1. TRUMP MINDENKIT KRITIZÁL
A szokásosnál is durvább légicsapást intézett Kijev ellen Oroszország, olyannyira, hogy a kilenc halottal járó incidenst még az amerikai elnök is elítélte. Donald Trump felszólította Putyint, hogy azonnal álljon le és inkább a békére törekedjen. Ettől eltekintve azért a Fehér Ház továbbra is inkább az ukrán elnökön fokozza a nyomást, mint az oroszon. Trump keményen bírálta Volodimir Zelenszkijt, amiért az nem hajlandó hivatalosan is lemondani a Krímről, amely pedig „már rég elveszett”. Az amerikai elnök szerint épp Zelenszkij makacs hozzáállása miatt nehéz elérni a békét.
2. TITKOK ÉS SZENVEDÉLYEK A FEHÉR HÁZBAN
„Az elnök szenvedélyes embereket válogatott a kormányába” – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője, miután az elnök jobbkezének számító Elon Musk és a pénzügyminiszter majdnem összeverekedett egy heves szóváltás után. A minősíthetetlen stílusú ordibálásnak állítólag az éppen a Fehér Házban tartózkodó olasz kormányfő is fültanúja volt. Az amerikai bürokrácia áramvonalasításával megbízott Musk és az amúgy szintén milliárdos Scott Bessent között régóta nagy a feszültség hatásköri és személyi kérdések miatt is. Ez a kormányzati botrány csak pár nappal követett egy másikat, amelyben az derült ki, hogy a hadügyminiszter a saját személyes mobilján a feleségét és testvérét is tájékoztatta arról a készülő jemeni légicsapásról, amelynek terveibe amúgy Trump elnök nemzetbiztonsági tanácsadója tévedésből egy újságírót is bevont. Az elnök kiállt Pete Hegseth védelmi miniszter mellett.
3. JOGÁLLAMISÁG LESZ A KASSZA JELSZAVA
Minden uniós kifizetést a jogállamisági értékek tiszteletben tartásához kötne egy javaslat, amelyet most fogadott el az Európai Parlament költségvetési bizottsága. A jelentés az EU 2028-tól induló új költségvetési időszakára valósítaná meg ezt a szigorítást. Az elképzelés tartalmaz továbbá egy olyan új mechanizmust is, mely közben viszont lehetővé tenné a forrásokhoz jutást közvetlenül az „ártatlan” kedvezményezettek számára, függetlenül kormányaik intézkedéseitől. Hasonló jellegű jogállami kifogások miatt az EU jelenleg is 20 milliárd eurót tart vissza a magyar kormánytól. Ráadásul már meghaladja a félmilliárd eurót (210 milliárd forintot) az a Magyarországra kiszabott uniós bírság, amely menekültügyi szabályozásunk elégtelensége miatt ketyeg napi kamatokkal, s visszaszerzése gyakorlatilag jogi lehetetlenség már.
4. ORBÁN DODONAI EU-ÁLLÁSPONTJA
A kormányfő szerint ha az Európai Unió a 2004-es magyar belépéskor úgy nézett volna ki, mint ma, nem jelentkeztünk volna a tagságra. Orbán Viktor úgy látja, a nekünk járó pénzekhez való hozzájutást csak 2019-20 óta kezdték „mindenféle gumijogszabályokhoz kötni”, azóta lehetséges olyan helyzet, amikor már mi akarunk kilépni az EU-ból. Orbán ma még elméleti kérdésnek tartja, mikortól előnyösebb kívül lenni, s nem tudja, mikor jön ez el. A szerda esti politikai fórumon, amely az ukrán EU-csatlakozásról szóló véleménynyilvánító szavazás kampányeseménye volt, egyébként a miniszterelnök meglepetésvendég volt, azt Szijjártó Péter külügyminiszter tartotta a körzet parlamenti képviselőjével, Menczer Tamás fideszes kommunikációs igazgatóval. A helyszín érdekessége, hogy a pilisvörösvári Művészetek Házában az ellenzéki érzelmű influenszer-humorista, a korábbi momentumos politikus Pottyondy Edina tavaly azért nem tarthatott előadást, mert a polgármester azt mondta, oda nem való politika, csak művészet.
5. MAGYAR DÜHÖS A JEGYBANKRA
Nem tűri jól a jegybank piacfelügyeleti eljárását a Tisza Párt elnöke, aki ingerült hangon, számonkérően hívta fel az MNB munkatársát a kézhez kapott 24 kérdés írásos megválaszolása előtt. Magyar Péter dühét az váltotta ki, hogy a bank bennfentes kereskedelem gyanúja miatt vizsgálódik, miután az ellenzéki vezető még NER-menedzsereként 2023 nyarán egy pénteki tőzsdezárás előtt minden részvényét eladva több tízmillió forintért olyan Mészáros Lőrinc-féle Opus-papírokat vásárolt, amelyek értéke hétfőre egy visszavásárlási akció miatt jelentősen megnőtt, s azokat azonnal értékesítette is – eközben Magyar éppen akkor Mészáros bankjának felügyelőbizottsági tagja is volt. Magyar tagadja a bennfentes kereskedelmet, s bohócfejeket akar válaszként rajzolni a kérdésekre, valamint azt is jelezte az ügyintézőnek, hogy „választási győzelme után komoly változások lesznek”. A politikus ma is támadásban maradt, ezúttal Tiborcz Istvánt azzal gyanúsította, hogy emírségekbeli állampolgárságot kért, amit a kormányfő veje azonnal közleményben tagadott.
