1. NYÍLIK A TISZA-FIDESZ OLLÓ
Áttörést mutat a Medián legfrissebb közvéleménykutatása, amely a választani tudó biztos szavazók közt 15 százalékos Tisza-előnyt mér a Fidesszel szemben (51-36), míg a teljes népességben 38-28-as Tisza-vezetést rögzít. A Medián adatai szerint a Tisza legkomolyabb bázisa továbbra is a 40 év alatti választókból áll, azokban a korcsoportokban 58 százalék szavazna a legnagyobb ellenzéki pártra, 50 felett viszont még mindig a Fidesz az első. Ugyanakkor tíz hónappal a választás előtt többségben vannak a Tisza-győzelemre számítók, míg az elmúlt két évtizedben szinte mindig Fidesz-sikert prognosztizáltak. A Medián mérésében a DK és a Kutyapárt 2-3 százalékon áll, a Mi Hazánk pedig 4-5 között a küszöb felé billeg. Magyar Péter szerénységre intve köszönte meg a kutatás adatait, a Fidesz viszont kamumérésnek nevezte azt.
2. KAMPÁNYKÖLTÉS PLAFON NÉLKÜL
Megszavazta a kormánypárti kétharmados többség a parlamenti választási kampányok költési korlátainak megszüntetését. A törvénymódosítás a „szigorú elszámolási szabályok megtartása mellett” kivette azt a 2013-as rendelkezést, amely akkor 5 milió forintos limitet írt elő jelöltenként a kampányra fordítható összegként. Ez a KSH fogyasztói árindexe alapján évente növekedett azóta, mostantól viszont nincs ilyen korlát, a kormányoldal szerint a szabály már idejétmúlt (vagyis nem akadályozza meg üzleti érdekkörök politikai befolyásolási törekvéseit), s mostantól egységes kampányfinanszírozási szabályok vonatkoznak parlamenti, önkormányzati és EP-képviselőkre, polgármesterekre is.
3. ÉVTIZEDES MÉLYBEN A CÉGHITEL
Az évtized rekordösszegével, 393 milliárd forinttal csökkent a cégek banki hitelállománya 2025 első negyedévében. De az elmúlt egy év alatt is csupán 2 százalékkal nőtt a cégek hitelösszege. A mutatószámon a nehéz helyzetben lévő középvállalatok rontottak sokat: hitelállományuk 8 százalékkal csökkent. Egyre többen ismét devizában adósodnak el a kedvezőbb kamatok miatt (az euróhitelek kamata 4-5, míg a forinthiteleké 8-9 százalék). Miközben tehát a lakossági hitelfelvétel bővült (10 százalékkal), a vállalkozások most sokkal óvatosabbak: kevesebb új hitelszerződést kötnek és inkább a meglévőket is törlesztik. A háttérben a gyenge gazdasági kilátások, a beruházási kedv hiánya áll. Ez a magyarázat arra is, hogy 2024 és 2025 áprilisa között a tizenöt legnagyobb magyarországi gyár dolgozóinak száma csaknem ötezerrel csökkent.
4. MÉG ÉVEKIG NEM GÁZ AZ OROSZ GÁZ
Megszületett Brüsszel új javaslata az orosz energiahordozók betiltásáról, s eléggé figyelembe veszi a magyar és szlovák igényeket, bár Budapest és Pozsony így is tiltakozik ellene. Az Európai Bizottság szerint ugyan már jövő januártól tilos volna orosz olajat és gázt importálni, ám a hosszútávú szerződésekkel rendelkező, tengeri kijárat nélküli országok (mint mi) 2027 végéig halasztást kapnának. A magyar és a szlovák kormánynak így sem tetszik a terv, amelyet azonban 15 tagország támogatásával az ellenkezésünk dacára is el tudnak fogadtatni. Közben annyiban megbomlani látszott az oroszbarát magyar-szlovák egység, hogy Robert Fico kormányfő kijelentette, támogatja az ukrán uniós csatlakozást, mert az előnyös volna Szlovákiának.
5. JÖHET AZ UKRÁN KETTŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁG
Bár nem a kárpátaljai magyarok miatt tették, ők lehetnek az egyik nyertesei annak, hogy az ukrán parlament elfogadta a kettős állampolgárságot lehetővé tevő törvényt. Eddig tiltott volt az ukránoknak, hogy más állampolgárságot is szerezzenek, a változással Kijev szeretné csökkenteni az amúgyis drámai demográfiai válságot, s fenntartani a kapcsolatot a külföldön élő ukrán diaszpórával. Közben még mindig találnak halottakat Kijevben a kedd éjszakai, különösen súlyos orosz légicsapás után, amely csaknem harminc áldozatot követelt. További rossz hír az ukránoknak, hogy hiába utazott elnökük Kanadába a legfejlettebb országok csúcstalálkozójára, nem tudott találkozni az onnan idő előtt távozó amerikai elnökkel, így további amerikai támogatás kérésére se volt lehetősége.
