1. IDŐT ADUNK TRUMPNAK
Magyarország jövő héten nem fogja megszavazni az Oroszország elleni uniós szankciók meghosszabbítását – jelentette be a külügyminiszter. Szijjártó Péter ezt azzal indokolta, hogy időt akarnak adni az amerikai elnöknek, hogy eredményt érjen el a béketárgyalásokon az oroszokkal. A jelenlegi büntetőintézkedések március közepén járnak le, így a magyar álláspont szerint még bőven van idő meghosszabbítani őket. Közben az ukránok közölték, hogy dolgoznak azon a megállapodáson, amelyet Washington követel tőlük, s amely ásványi anyagokkal fizetne Amerikának az eddigi támogatásokért. A Fehér Ház ismét hangsúlyozta, hogy Kijevnek nincs más választása, mint aláírni az egyezséget. Az oroszok mellé állt Donald Trumpot a francia elnök és a brit kormányfő próbálja jövő héten Washingtonban újra az ukránok felé fordítani. Emmanuel Macron elsősorban Trump hiúságára próbál hatni, amikor azt üzente hétfői útja előtt, hogy ne legyen gyenge Putyinnal szemben.
2. SATUBAN MAGYAR, DE KISIKLIK
Fájhat a feje a Tisza Párt elnökének új honvédelmi kirakatembere miatt, miután a volt vezérkari főnök Ruszin-Szendi Romuluszról kiderült, 928 millió forintért építtetett magának szolgálati luxusvillát Dunakeszin, s elbocsátásának okai között ez a fényűzés is szerepelt. A rezidencia átalakításának tényét nem vitatta Magyar Péter, aki azzal érvelt, ilyen szolgálati lakást minden honvédségi főparancsnok kapott, az ingatlan állami tulajdon maradt, nem vette meg Ruszin nyomott áron, „ahogyan Szalay-Bobrovniczky kaszinóminiszter NER-köreiben szokás”. Magyar egyébként a „rogáni propagandát” okolja azért is, hogy lemondta az őt támogató influenszerrel, Puzsér Róberttel mára tervezett beszélgetős nagyrendezvényét. A kormányzati sajtó a napokban azzal támadta Puzsért, hogy egy korábbi fórumán relativizálni próbálta a pedofíliát, ha az csak képnézegetésben nyilvánul meg – Magyar visszalépését azzal indokolja, ebben a légkörben nem tud valódi vitát folytatni az influenszerrel.
3. LEMERÜLŐBEN A HAZAI AKKUIPAR
A komáromi akkugyár mellett a dél-koreai Samsung is elbocsátásokkal reagál az akkumulátorok iránti kereslet visszaesésére. A gödi gyár tavaly év végén már kapacitásának csak 30-40 százalékán működött, decemberben pedig három hétre le is állt. A szintén dél-koreai SK hazai gyárai is bajban vannak, ők is dolgozóik létszámának csökkentésével reagáltak, egy év alatt több mint 1000 külsős és 500 saját dolgozótól váltak meg. Tavaly év végére országosan 51 százalékkal zuhant az akkugyárak termelése, a kormány által húzóágazatnak álmodott akkuipar most visszahúzó ágazatnak számít. Jó hír viszont, hogy a Mercedes – miközben németországi gyáraiban 300 ezer autóra korlátozza a gyártást –, egyik modelljének összeszerelését Kecskemétre akarja hozni, ahol évi 200 ezer autóra növeli a gyártókapacitást, mert itt 70 százalékkal alacsonyabbak a gyártási költségek, főleg az olcsó munkaerő miatt. Százmillió eurós beruházásban pedig kínaiak építenek új emelőállványgyárat Tatabányán, 800 munkahelyet létrehozva.
4. EGY RITKA HÁTRAARC NAGY MÁRTONTÓL
A turisztikai szervezetek és vállalkozások véleményét elfogadva visszavonta a szálláshely-minősítésről szóló rendelettervezetét a nemzetgazdasági tárca. A tervezet alapján szállásadóknak háromévente kellett volna elvégeztetni a kötelező fizetős minősítést, ami a panziók és kempingek esetén alkalmanként 150 ezer forintos, míg a szállodáknál 150-450 ezer forintos költséggel járt volna. A turizmus 400 ezer magyar család megélhetését biztosítja, nyilván nem akart a 2026-os választás előtt érdeksérelmet okozni számukra Nagy Márton minisztériuma, ezért inkább elállt megsarcolásuktól.
5. MEGINT ITT MOTOSZKÁL AZ ÁRSTOP
Nem zárja ki a kötelező árstop újbóli bevezetését a kormány. A nemzetgazdasági miniszter ezt azután jelezte, hogy élelmiszerárakról egyeztetett a kereskedelmi szövetséggel. Nagy Márton az online árfigyelő rendszerben követett termékeket most a halakkal, kávéval, teával, rizzsel, tejszínnel, marhahússal, zsemlével és kakaóporral egészítené ki. Az élelmiszer-infláció megfékezésére bevezetett árstopos rendszer nyolc alapvető élelmiszerre volt érvényes, 2022 nyarán szüntették meg. Az egyik üzletlánc perelt és nyert az árstop miatt az unió bíróságán a kormány ellen. Az árstop mostani belengetése összefügghet a kiskereskedelmi forgalom visszaesésével.
