1. NEM TUDOTT NYETET MONDANI Egy újabb, a magyar és az orosz külügyminiszter közötti telefonbeszélgetést szivárogtatott ki feltehetően egy európai ország titkosszolgálata. A beszélgetésen Szergej Lavrov arra emlékezteti Szijjártó Pétert, hogy várják az intézkedését, hogy végre lekerüljön az európai szankciós listáról egy Putyin-hű orosz oligarcha testvére. Szijjártó készségesen meg is ígéri ezt, mégpedig a szlovákokkal közösen vetetik le, bár végül az intézkedésnek csak a következő évben lett eredménye. A búcsú előtt még gúnyolódnak kicsit az akkori brüsszeli külügyi főképviselőn. Európai reakciók szerint a felvétel azt bizonyítja, hogy a magyar kormány orosz utasításokat hajt végre, Szijjártó szerint viszont ő sokszor megmondta…
Hónap: 2026. március
1. BALHÉSODÓ ORBÁN-GYŰLÉSEK A hétvégén Győrben csúcsosodott ki az a feszültség, amely már napokkal korábban is jellemezte Orbán Viktor országjárását a beszédeit megzavaró, sípoló, kiabáló ellentüntetők megjelenése miatt. A győri fórumból utcai egymásnak feszülés lett a két tábor között, dulakodásokkal, miközben titokzatos fekete ruhás erős emberek próbálták kiszorítani, nem odaengedni a mocskosfideszező, fütyülő tüntetőket – ez a csoport már korábban is megjelent fideszes rendezvényeken, igyekezve túlkiabálni az ellenzéki rendzavarókat. Ebben a helyzetben a szónok, a miniszterelnök Győrben elvesztette nyugalmát, rekedten kiabált a tiszások felé. A sajtó ezután Kubatov Gábor fideszes pártvezető embereiként azonosította a fekete ruhásokat, akik vasárnap Békéscsabán már…
1. A TÁRGYALÁSOKNÁL CSAK A CSAPATERŐSÍTÉS HALAD JOBBAN Az amerikai elnök szerint annyira jól haladnak a tárgyalások Iránnal, hogy Donald Trump újabb tíz nappal meghosszabbította azt az eredetileg ötnapos határidőt, amely alatt nem bombáznak iráni energetikai létesítményeket. A tárgyalásokról szóló híreket Irán rendre cáfolni szokta. Teherán szerint annyi történik, hogy Washington közvetítőkön küld neki követeléseket, amelyeket ő visszautasít és elküldi az ezzel teljesen ellentétes saját követeléseit. Közben azonban folyamatosak a légicsapások és egyre újabb amerikai katonai egységek indulnak és érkeznek a térségbe, amiből a legtöbben azt a következtetést vonják le, hogy legalábbis egy korlátozott szárazföldi hadművelet is ott van a…
1. A KÉM LETT A KAMPÁNY KULCSSZAVA Egyre inkább a titkosszolgálati akciók és ellenakciók kerülnek a kampány középpontjába mindkét oldal narratívájában. Magyar Péter hősnek nevezte azt a rendőr századost, aki egy oknyomozó portálnak adott interjút arról, hogyan érzékelte a magyar szolgálatok politikai célú behatolását a Tisza Pártba, miközben őt félreállították, míg a kormányoldal szerint a rendőr hivatali visszaélést követett el megalapozatlan elmélete alapján, miközben a szolgálatok már korábban figyelték az ukránokkal együttműködő informatikusokat, akik beépültek az ellenzékhez. Eközben kémkedés gyanúja miatt a kormányzat feljelenti a Szijjártó-Lavrov kapcsolatról publikáló oknyomozó újságírót, Panyi Szabolcsot, aki visszautasította a vádat és ellentámadásba lendült, azt…
1. A CSAP VÉGÉN ORBÁN VIKTOR A dízel után a gázcsapot is elzárja Ukrajna felé a magyar kormány. Orbán Viktor bejelentette, hogy fokozatosan leállítják az Ukrajnába irányuló gázszállításokat. A lépés válasz arra, hogy Ukrajna továbbra sem nyitotta újra a Barátság-kőolajvezetéket. Orbán az indokok között azt is említette, hogy fel kell tölteni a magyar gáztartalékot, mert Ukrajna a minket ellátó déli gázvezetéket is támadja. Az ukránok gázimportjuk mintegy hetedét fedezik rajtunk keresztül, ugyanakkor mivel a fűtési szezon a végéhez közeledik, a fokozatosan bevezetendő lépés nem jár azonnal súlyos következményekkel. 2. TISZA-KÉTHARMAD A MEDIÁNNÁL A Medián legfrissebb adatai szerint a választani tudó…
