1. VALAMIBEN MEGEGYEZTEK
Megérkezett Washingtonba az ukrán elnök, hogy aláírja az ország ásványkincseiről a megállapodást, amelyről közben kiderült, hogy egy szinte konkrétumok nélküli keretszerződés. Ukrajna azt vállalja, hogy a jövőben az új ásványlelőhelyeinek kiaknázásából származó bevételek felét egy amerikaiakkal közös alapba rakja, amely aztán ezeket a pénzeket Ukrajnában fekteti újra be. Hogy pontosan mikortól lép életbe a megállapodás, mely lelőhelyekre vonatkozik, későbbi tárgyalások függvénye, a helyzetet tovább bonyolítja, hogy a szóba jöhető ásványkincsek egy része az oroszok által elfoglalt területeken fekszik, más részüknek a létezését meg csupán a szovjet időkben végzett felmérések alapján sejtik. Közben meglepően kedvezően nyilatkozott Donald Trump az ukránokról és elnökükről, már arra sem akart emlékezni, hogy nemrég lediktátorozta Volodimir Zelenszkijt. Ebben alighanem szerepe van a brit miniszterelnöknek is, aki a francia elnök után látogatott Washingtonba és Emmanuel Macronhoz hasonlóan próbálta elfordítani Trumpot Moszkvától. Nem tudni, az új hangulat meddig tart, Keith Starmer vasárnap számol be néhány kiválasztott európai vezetőnek a tapasztalatairól, a magyar kormányfő ezúttal sem lesz a meghívottak között.
2. BÖRTÖNBE ZÁRNÁK A VOLT KORMÁNYFŐT
Újabb fejezethez érkezett Lengyelországban a jogállam visszaépítése – vagy megsemmisítése. Vádat emeltek az előző kormány miniszterelnöke ellen, aki a Covid-járvány közepén kizárólag levélszavazással akarta megtartani az államfőválasztást, ám erre nem volt joga, ráadásul a végül fölöslegesnek bizonyult előkészületek hétmilliárd forintba kerültek. Mateusz Morawiecki szerint egyértelműen a jelenlegi kormány politikai bosszújáról van szó. A következő elnökválasztás egyébként májusban lesz, s a felmérésekben egyelőre a mostani kormány jelöltje vezet.
3. EGY CSALÁDI ADÓPARADICSOM
Orbán Viktor pénteki rádiónyilatkozatában azt ígérte, Magyarország egy családi adóparadicsom lesz – a kormányfő nyilvánvalóan nem saját famíliája gyarapodására utalt, hanem a több gyermekes anyák számára bevezetendő örökös adómentességre, valamint a gyerekek után járó adókedvezmények idei megduplázására. A miniszterelnök megismételte, hogy Budapest szívében Pride-melegfelvonulás többé nem lesz, ennek vége, s már korábban be kellett volna fejezni – a kormányzati oldal, amely 2010 óta nem foglalkozott a Pride korlátozásával, most David Pressman korábbi amerikai nagykövet számlájára írja a rendezvény övéket felülmúló eddigi erejét. S miközben a Pride áthelyezése még a levegőben lóg, Orbán Balázsé már nem: a miniszterelnök stratégiai bizalmasa politikai igazgatóként apparátusával Rogán Antal szervezetéből átkerült Gulyás Gergely felügyelete alá. A kormányzat lmbtq-témát fókuszba helyező, egy hete tartó támadására az ellenzéki Tisza Párt, s elnöke, Magyar Péter eddig feltűnő módon nem reagált.
4. SZÁMVETÉSSEL BÚCSÚZOTT MATOLCSY GYÖRGY
Az elmúlt tizenkét évet a jegybank második aranykorszakaként jellemezte előadásában az MNB-elnökségétől ünnepélyes könyvbemutatón búcsúzó Matolcsy György. Elmondta, hogy 2013 és 2019 közötti időszakban az MNB intézkedéseinek köszönhető a GDP-növekedés fele, miközben az infláció elleni küzdelemben is meghatározó szerepük volt. Beszélt a kormány és az MNB közötti együttműködés 2020 utáni meggyengüléséről, ami lassította a reformok megvalósítását és csökkentette a gazdasági növekedés ütemét. Matolcsy azt is állította, hogy 2022 októberében a jegybank akadályozta meg a forint jelentős leértékelődését, amely akár 500-700 forintos euróárfolyamra gyengült volna, vagyis szerinte a jegybank akadályozta meg az ország súlyos pénzügyi válságba süllyedését.
