1. ÚJRA MENNEK AZ AMERIKAI FEGYVEREK UKRAJNÁBA
Már az első nap megtörtént az áttörés a Szaúd-Arábiában zajló ukrán-amerikai tárgyalásokon. Kijev beleegyezett egy harminc napos tűzszünetbe a fronton, s az engedmény hatására azonnal újrakezdődtek az amerikai fegyverszállítások, amelyeket az ukrán elnök botrányba fulladt amerikai tárgyalásai után függesztettek fel. Az ukrán elnök várhatóan napokon belül aláírja az ukrajnai ásványkincsek közös amerikai-ukrán kiaknázásáról szóló megállapodást is. A labda most az orosz térfélen pattog, Moszkvából egyelőre óvatos reakciók érkeztek, miszerint tanulmányozzák a tűzszüneti felhívást, miközben azért folytatták a légitámadásokat az ukrán városok ellen.
2. AZ ALUMÍNIUM ÉS ACÉL ORSZÁGA
Megkezdődött az Európa és Amerika közötti vámháború. Miután az amerikai elnök 25 százalékos vámot vetett ki minden, Amerikába érkező acél- és alumíniumtermékre, Brüsszel szintén vámmal sújtott egy rakás amerikai árut, igaz, az európai intézkedések csak áprilisban lépnek majd életbe, legalábbis, ha addig nem lép vissza Donald Trump. Aki pár óráig ötven százalékos vámmal fenyegette Kanadát, amiért az északi szomszéd az Egyesült Államokba szállított áram árát emelte meg. Miután a kanadaiak engedtek, Trump is visszatért az eredetileg tervezett, „csupán” 25 százalékos vámhoz. Az egyre kiszámíthatatlanabb intézkedések ugyanakkor kezdik komolyan aggasztani az amerikai gazdaság szereplőit és magukat a választókat is. Ahogy nő a félelem a gazdasági visszaeséstől és az inflációtól, úgy esnek az amerikai részvények és úgy romlik az elnök megítélése.
3. MEGÍGÉRTÉK, ALKOTMÁNYBAN RÖGZÍTIK
A Fidesz-KDNP benyújtotta a parlamentnek a „gránitszilárdságú” jelzővel illetett Alaptörvény tizenötödik módosítását. A változtatások lényegében Orbán Viktor utóbbi hetekben tett ígéreteit valósítják meg, amelyeken erősen érződik Donald Trump amerikai győzelmének hatása is. Ennek jegyében szerepel benne, hogy az ember születési neme biológiai adottság, azaz csak nő vagy férfi lehet (nemváltoztatást nem ismer el), valamint a gyermekek fejlődési jogainak elsőbbsége. Azt is rögzítik, hogy a kábítószer előállítása, használata, terjesztése tilos, az ügyészek esetében pedig hetvenéves szolgálati korhatár jön. A módosítás a kormánypártok szerint megteremti annak a lehetőségét is, hogy a más (de nem EU-s) országok állampolgárságával is rendelkező magyarok állampolgársága felfüggeszthető a szuverenitásvédelem jegyében. A javaslat veszélyhelyzetben szűkíti a kormány rendeletalkotási hatáskörét, a „fogyatékkal élők” kifejezést pedig az érzékenyebb „fogyatékossággal élőkre” cseréli az Alaptörvényben.
4. MILLIÓS BÍRSÁG ÁRUHIÁNYÉRT
Már ki is hirdette a kormány az árrésstop szabályairól szóló rendeletet. Az új szabály harminc alapélelmiszerre – egyebek mellett a krumplira, a lisztre, tejre, cukorra, csirkehúsra – legfeljebb tíz százalékos árrést enged alkalmazni a boltoknak, de csak azoknak, amelyeknek éves árbevétele nem éri el az egymilliárd forintot. Ezek az üzletek kötelesek a harminc alapélelmiszerből a tavaly értékesített átlagos napi készletet biztosítani. Ha ezt megszegik, az áruhiányért ötszázezer és kétmillió forint közötti bírság jár, míg ha az árrés szabályát hágják át, termékkategóriánként öt millió forint pénzbüntetéssel sújtják őket. „Bűnismétlés” esetén a bírságot naponta akár többször is kiróhatják.
5. NAGY MÁRTON ELSZÁMOLTATÁSA
Az önkormányzatoktól szolidaritási hozzájárulásként az elmúlt négy évben beszedett több mint 1000 milliárd forint felhasználásáról számoltatná el a nemzetgazdasági minisztert Gémesi György. Gödöllő polgármestere a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnökeként szólította fel Nagy Mártont, hozza nyilvánosságra, mire költötték a pénzt. Ugyanis miközben csak az idén 360 milliárd forintot vonnak el 855 önkormányzattól, a többi hátrányosabb helyzetű 1500 önkormányzat, köztük leginkább a falvak arra panaszkodnak, hogy nem jutnak központi plusz forráshoz, habár a szolidaritási hozzájárulások összegeit éppen köztük kellene újraosztani.
