1. MINDJÁRT ITT A BÉKE – VAGY NEM
Jó hangulatban beszélt el egymás mellett az amerikai és a francia elnök Washingtonban, ahol Emmanuel Macron arra próbálta rávenni Donald Trumpot, hogy ne hagyja cserben se Ukrajnát, se Európát. A következő próbálkozó a héten a brit miniszterelnök lesz. Az európai és amerikai álláspontok távolságát mutatja az ENSZ közgyűlési szavazás, ahol Washington és Moszkva együtt voksolt nemmel arra az európaiak által támogatott határozatra, amely az orosz támadás harmadik évfordulóján elítélte Moszkvát és az orosz csapatok távozását követelte. A szavazásnál sokan tartózkodtak, de az oroszokon és az amerikaiakon kívül csak Izrael, Magyarország és egy tucatnyi ázsiai meg afrikai diktatúra szavazott nemmel. Macron mindenesetre Washingtonban azt nyilatkozta, hogy heteken belül megszülethet a tűzszünet. Ugyanakkor megszólalt az orosz elnök is, aki szerint a háború lezárása még nagyon messze van. Vlagyimir Putyin szintén felajánlotta, hogy kész üzletet kötni az amerikaiakkal a Trumpnak szemmel láthatóan annyira fontos ásványkincsekről.
2. EZERMILLIÁRDOS LYUK A BÜDZSÉN
A kormány adókedvezmény-csomagja akár ezermilliárd forintos bevételkiesést is okozhat a jövő évi költségvetésben. A nyugdíjasok áfa-kedvezménye jövőre 300-450 milliárdos mínuszt jelenthet, a háromgyermekes anyák szja-kedvezménye 200 milliárdos hiányt, ehhez jön még a 40 év alatti kétgyerekesekre kiterjesztett kedvezmény hatása, ami további 120 milliárdos lukat üt. Üröm az örömben: most sem a legrászorultabb családok kapják a legtöbb állami támogatást, inkább a kétgyermekes felsőközéposztályt hozza még jobb helyzetbe a kormány az szja-mentességgel. Az ellenzéki Tisza Párt elnöke közben azzal támadja a kormányt, hogy gazdasági lépéseivel államcsődbe viszi az országot, ugyanakkor Magyar Péter az adókedvezményeket eddig nem kifogásolta.
3. 800 MILLIÁRDBA KERÜLŐ MIGRÁNSDAC
Több százmillió eurós uniós támogatásoktól esik el Magyarország az Orbán-kormány menekültügyi ellenállása miatt. Egy közérdekű adatigénylés nyomán most kiderült, hogy hol tart a büntetés, amely 2024 júniusában az Európai Bíróság 200 millió eurós bírságával kezdődött, s amely pénzeket az országnak szánt kohéziós alapból vonják el a kamatokkal együtt. Ezidáig 120 milliárd forintnak megfelelő összeget vontak le az alapból, a késedelmi kamatok pedig további 131 milliárd forintot tettek ki (napi 400 millió ketyeg), mindez a menedékkérők jogainak nem megfelelő biztosítása miatt. Ha 2025-ben sem sikerül rendezni a vitákat – márpedig Orbán Viktor hétvégi évértékelőjében is azt mondta, jobban megéri fizetni, mint beengedni a menekülteket –, újabb 161 milliárd válna lehívhatatlanná, majd egy uniós szabály miatt további 417 milliárdot veszíthetünk el.
4. ROGÁNT MEGNYIRBÁLTÁK, PALKOVICS VISSZATÉRT
Visszatér a kormányzati munkába Orbán Viktor egyik korábbi kedvenc minisztere, két nagyágyú hatásköreit visszanyesik, két tárcavezető pedig erősödik. A miniszterelnök jelentős feladatköröket vett el Rogán Antaltól, mostantól Lantos Csaba energiaügyi miniszter felügyeli az e-közigazgatást, az informatikát, audiovizuális politikát, elektronikus hírközlést, miközben Lantosé lesz a belügyi tárcától a személyiadat- és lakcímnyilvántartás is. Rogántól Nagy Márton gazdasági miniszterhez került a szerencsejáték teljes felügyelete, valamint a koncessziós ügyek is, így a kabinetirodát vezető miniszter innentől az általános politikai koordinációval foglalkozik, ahogyan Gulyás Gergely a miniszterelnökség élén kizárólag a stratégiai ügyek összehangolásával. Mától Lantos Csaba tárcájánál új kormánybiztos felel a mesterséges intelligencia területéért, a kinevezéssel reaktiválják Palkovics Lászlót, aki 2022-ben mondott le – feladatkörei jelentős megnyirbálása miatt – a technológiai és ipari miniszteri pozícióról.
