1. PUTYIN NEM IJEDT MEG
Egyelőre nem sokat ért az amerikai elnök fenyegetése: Moszkva újabb hatalmas légicsapás-sorozatot intézett ukrán célpontok ellen, miközben Donald Trump kijelentette, még az 50 napos ultimátum lejárta előtt eredményt vár. A friss adatok szerint júniusban 230 ukrán civilt öltek meg az orosz rakéták és drónok, ez volt a legmagasabb havi szám a háború kezdete óta. Válaszul az amerikai és az ukrán elnök arról is egyeztetett, vajon az új amerikai rakétákkal el tudják-e majd az ukránok érni Moszkvát vagy Szentpétervárt. Közben Európa is próbál egy újabb szankciós csomagot tető alá hozni, legyőzve a magyar és a szlovák ellenállást, Kijevben pedig megkezdődött az elmúlt évek legnagyobb kormányalakítása, az új miniszterelnök egy 39 éves nő, Julija Szviridenko lesz, aki eddig a gazdasági tárcát vezette.
2. A GAZDÁK NEM ILYEN VERSENYKÉPESSÉGET AKARNAK
Újabb lázadást indított Brüsszel ellen a magyar kormányfő, most éppen az agrártámogatások tervezett megkurtítása miatt. Orbán Viktor közölte, az ellenállás legradikálisabb formáját javasolja, miután magyar gazdák traktorokról trágyát borítottak az Európai Unió budapesti központja elé, európai gazdák pedig Brüsszelben tüntettek. A felháborodás oka, hogy nyilvánosságra került az Európai Bizottság következő, 2028-tól induló hétéves költségvetési tervezete. Brüsszel ez alapján 1,8 billió eurót (több mint 700 ezer milliárd forintot) szeretne elkölteni, ami jóval több a jelenlegi büdzsénél, igaz, ebből a nagy befizető országok várhatóan majd faragnak a következő két évben a tárgyalások alatt. De az igazi változás, hogy csökkentenék az agrártámogatásokra és a szegényebb régiók fejlesztésére szánt források arányát, hogy abból fejlesztésre és innovációra jusson több, s többet költenének védelemre és Ukrajna támogatására is.
3. 391 EZERRE NŐTT A MEDIÁNKERESET
Májusban a teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete 702 800 forint volt, 7,8 százalékkal több mint egy évvel korábban. A nettó átlagkereset 483 ezer forint, ez 7,7 százalékkal haladta meg a tavaly májusit. A bruttó kereset mediánja (aminél ugyanannyian kapnak kevesebbet, mint többet) 562 300 forint volt, a nettó kereset mediánértéke 391 200 forint, 7,9, illetve 8,2 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor. Májusban a reálkereset 3,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit az infláció előző év azonos időszakához mért, 4,4 százalékos növekedése mellett. A K&H bank felmérése szerint a magyarok túlnyomó többsége (80 százaléka) még mindig drágulást tapasztal a megélhetés terén: 49 százalékuk jelentőset, 31 százalékuk kisebb mértékűt, adataik alapján egy év alatt átlagosan 53 ezer forinttal nőtt a havi kiadásuk összege.
4. A MOMENTUM PÉNZÉRT SEM INDULNA
Súlyos állítást tett egy interjúban a Momentum 2026-os választási távolmaradását kezdeményező exelnöke, Fekete-Győr András szerint pártjukat többször is megkeresték a Fideszből, hogy induljanak el jövőre mégis a voksoláson. Fekete-Győr szerint a tavaszi fideszes ajánlatok szerint egymilliárd forint körüli kenőpénzt kaphatott volna a párt az indulásért, valamint segítették volna ajánlásaik összegyűjtését. Az állításra Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető úgy reagált, „szeretné a rosseb az indulásukat. Mi inkább azért fizetnénk, ha nem indulnának, de ezt már megtette a Tisza”. A DK feljelenti az ügyben a Fideszt és bizonyítékot vár a Momentumtól. Közben a Momentum elnöke, Tompos Márton fáradtságra hivatkozva lemondott, s posztjára a zuglói polgármestert ajánlotta maga helyett. Indul viszont a választáson a volt Jobbik-elnök Jakab Péter, mint mondja, neki pénzt nem ajánlottak ezért, „mert tudják, hogy nem megvehető”.
5. AZ OTP FINANSZÍROZZA BUDAPESTET
Megállapodott a főváros az OTP-vel, vagyis sikeres zárultak az egyeztetések a Budapest működéséhez szükséges hitelkeretről, a bank elfogadta a Fővárosi Közgyűlés döntésének megfelelő szerződés-módosítást. Ennek értelmében augusztus 1-től szeptember 19-ig 80 milliárd forintos keretet használhat a főváros, s azt követően áll vissza az eredeti 40 milliárdos limit, így a budapesti közszolgáltatások működtetése biztosított a nyár végéig, amikorra lezárulnak a kormánnyal kezdett tárgyalások.