5. TOVÁBB CSÖKKENT A SZÜLETÉSEK SZÁMA
Januárban kétszer annyian haltak meg, mint ahányan születtek, és emiatt tovább nőtt a magyarok természetes fogyása. Amióta Központi Statisztikai Hivatal létezik, 1949 óta nem jelentettek ilyen rossz születési adatokat, mint most. Januárban 6367 gyerek született, ami 300-zal (4,5 százalékkal) kevesebb, mint egy évvel korábban, a teljes termékenységi arányszám egy nőre becsült értéke 1,35-re csökkent az egy évvel korábbi 1,4-ről – ez a mutató azt jelzi, hogy egy nő életében várhatóan hány gyereknek ad életet. Januárban a házasságkötések száma is csökkent 4,2 százalékkal. Ugyanakkor valószínűleg a januári influenzajárvány miatt 6,5 százalékkal többen haltak meg, mint tavaly ilyenkor, összesen egy kisvárosnyian, 12855-en, vagyis januárban 6488 fővel lettünk kevesebben.
6. MEGSZŰNIK A SKYPE
Májustól leállítja a Skype szolgáltatását a Microsoft, amely a jövőben a Teamsen lesz ingyenesen elérhető. A 2003-ban elindított Skype-ot a Microsoft 2011-ben vásárolta fel, majd a Skype gerincére felépített platformja, a Teams 2017-ben kezdte el működését, amely mára a céges kommunikáció alapvető programjává vált.
7. ÉSZAK-KOREA HACKEREI 1,5 MILLIÁRD KRIPTOPÉNZT LOPTAK
Az FBI szerint észak-koreai hekkerek követték el minden idők legnagyobb kriptovaluta-rablását a múlt pénteken. Kim Dzsongun Észak-Korea diktátorának kiberbűnözői a világ egyik legnagyobb, 60 millió felhasználót kiszolgáló szingapúri bejegyzésű kriptotőzsdéje, a Bybit online platformja felett vették át az ellenőrzést, és az ott talált másfél milliárd dollár értékű kriptovalutát kifinomult technikai megoldással ellopták. Észak-Koreában a számítógépes hackerek elit egységét korábban maga az elnök bízta meg azzal, hogy a diktatúra gazdaságát lopott pénzekkel támogassák. Az észak-koreaiak heckertámadásának is komoly szerepe van abban, hogy kriptopiac az elmúlt napokban hároméves mélypontra zuhant vissza.
8. ROMÁNIÁBAN IS JÓ, DE OTTHON MÉG JOBB
Több mint két évvel letartóztatása után elhagyhatta Romániát a világ egyik leghírhedtebb macsó influenszere. A kick-boxolóként indult Andrew Tate világszerte fiatal férfiak példaképe lett sok pénze, fizikuma és szexista nézetei miatt. A román hatóságok fivérével együtt emberkereskedelemmel gyanúsították meg és azzal, hogy szexmunkára kényszerített nőket, ám a jelek szerint nem túl erősek a bizonyítékaik, hiszen most visszaadták minden lefoglalt tulajdonát és engedték Amerikába repülni, jóllehet hangsúlyozták, hogy az eljárásnak nincs még vége. Emögött sokan a Tate nézeteihez közelálló új amerikai elnök közbelépését sejtették, ám Donald Trump tagadja ezt. Az amerikai-brit állampolgár Tate-testvérek ellen amúgy az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában is folyik nyomozás.
9. ELÚSZOTT KENDERESI REMÉNYE
Egy lassan két és fél éve húzódó doppingügyben hozott jogerős döntést a nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS), de a verdikt a bizonytalanságból a reménytelenségbe taszította a Rióban 2016-ban 200 pillangón olimpiai bronzérmes Kenderesi Tamást. Az úszót még 2022-ben értesítette a hazai antidopping csoport, hogy eljárás alá vonják biológiai útlevele atipikus adatai alapján, ám szervezetében tiltott szert nem találtak, viszont négyéves eltiltást kapott, de nem kívánt élni a beismeréssel cserébe a rövidebb büntetésért. Kenderesi ezután fellebbezett, másfél évet várva a CAS döntésére, amely most helybenhagyta a magyar ítéletet. A már 28 éves úszó és családja elmondása szerint anyagilag belerokkant a várakozásba, ügyvédje arcpirítónak nevezte a döntést.
10. MEGHALT AZ OROSZ SAKKLEGENDA
Elhunyt 88 évesen a sakktörténet egyik legnagyobb alakja, a sportág tizedik világbajnoka. Borisz Szpasszkij Szentpéterváron született, három világbajnoki párharcot is megvívott, 1966-ban még alulmaradt az örmény Tigran Petroszjan ellen, de három évvel később már legyőzte őt és felülhetett a sakkvilág trónjára. Harmadik vb-döntője az évszázad mérkőzéseként vonult be a sakkhistóriába, 1972-ben Izlandon az amerikai Bobby Fischer volt az ellenfél, Szpasszkij veszített, a szovjet rendszerben kegyvesztett is lett, 1976-ban Franciaországba költözött, állampolgárságot is kapott. A nagy összecsapást később, 1992-ben Sveti Stefan szigetén megismételték Fischerrel, de az orosz akkor is kikapott. A kétezres években agyvérzései után visszatért Moszkvába, s Fischer sírját is meglátogatta Izlandon.