6. IRÁN CSAK A SZÓCSATÁBAN ERŐS
Miközben Izrael újabb iráni nukleáris létesítmények ellen intézett csapásokat, a világ lélegzetvisszafojtva figyeli, belépnek-e az amerikaiak Izrael oldalán a háborúba. Az amerikai elnök üzenetei egyre inkább erre utalnak. Donald Trump először két napot adott Teheránnak, hogy feltétel nélkül adja meg magát, majd közölte, hogy tudják, hol bujkál az iráni legfelsőbb vezető, s ugyan egyelőre nem ölik meg, de fogytán a türelmük. Ali Hamenei ajatollah üzenetekben és televíziós beszédben válaszolt, s közölte, megadásról szó sem lehet, egyszersmind súlyos ellencsapásokkal fenyegette meg Amerikát, bár továbbra sem látni, a szavakon kívül milyen lehetőségei vannak a síita államnak. Közben Gázában is folytatódtak az izraeli műveletek: a hadsereg félszáz palesztint ölt meg, amikor eddig ismeretlen okból tüzet nyitott egy segélyelosztó helynél várakozókra. Ez volt eddig a legsúlyosabb a sok hasonló incidens közül.
7. ÁLLAMTITKÁRT ÉS FESTMÉNYT IS CSERÉL
Habár a hivatalos indoklás szerint nincs köze a hétvégi balatoni vasúti káoszhoz, mégis éppen azután távozott posztjáról a közlekedésstratégiáért felelős helyettes államtitkár. Lázár János elfogadta a lemondást, a szakember marad a minisztériumban, a közlekedési tárca már meg is találta az utódját, aki Tarlós István főpolgármestersége idején a budapesti közlekedési cégnél dolgozott. A kádercsere mellett festménycserékről is kérdezik mostanában Lázár minisztert, aki a „luxizás” fő kritikusaként becses magyar festménygyűjteményt őriz otthonában, ám vagyonnyilatkozatában egyet sem nevesít, amit azzal magyaráz, hogy vásárláskor mindegyik értéke 5 millió forint alatt volt, ő pedig korábban folyamatos adásvételben volt a műtárgypiacon.
8. GYÓGYSZERÁR-BŰVÉSZET
A kormány minden létező eszközt bevet az infláció féken tartására, vagy legalábbis az inflációs érzet csökkentésére: ársapkát, árrésstopot az élelmiszerüzletekben, a drogériákban és most a patikákban is a tb által nem támogatott gyógyszerek egy kiválasztott csoportjánál. Ezeknél a Magyar Gyógyszerészi Kamara önként vállalta, hogy a patikák a tavaly év végi szintre csökkentik a gyógyszerek árát. Csakhogy most kiderült, hogy a vállalt 25 készítmény közül 24 rajta van azon 34 gyógyszert felsoroló listán, amelynek árváltozásait a KSH figyelembe veszi az infláció számításakor, vagyis az árkorlátozás a betegek mellett a kormányzati statisztikát is gyógyítja.
9. ÁLLAMI TOPMENEDZSER EURÓÉRT
A kormány szerint indokoltan kapja a fizetését euróban Csendes Olivér, a Magyar Turisztikai Ügynökség alá tartozó állami tulajdonú Visit Hungary Nonprofit Zrt. vezérigazgatója. Fónagy János, a nemzetgazdasági államtitkár magyarázata szerint Csendes Olivér „nemzetközi tapasztalattal rendelkező vezető” és a fizetését „a nemzetközi csúcsvezetőknél bevett gyakorlat szerint állapították meg euróban”. A turizmusmarketing területen nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező Csendest tavaly nyáron sikerült hazacsábítani az Osztrák Turisztikai Hivataltól, ahol innovációs igazgató volt, a fizetése egyébként 7500 euró (tehát most éppen 3 millió 266 ezer forint).
10. SZERENCSÉS FRADI, PECHES PAKS
A montenegrói Buducsnoszt vagy az örmény Noah lesz a Ferencváros ellenfele a labdarúgó Bajnokok Ligája második selejtezőkörében, ahol a Fradi idegenben kezdhet, a párharc vesztese pedig az Európa Liga (EL) harmadik körében folytathatja. Sokkal keményebb ellenfelek várnak a kupagyőztes Paksra az EL-ben, Bognár György csapata előbb a kolozsvári CFR-t kapta, továbbjutás esetén a svájci Lugano következne, kieséskor viszont a Konferencia-ligába átkerülve a szlovén Maribor. Az UEFA nyoni sorsolásán a Konferencia-ligában érdekelt Puskás Akadémia a ciprusi Arisz Limaszolt húzta, míg a Győri ETO San Marinó-i, vagy örmény ellenfelet – kapna, amennyiben az UEFA engedélyezné indulását, ugyanis az ETO és a felvidéki DAC is ebben a sorozatban érdekelt, ám mindkét klubnak Világi Oszkár Mol-vezérhelyettes a tulajdonosa, így jogi vizsgálat folyik az egymástól való megfelelő függetlenség bizonyítására.