6. VARGA LEFÜLELTE MATOLCSYÉKAT
Egy kiszivárgott dokumentum szerint trükkös kölcsönszerződéssel akarták átjátszani a jegybanki alapítvány vagyonkezelőjének cégét Matolcsy György volt MNB-elnök utolsó előtti munkanapján a fia baráti körének. A 100 milliós alaptőkéjű vagyonkezelő céget úgy adták volna kölcsön, hogy annak a tulajdonjoga is átszállt volna öt évre arra a magántőkealapra, amely a Matolcsy-cégbirodalom címén elérhető Száraz Istvánhoz, Matolcsy Ádám régi barátjához köthető. A tranzakciót már a cégbíróságon is regisztrálták, amikor hivatalba lépése után az új jegybank-elnök Varga Mihály rögtön intézkedett: felbontotta az ominózus kölcsönszerződést és lecserélte az MNB-alapítvány teljes kuratóriumát.
7. OLCSÓBB CAMPUS, DRÁGULÓ ISTÁLLÓ
Csaknem harmadával csökken a közrádió régi Bródy Sándor utcai székháza helyén épülő új Pázmány Campus beruházási költsége, a teljes projekt 137 milliárd forintba kerül. Nem lesz mélygarázs és a pinceszinten sportlétesítmény sem, az eredetileg 250 milliárdosra tervezett projekt tartalmát már korábban is szűkítették, a tervezett kollégiumot is máshol építik fel. Egy másik nagyberuházás vidéken, a mezőhegyesi ménesbirtokon viszont jóval többe fog kerülni. A Lázár János alapítványa vezette nemzeti ménesbirtok új vízágyas tehénistállója csaknem 15 százalékkal lesz drágább, 3,5 milliárdba fog kerülni, mert kiderült, hogy a tervezés, a talaj felmérése nem kellő alapossággal történt.
8. MÁS UTAKON AZ UNIÓS ÉS A MAGYAR AUTÓPIAC
Az Európai Unióban 1,9 százalékkal csökkent az új autók első negyedéves eladása az előző évhez képest. A piac átrendeződése folytatódott: tovább nőtt a kizárólag akkumulátorról működő elektromos és a hibrid autók aránya, míg a dízel és a benzines modellek visszaszorultak. Az elektromos modellek piaci részesedése 15 százalék fölé nőtt, miután eladásaik majdnem negyedével bővültek. Főleg a német autópiac pörgeti az elektromos átállást, ahol ebben a szegmensben majdnem 40 százalékos növekedést regisztráltak. Magyarországon közben 3,8 százalékkal emelkedtek az újautó-eladások: a dízelek iránt ismét megugrott a kereslet, a benzinesek eladásai csökkentek, míg a villanyautók piaca mérsékelten bővült, a hibrideké pedig tizedével nőtt.
9. SZÁMÍTHATUNK AZ INTERPOLRA
A boszniai rendőrség tett egy tétova kísérletet, hogy elfogja a boszniai szerbek vezetőjét Szarajevó szerb többségű részén. Mivel azonban a szövetségieknél nem volt fegyver, a Milorad Dodikot őrző boszniai szerbeknél viszont igen, ezért az akciónak nem volt sok esélye a sikerre. Dodikot azért körözik, mert folyamatosan szembe megy a központi hatóságok döntéseivel, Szarajevó már az Interpoltól is kérte az elfogását, de ezt Dodik két legfontosabb európai támogatója, a szerb elnök és a magyar miniszterelnök megakadályozta. Hasonlóan jártak egy más ügyben a lengyelek is, akik a Magyarországra menekült egykori igazságügy-miniszterhelyettes körözését kérték az Interpoltól, ám a nemzetközi rendőri szervezet visszautasította a kérést.
10. A STREAM NEM HOZOTT BL-GYŐZELMET
Amíg a hazánkban a labdarúgó Bajnokok Ligáját közvetítő tévécsatornák közül az első helyen választó RTL az előfizetéses online streamre terelte a mérkőzéseket, addig sosem látott nézőcsúcsokat döntött a hagyományos tévés platformnál maradó Sport TV. Két csatornájukon a BL-meccsek átlagnézettsége az előző szezonhoz képest 27 százalékkal nőtt, míg a minden korosztályt lefedő össznézettség csaknem duplájára emelkedett. Olyannyira kilőttek a számok, hogy az eddigi szezon legnézettebb tévés futballmérkőzése az októberi Barcelona–Bayern München lett – vagyis bejött az UEFA lebonyolítási reformja is, amely a ligaszakaszban eleve több közvetítést jelent és több sztármérkőzéses párosítást hoz. A nézők ragaszkodása a hagyományos tévézéshez pedig az RTL-t is arra sarkallta, hogy a BL-elődöntőit és fináléját már ne csak online közvetítsék.