6. NEM TETSZIK PINTÉR OSZTÁLYOZÁSA
Szakmai tiltakozás fogadja a Belügyminisztérium tervét, amely márciustól emelt szintű érdemjegyekkel osztályozná is az országos oktatási kompetenciamérés eredményeit, s azt az év végi átlagba, majd a következő évi középiskolai felvételi elérhető pontszámaiba is beleszámítanák. Pintér Sándor tárcája ezzel a kompetenciamérés tesztjeinek jelentőségét emelné. Orbán Viktor korábbi oktatási minisztere, Pálinkás József nem ért egyet az osztályzatokra váltással, 2001-ben az első méréseket az ő irányítása alatt tartották, a volt tudományos akadémiai elnök szerint a kompetenciateszt segédeszköz, amely az iskolák teljesítményeinek összevetésére való. Az idei mérések először a negyedikeseknek lesznek május végén matekból és szövegértésből, ám maga az Oktatási Hivatal is indokolatlannak nevezte osztályozásukat néhány nappal ezelőtt.
7. MEGKÖVESEDETT PÁRTPREFERENCIÁK
Rég volt ennyi tragédiában, bel- és külpolitikai fordulatban bővelkedő német választási kampány, ami azonban a jelek szerint alig volt hatással a szavazókra: a vasárnapi előrehozott választások előtt szinte ugyanúgy állnak a pártok a felmérésekben, mint decemberben a kormány összeomlásakor. Eszerint a nyertesek a keresztény uniópártok lesznek a voksok 29-30 százalékával, második a szélsőjobboldali AfD 20-21-gyel, majd jönnek a megmaradt koalíciós pártok, a szocdemek (15-16) és a zöldek (13-14). Két balos kispártnak sikerült csak érdemben változtatnia a támogatottságán a kampányban: a decemberben már eltemetett Baloldalnak, amely a Tiktokon terjesztett, a fiataloknak szóló konkrét ígéreteivel már bőven az öt százalékos parlamenti küszöb felett van, miközben a belőle kivált balkonzervatív, oroszpárti BSW éppen ellenkező utat járt be. A kormányválságot kiváltó liberálisok valószínűleg szintén búcsúzhatnak a parlamenttől, ami azt jelenti, hogy jobbközép-balközép nagykoalíciónak van a legnagyobb esélye.
8. RÉSNYIRE NYÍLT KIJÁRAT AZ ADRIÁRA
Egy lépéssel közelebb kerültünk minden magyar álmához, hogy végre újra tengerparti, sőt mediterrán ország legyünk: megkezdődött a trieszti magyar kikötő építése. Egyelőre még hagyunk az Adria-partból másoknak is: egy 250 méteres partszakasszal kezdünk, a vége 650 méter lesz, mire a külügy tervei szerint 2028-tól teljes gőzzel üzemel az összesen 30 hektárnyi olasz felségterületen elterülő kikötő és logisztikai bázis.
9. TRIANON BÖRTÖNNEL KÍSÉRT
Úgy fest, egy dunaszerdahelyi rendőrségi nyomozás igazolja a mondást, miszerint ha az embernek ilyen barátai vannak, ellenségre már nincs is szüksége. A Fico-Orbán-szövetség hőfoka ugyanis nem melegítette fel a szlovák hatóságok szívét, így vádemeléssel végződött a nyomozás egy 2020-ban a Csallóköz központjában állított Trianon-emlékmű miatt. Az Összetartozás Emlékműve nevű országzászlót egy önkormányzattól kapott telekre állíttatta helyi magyar értelmiségiek, iskolaigazgatók csoportja, ám egy, a városban élő szlovák történész a fasiszta eszmék újjáélesztését látta a gesztusban, a szélsőséges jelképnek minősített emlékmű kezdeményezőit négy-nyolc évnyi szabadságvesztés fenyegetheti.
10. CSÚFOS FRADI-BÚCSÚ
Befejezte szereplését a nemzetközi futballporondon a Ferencváros, nem tudta megtartani otthon szerzett egygólos előnyét Csehországban a Viktoria Plzen ellen, amely egy félidő alatt átgázolt a Fradin, s 3–0-ra nyerve jutott tovább az Európa-liga nyolcaddöntőjébe, ahol az olasz Laziót kapta ellenfélnek. Az 5-5 győzelemmel és vereséggel búcsúzó FTC tegnapi produkcióját elnöke, edzője és játékosai is gyalázatosnak nevezték – s az is jelzésértékű, hogy míg a plzeni kezdőcsapatban hat cseh focista volt, addig a zöld-fehéreknél csak a kapus volt magyar, s a kispadon is 10-4 volt a hazai nevelés aránya a csehek javára. Ezzel összefüggő statisztika szerint a környező országokból a magyar futball adja a legkevesebb játékost a nagy topligákba, szigorúan számolva nyolcan vannak, miközben osztrákok és horvátok harmincöten, s a szlovákok is tizenegyen.