5. A MAGYAROK FELE NETTÓ 390 EZER ALATT
Tavaly decemberben a teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete 728 ezer, a rendszeres bruttó átlagkereset pedig 625 ezer forint volt, 11 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A KSH adatai szerint a nettó átlagbér egy év alatt 500 ezer forint fölé nőtt, a nettó kereset mediánértéke 390 ezer forint alatt maradt (vagyis a magyarok fele ennyit keresett), ami közel 14 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A reálkereset 6,1 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak 4,6 százalékos növekedése mellett. Továbbra is a pénzügyi szektor fizet a legjobban, a bruttó átlagbér itt 1,4 millió felett van, de az informatikai mellett az energetikai szektorban is átlépte már az 1 milliót, míg az oktatásban 787 ezer, s ezzel is megelőzték az egészségügyi és szociális szektor 738 ezres átlagát. Mivel a miniszterelnök fizetését is az előző év bruttó átlagbérét alapul véve egy szorzószámmal emelik, márciustól Orbán Viktor havi munkabére a tavalyi 6,3 millióról bruttó 7,1 millióra nő.
6. CSALÓK PORTYÁZNAK A BOOKINGON
Az elmúlt három hónapban 177 millió forinttal károsították meg profi csalók a magyar vendégeket a Booking szállásközvetítő cég honlapján. A módszerük az, hogy rafinált trükkel behatolnak a Booking üzleti partnereinek fiókjaiba, ott átveszik az irányítást és egyszerűen ellopják a szállásfoglalók által átutalt, százezres vagy milliós nagyságrendű pénzösszegeket. Eddig 112 esetet jelentettek a rendőrségnek a megkárosított utazók. A Booking közlése szerint nem az ő rendszerüket törték fel a csalók, hanem a szállásadó partnereik egy része esett áldozatául a bűnözők adathalász e-mailjeinek, akik így tudták kiadni magukat szállásadóknak, megtévesztve a vendégeket.
7. TIBORCZ A VOLÁN MÖGÖTT
A kamionos logisztika után a közúti személyszállítás piacára is belép a kormányfő vejének nagyvállalata. A Tiborcz István kezében lévő Waberer’s Csoport ugyanis többségi tulajdonrészt szerzett a Pannon-Busz-Rent Kft.-ben, amely húsz éve meghatározó és (2023-ban 500 millió forint feletti adózott eredménnyel) prosperáló szereplő a hazai magánkézben lévő személyszállítási ágazatban. A 170 járművel bíró flotta főbb szolgáltatásai a cégeknek nyújtott dolgozói járatok, vonatpótló buszok és különjáratok üzemeltetése – megannyi lehetőség, ahol vonzóan csenghet a megbízásoknál a Tiborcz név. Miután az ellenzéki vezetésű XII. kerületben viszont annyira nem, Tiborcz ottani beruházóként ma illedelmesen bement az önkormányzatba bemutatkozni a kutyapárti polgármesternek.
8. MÁR A NÉMETEK SEM TÖRŐDNEK HÁGÁVAL
Németországban és Hollandiában a Hamász összesen négy tagját tartóztatták le, mert merényletre készültek európai zsidó célpontok ellen. Németország Izrael egyik legfontosabb szövetségese, amit a mostani választások után máris bizonyított a leendő új német kancellár. A kereszténydemokrata Friedrich Merz ugyanis – Orbán Viktorhoz hasonlóan – meghívta Benjamin Netanjahut, jóllehet az izraeli kormányfőt körözi a hágai nemzetközi törvényszék, vagyis a német hatóságoknak le kéne tartóztatniuk, ha német földre lép, ám Merz szerint meg fogják találni a módját, hogy ez ne következzék be.
9. TEXAS AZ ÚJ KENTUCKY
Csaknem egy évszázad után elköltözik szülőföldjéről a Kentucky Fried Chicken: a KFC központját tulajdonosa a sokkal jobb üzleti és adózási feltételeket kínáló Texasba költözteti át, más cégei mellé. A világszerte 24 ezer helyen jelen lévő sültcsirkés lánc története egy Kentucky benzinkúton kezdődött, logóján ma is alapítójának és a recept kitalálójának, Sanders ezredesnek az arca látható, ennek megfelelően az állam kormányzója és lakosai is fölháborodottan fogadták a döntést, amellyel történelmük és identitásuk egy darabjától fosztják meg őket.
10. AGGASZTÓ HÓVÍZHIÁNY
Tavaszi áradások helyett jelenleg inkább komoly aszályokra lehet számítani, legalábbis aggasztó jeleket mutatnak az Országos Vízügyi Főigazgatóság adatai a hóban tárolt vízmennyiséget illetően. A Duna vízgyűjtőjén a hótartalék minimum alatt van, a Nagymaros feletti vízgyűjtőn lévő 1 köbkilométernyi hóvízkészlet a február közepi minimumátlag alig tizede, a Tiszáén lényegében nincs is kimutatható készlet. Ráadásul itthon idén február elején a csapadékhiány is nagyobb volt, mint a 2022-es aszálykatasztrófa előtt, s esőzések azóta sem érkeztek az országra, vagyis a korábbiaknál már jóval hosszabb a csapadékszegény időszak ezen a télen. Ugyanakkor a tavaszi folyóáradások nem feltétlenül függnek össze a hóvízkészlettel, hiszen az olvadás tempója, illetve a közben érkező csapadék is befolyásol.