6. SOROMPÓ NÉLKÜL A TENKES KAPITÁNYA
A magát mintha a Tenkes kapitányának képzelő Lázár János nyert a győri csatában, ahol a magyar bíróság a GYSEV vasúttársaságnak adott igazat az osztrák közlekedési tárca elleni perében. Lázár miniszter a jogi sikert „Labancok leverve!” felkiáltással ünnepelte a közösségi médiában. A győri törvényszék ítéletével jóváhagyta a magyar állam 75 százalék feletti többséget szerző tőkeemelését a sárga-zöld vasúti vállalatban, amit az osztrák partner azért kifogásolt, mert szerinte őket kizárták ebből az emelési lehetőségből. Közben Lázárék sikerként tálalják azt is, hogy új kiírás jön a MÁV állomásfelújító programjára, a vártnál nagyobb érdeklődés miatt, török építőipari cégek mellett az ismert Garancsi- és Matolcsy-név feltűnésével. Lázár közlekedéspolitikai kritikusa, Vitézy Dávid szerint azonban kudarcba fulladt a tender, a számvevőszék mutatott ki súlyos hibákat.
7. MEGÉRI SZILINEK A LOJALITÁS
Idén 21 millió forintot fizet Szili Katalin tanácsaiért a Miniszterelnökség. A volt szocialista házelnök 2015 óta dolgozik a kormánynak, miniszterelnöki főtanácsadóként a „határon túli autonómia ügyekben” ad tanácsot 1,7 milliós havi bérért. Emellett tagja a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának is havi 1,4 millióért. Szili 2004-ben pártja álláspontjával szembe menve nyíltan kiállt a határon túli magyarok kettős állampolgárságának megadása mellett, vélhetően ez is oka annak, hogy pozíciókat kap a NER-ben. Amikor az unió kifogást emelt összeférhetetlenség miatt a kormányzati pozíció és az egyetemi kuratóriumi tagság között, ő az utóbbit tartotta meg. Viszont jogi kiskapuval megoldották, hogy tanácsadóként végezhesse ugyanazt a munkát.
8. AZ ÚSZÓGUMIJÁT IS A NER-BEN HAGYTA
Komolyan vehette Orbán Viktor pocakos tábornokokra tett 2012-es legendás megjegyzését („nincs köztük kövér, az a halálom”) a honvédség korábbi vezérkari főnöke, a NER-rel azóta szembeforduló Ruszin-Szendi Romulusz, amikor főparancsnoki szolgálata alatt zsírleszívó orvosi beavatkozás mellett döntött. A Tisza Párt honvédelmi frontemberének még katonai vezetőként megnyilvánuló luxusigényeit ellenséggé válásával immár a minisztérium vizsgálja, szolgálati ingatlanának monogramozott ablakokkal színesített több százmiliós felújítása után most a tb-kártyára elszámolt zsírleszívás története szivárgott ki a kormánysajtóba. Ruszin eszerint a testtájanként átlagosan 600-700 ezer forintba kerülő plasztikai eljárásokat a valós hiúsági okok helyett tb-támogatott beavatkozásként intézte el magának a katonaorvosoknál, mégpedig azzal a hivatalos indoklással, hogy „a nagymértékű zsír már akadályozza katonai teendőinek ellátásában”. A beavatkozás bizonyosan jól sikerült, hiszen Ruszin legutóbb egy tiszás rendezvényen már színpadi fekvőtámaszokkal kért elnézést késéséért.
9. FEGYIR NEM AKART OROSZ SZOPRÁNT
Ukrajna új budapesti nagykövete, a korábban a fronton is harcoló kárpátaljai Sándor Fegyir egy orosz énekesnő fellépésének lemondását kérte az Operaház főigazgatójától, eredménytelenül. A diplomata magyarul írt levelében azzal érvelt a világhírű szoprán, Anna Nyetrebko ellen, hogy az agresszor ország lobbistájaként viselkedik, propagandára használja a kultúrát, nyíltan támogatja Putyin elnököt, s finanszírozta a donbászi szakadárokat is adományokkal. Fegyir arra is emlékeztetett, hogy mindezek miatt a milánói Scala vagy a New York-i Metropolitan már nem dolgozik Nyetrebkóval (aki egyébként 2022-ben elítélte a háborút). Ókovács Szilveszter operaházi vezető a kérést azzal utasította el, hogy „az opera nem politikai vagy harcászati termék”, a budapesti intézmény ennek jegyében számos kiváló ukrán és orosz táncost foglalkoztat, Nyetrebko pedig nem politizál.
10. HOZZÁNK BÁRMIKOR JÖHET
Élesedik a helyzet Boszniában, ahol a központi hatóságok parancsba adták a banja lukai szerb vezetők előállítását. Az ügyészség az alkotmányos rend megdöntésével kapcsolatos vádak miatt akarja kihallgatni a boszniai szerb elöljárókat, miután azok nyilvánosan megszakították az együttműködést Szarajevóval és ezzel újabb lépést tettek az elszakadás felé. A boszniai szerb rendőrség aligha fogja előállítani Milorad Dodikot és társait, azonban bajban lehetnek, ha elhagyják országrészüket. Dodik egyetlen szövetségese a térségben Szerbia mellett a magyar kormány, amely így viszont nem kívánatossá vált a Boszniát irányító bosnyák-horvát és nemzetközi vezetők szemében. Szarajevó már kérte is Brüsszeltől, hogy a békefenntartók közül távozzanak a magyar katonák, mert nem bízik pártatlanságukban, a most érkezett európai erősítésben már nem is voltak magyarok.
