1. MEGMARADT MAGYAR MENTELMI JOGA

Ahogyan az várható volt, az Európai Parlament nem függesztette fel Magyar Péter mentelmi jogát és nem engedi, hogy a magyar hatóságok büntetőeljárást folytassanak az ellenzék vezetője ellen. A parlamenti képviselők követték az illetékes bizottság ajánlását Magyar és Dobrev Klára esetében is. Miközben a két ellenzéki politikusnál annyira egyértelmű volt a helyzet, hogy elég volt kézfeltartással szavazni, a magyar kormány által kért harmadik ügyben elképesztően szoros eredmény született. A szélsőbalos olasz képviselőnő, Ilaria Salis mellett 306-an, ellene 305-en szavaztak, így végül őt sem vonhatják a magyar hatóságok felelősségre, amiért társaival szélsőjobboldali embereket vert össze Budapesten. Az indoklás egyébként mindhárom esetben ugyanaz: a képviselők többsége nem bízik a magyar igazságszolgáltatás függetlenségében. A Fidesz vezetői a döntést kommentálva ismét azt hangsúlyozták, hogy ezzel Magyar végképp Brüsszel bábjává vált.

2. MEGINT ZELENSZKIJ-ORBÁN CSÖRTE

Továbbra sem rejti a diplomáciai nyelv udvariaskodásai mögé véleményét a magyar kormányfőről az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij ezúttal egy sajtótájékoztatón fogalmazott úgy, hogy országa Orbán Viktorral vagy nélküle, de biztosan az EU tagja lesz. Zelenszkij szerint a magyarok támogatják Ukrajnát, egyedül miniszterelnökük lassít egy visszafordíthatatlan folyamatot, tehát vagy megváltoztatják az uniós vétózás szabályát, vagy minden ország nyomást gyakorol Orbánra. Szavai nem maradtak válasz nélkül, a magyar kormányfő szerint Zelenszkij az erkölcsi zsarolás ismerős taktikáját alkalmazza, de még egyetlen ország sem zsarolta be magát az EU-ba, egyhangú tagállami döntés kell ehhez, viszont a magyarok már túlnyomó többséggel nemet mondtak az ukrán tagságra, barátokat szerezni nálunk pedig nehéz negatív médiakampánnyal. Közben itthon Orbán Viktor és Magyar Péter szuverenitási vitája egyre inkább azzá egyszerűsödik az interneten, hogy Orbán rendre leukránozzza, lebrüsszelezi Magyart minden ügyben, míg Magyar letükrözött válaszában az „ukránt” és „Brüsszelt” „oroszra” és „Moszkvára” cseréli.

3. A JÁRMŰGYÁRTÁS AZ IPAR BALLASZTJA

Az ipari termelés augusztusban 7,3, munkanaphatás nélkül pedig 4,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A szezonálisan kiigazított adatok alapján az augusztusi ipari kibocsátás 2,3 százalékkal volt kisebb, mint az előző hónapban. A feldolgozóiparban csökkent a termelés tavaly augusztushoz képest, a legnagyobb alágak közül a járműgyártás jelentősen visszaesett, leginkább lehúzva az összipari adatot, míg a számítógépes, elektronikai és optikai termékek gyártása bővült. Az ipari termelés az év első nyolc hónapjában 3,9 százalékkal volt kisebb, mint az előző év azonos időszakában.

4. ELTASZÍTOTT PAPUNDEKLI, HÉT SZUPERKÓRHÁZ

Nem tartott túl sokáig a kartonból készült, életnagyságú Orbán-figura körbehordozása a Tisza Párt országjáró fórumain, ugyanis Magyar Péter az aradi vértanúk napján Bonyhádon beszéde közben félrelökte a színpadról a papundekli Orbán Viktort, mondván, „itt az ideje, hogy minden a helyére kerüljön és a papírmasé miniszterelnök ne rontsa tovább itt a levegőt” – egyúttal ismét vitázni hívta ellenfelét. Magyar szeptember második fele óta hurcolta magával az Orbán-figurát, amellyel tanmese-jellegű beszélgetéseket is folytatott. Közben reagált az újságírószövetség elnöke az ellenzék vezetőjének felszólítására egy indexes adatszivárgásos, ukrán app-fejlesztős cikk miatt, ám nem kívánt állást foglalni kellő információ híján az írás valóságtartalmáról. Halad viszont a Tisza kormányzati felkészülése, leendő egészségügyi miniszterük, Hegedűs Zsolt sebész jelezte, hét regionális szuperkórházat alakítanának ki első ciklusuk alatt, az ágazat reformjára pedig 500 milliárd forint többletet költenének első évükben.

5. NINCS GONOSZPLAKÁT-REFERENDUM

Nem engedte át a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) azt a népszavazási kezdeményezést, amely a „gyűlöletkeltésre, indulatkeltésre, félelemkeltésre vagy félrevezetésre alkalmas” közpénzből finanszírozott hirdetések törvényi tiltásáról kérdezte volna az állampolgárokat. A Loupe nevű színházi társulás által kezdeményezett referendumot 9-6 arányban utasította el az NVB, részint alaptörvénybe ütközőnek, másfelől pedig nem eléggé egyértelműnek látva. A Loupe-alapító Lengyel Tamás színészt nem lepte meg a döntés, mint mondta, most szembesült vele, „mi a különbség az igazság és a jog között”. A színtársulat petícióját egyébként 235 ezren írták alá.