6. MENESZTETTÉK AZ EÜ-FŐMENEDZSERT
Azonnali hatállyal elbocsátotta a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatóját a belügyminiszter. Kiss Zsolt feladatait mától Kőrösi László főigazgató-helyettes veszi át. Pintér Sándor nem indokolta meg, miért váltotta le a több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkező csúcsvezetőt és miért bocsátotta el úgy, hogy még a kormányzati szolgálati jogviszonyát is megszüntette. Kiss Zsolt 2018 októbere óta volt a NEAK vezetője. A háttérben az állhat, hogy a volt főigazgató pár nappal ezelőtt egy konferencián azt mondta, hogy 2024-ben négyezer protézis műtétet magánszolgáltatónál végeztek el, s megjegyzésként hozzáfűzte, hogy „ennyi család került olyan helyzetbe, hogy 2-4 millió forintot ki kellett termelnie”.
7. OROSZBARÁT NÉMET A MÁV TANÁCSADÓJA
Nehéz anyagi helyzete ellenére nagynevű külföldi tanácsadóra majdnem száz millió forintot fordít a MÁV. A magyar állami vasút két cége is Klaus Mangold tanácsadó cégével szerződött, mindkettő 122,6 ezer eurós értékben, a papírokat idén márciusban írták alá. A 82 éves Mangoldot a német sajtó Mr. Russia néven emlegeti, az egykori nagyvállalati vezető jó ideje orosz üzleti körök kijáróembereként tevékenykedik Putyin-bizalmasként, konzultációs irodája „keleti kapcsolatokat” kínál, s mesés profitot termel. Mangold jó viszonyt ápol Lázár Jánossal, többször tárgyalt Szijjártó Péterrel, adott tanácsot a paksi atomerőmű bővítési ügyében és a reptér visszavásárlásban is volt szerződése, tavaly pedig Orbán Viktor állami kitüntetésben részesítette.
8. JÓTÉKONYSÁG MÉSZÁROS MÓDRA
Mészáros Lőrinc és neje, Várkonyi Andrea négy alapítványa tavaly 2,7 milliárd forintot költött jótékony célokra abból a 3,9 milliárdból, amit vélhetően a NER-oligarcha érdekeltségébe tartozó cégektől kaptak adományként. A négy alapítvány közül a legnagyobbhoz, a Pro Filii Alapítványhoz 2,9 milliárd érkezett, ebből 2 milliárdot fordítottak rászorulók támogatására, egyebek mellett egészségmegőrzésre, betegek gyógyulására, de adományoztak sportversenyekre és kárpátaljai családok megsegítésére is. A Mészáros Alapítvány több mint 256 millióval 176 felsőoktatásban tanulót támogatott, az Alapítvány az Innovatív Oktatásért 247 millióból negyven iskolában digitális tantermeket hozott létre, míg a Vál-völgyi Fiatalokért Alapítvány 200 millió forintnyi ösztöndíjat osztott ki.
9. AMIKOR MAGA A KORMÁNY LESZ AZ EMBERCSEMPÉSZ
A brit kormányok titokban, éveken át több ezer afgánt csempésztek be az országba, akik előzőleg éppen London miatt kerültek életveszélybe. A történet még 2022-ben kezdődött, amikor egy brit tisztviselő hibájából nyilvánosságra került egy lista, amelyen csaknem 20 ezer afgán neve szerepelt, akik arra hivatkozva, hogy segítettek a briteknek a tálibok ellen, szerettek volna az Egyesült Királyságba áttelepülni. A konzervatív brit kormány elkezdte szervezni az életveszélybe került emberek kimentését, s elérte, hogy a bíróság megtiltsa a sajtónak, hogy megírja a botrányt. Mint ahogy eltitkolták az akciót a Parlament elől is, ahol most szintén óriási a felháborodás miután a bíróság feloldotta a titkosítást. A végül mintegy 7000 ember letelepítésével járó ügy még nehezebb helyzetbe hozza a két hagyományos nagy váltópártot, amelyek amúgy is le vannak maradva a közvélemény-kutatásokban a konzervatívokat jobbról előző, elitellenes Reform mögött.
10. ÉLRE ÁLLT AZ ADRIA HORVÁT OLDALA
Júliusban már Horvátország lett az egyértelmű kedvenc, bár júniusban még Olaszország vezetett a magyar turisták legnépszerűbb úti céljainak listáján. A banki utasbiztosítási adatokra alapozott felmérés szerint júliusban minden negyedik biztosítást Horvátországra kötötték, s mostanra az autós utazások is megelőzték a repülőutakat, a tengerparti célpontok pedig elérték a kétharmados arányt. A desztinációk dobogójára Görögország fért még fel, utána Spanyolország és Ausztria következik. Közben itthon 8-19 százalékkal emelkedtek a nyári szállásárak tavalyhoz képest, idén az apartmanok költsége eléri a hotelek tavalyi szobadíjait, s a covid óta az árak már duplázódtak. A Balatonnál most a négycsillagos szállodák két fő részére éjszakánként 57-94 ezer forint közötti áron érhetők el.