6. RENDŐR KOPOG A MEGOSZTÁS UTÁN

Álhírek után jöhet a csengőfrász, Hadházy Ákos egy ilyen esetre hívta fel a figyelmet: egy 68 éves budapesti nyugdíjasnál nyáron tartott házkutatást a rendőrség, mert egy álhírt tartalmazó Facebook-posztot osztott meg, amely arról szólt, hogy Rétvári Bence államtitkár EU-kilépésre buzdít. A hamisított posztról nem a nyugdíjas készítette a képernyőfotót, csak megosztotta azt, mégis rendőrségi fellépés történt Rétvári feljelentése nyomán. Az ellenzéki képviselő úgy látja, ez az ügy is annak jele, hogy „az ellenzéki internetezők megfélemlítése már hónapok óta zajlik”. Kérdés, hogy a kormányoldalt is hasonlóképpen felháborítja-e az eljárás, mint tavaly novemberben egy hasonló ügyben – igaz, akkor a baloldali német kormánykoalíció zöld alkancellárja miatt kiáltott cenzúrát a fideszes kormánypropaganda, Robert Habeck feljelentése után ott is rendőrök jártak egy mémmel gúnyolódó nyugdíjasnál.

7. KUTYAKÉNT ŐRZIK VIZSLÁST

Büntetlen előélet, középfokú végzettség, nulla adótartozás, folyamatos munkaviszony, személyes meghallgatás, betelepülési hozzájárulásként pedig az ingatlan vételárának tíz százaléka – a Nógrád megyei ezer lelkes Vizslás szigor-csúcstartóként szinte minden eddig máshol alkalmazott korlátozást beépített a település saját önazonosság-védelmi rendeletébe. Nem fukarkodott Balatonföldvár sem, oda novembertől átlagosan 2,1 millió forint hozzájárulás befizetésével lehet beköltözni, kivéve állami támogatott hitellel vett ingatlanba – náluk viszont nem vizsgálják a végzettséget, állást, előéletet.

8. AUTÓPÁLYÁN BOSZNIÁIG

Horvátországban forgalomba helyezték a Pélmonostortól a magyar–horvát határig tartó autósztráda hiányzó utolsó öt kilométerét. A fejlesztéssel immár Budapesttől egészen a horvát-boszniai határig autópályán lehet utazni, az Adriáig viszont még hosszú szakaszok hiányoznak a hegyvidéki Boszniában. Az új horvát szakasz így összekapcsolódott a magyar M6-ossal, a szlavóniai Eszékről ezzel Budapest már gyorsabban elérhető, mint Zágráb. Közben a 300 milliárd forintért épülő kétszer kétsávos mohácsi Duna-híd megvalósíthatósági tanulmánya a folyó legkisebb forgalmú átkelőjét prognosztizálja napi 600 autóval. Ennek a hídnak igazi jelentősége akkor lehet, ha valamikor kiépül a Pécs-Szeged déli magyar gyorsforgalmi út, s főleg a Vajdaság mosolya becenevű szerb sztráda, amely 2028-tól adna lehetőséget a balkáni kamionforgalom M6-osra terelésére.

9. KÉT ÉV UTÁN TALÁN VÉGE LESZ

Miközben Egyiptomban zajlanak a Hamász és Izrael közötti tárgyalások az amerikai elnök által rájuk kényszerített megállapodás-tervezetről, világszerte megemlékeztek a terrorszervezet két évvel ezelőtti támadásáról – igencsak ellentmondásos módon. Ami a tárgyalásokat illeti, Donald Trump továbbra is szokásosan optimista, szerinte jó esély van a tartós megegyezésre, az izraeli miniszterelnök is úgy vélte, napokon belül hazatérhetnek a még mindig palesztin fogságban lévő gázai túszok. A nyugati nagyvárosokban közben számos palesztinpárti csoport éppen a mai évfordulóra jelentett be tüntetéseket és demonstrációkat, hogy felhívják a figyelmet az azóta is tartó izraeli csapások mintegy 70 ezer halottjára. A legtöbb nyugati politikus érzéketlennek nevezte az időpontválasztást, szerintük ugyanis az évfordulón inkább a terrortámadásban meggyilkolt 1200 izraelire kéne emlékezni.

10. FIZIKÁBÓL IS HÁRMAS

Idén hármasával adják a Nobel-díjakat, mutatva, hogy tudósként egyre ritkább, amikor valaki egyedül ér el kimagasló eredményt: a tegnapi orvosi után a mai fizikai díjakat is hárman kapták megosztva. A brit John Clarke, a francia Michel Devoret és az amerikai John Martinis is amerikai egyetemeken dolgozik, s most elismert felfedezéseik évtizedekkel ezelőttre nyúlnak vissza. Az atomoknál kisebb részecskék viselkedésével, a kvantummechanikával foglalkoznak, s kutatásaik a számítógépek, s általában véve a digitális technológia fejlődéséhez járultak hozzá.