1. A TISZA MINDENT KISÖPÖRNE Ahogy élesedik a kampány hangneme, úgy radikalizálódnak az ellenzék vezérének ígéretei is. Magyar Péter immár teljes nagytakarítást helyezett kilátásba a magyar állam vezető posztjain, amennyiben a Tisza Párt kétharmadot szerez a választáson. A pártelnök nyíregyházi fórumán azt mondta, az elmúlt tizenhat év alatt a Fidesz elfoglalta a teljes magyar államot, „mindenhol Orbán és Putyin bábjai ülnek”, ezért eltávolítanák Sulyok Tamás államfőt, a Kúria elnökét, Varga Zs. Andrást, az Országos Bírói Hivatal élén álló Senyei György Barnát, Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyészt, Polt Péter alkotmánybírósági elnököt, a GVH elnökét, a Médiahatóság vezetőjét és az ÁSZ elnökét.…
1. KAMPÁNYMŰVELETI TERÜLET Egyre nyilvánvalóbban válik titkosszolgálati műveleti tereppé a magyar választási kampány. Előbb a Washington Post írt arról egy európai hírszerző szolgálat alapján, hogy az oroszok azt javasolták Orbán Viktornak, rendezzen merényletet maga ellen, amire a magyar kormánysajtó úgy reagált, lengyel kormányzati dezinformációról van szó. Ezután már hazai hírbombák robbantak, előbb a kormánysajtó adott közre egy hangfelvételt Panyi Szabolcs oknyomozó újságíróról, amin arról beszél valakinek, hogy megadta egy külföldi szolgálatnak Szijjártó Péter telefonszámát, s azt is állítja, nagyon régóta szoros kapcsolatban áll a tiszás külügyminiszter-jelölt Orbán Anitával, akinek külügyi személyi javaslatokat is tehet majd. Panyi válaszként egy lehallgatott 2020-as…
1. SÜRGŐSEN VÁRAKOZNAK Se Irán, se Ukrajna ügyében nem hozott eredményt az uniós csúcstalálkozó. Orbán Viktor nem engedett az ukrajnai támogatás ügyében, hiába követelte ezt tőle két tucat európai vezető. A Barátság-vezeték leállása miatt szintén érintett szlovák kormányfőn kívül csak az olasz miniszterelnök mutatott megértést a magyar álláspont iránt. Merz német kancellár és Macron francia elnök példátlannak nevezte, hogy egy ország vezetője ne tartsa meg adott szavát. Orbán visszautasította a szerinte ízléstelen német fenyegetést, hangsúlyozta, hogy az Magyarország német megszállásának évfordulóján hangzott el. A többségi álláspont most az, hogy meg kell várni a magyar választásokat, aztán Ursula von der Leyen…
1. FŐSZEREPBEN ORBÁN VIKTOR Soha ilyen ellenséges közeg nem fogadta még európai csúcstalálkozón a magyar kormányfőt, mint ma. A brüsszeli csúcs eredetileg a versenyképességről szólt volna, ám a tervezett menetrendet elsöpörte Orbán Viktor, majd Donald Trump. Utóbbi Irán megtámadásával és az energiaárak égbe emelésével – e helyzetre kellene valamit mondania Európa vezetőinek úgy, hogy kifejezzék egyet nem értésüket, de ne idegenítsék el az amerikai elnököt, akire szükségük van az orosz fenyegetés miatt. Ugyanezek a vezetők pedig próbálják minden korábbinál nagyobb nyomás alá helyezni magyar kormányfőt, hogy az ne blokkolja tovább az Ukrajnának szánt támogatást, amelyhez decemberben már hozzájárult. Brüsszel nézőpontjából…
1. HOL VAGYTOK? NEM MINTHA KELLENÉTEK Donald Trump egyre keményebben szidja a NATO-tagországok vezetőit, amiért azok szerinte Iránban cserben hagyták őt, miközben azt is hangsúlyozza, hogy Amerikának egyáltalán nincs szüksége rájuk. Trump szerint Amerikának el kellene gondolkodnia a NATO elhagyásán, mert pont az történik, amit mindig is mondott, vagyis, hogy éles helyzetben a többi tagország nem fog neki segíteni. A NATO-ban viszont azt hangsúlyozzák, hogy az egy védelmi szövetség, márpedig Iránban Amerika volt a támadó, ráadásul a többi tagország megkérdezése nélkül. A Trump-kormányzatban is akadt egy ember, aki szerint felesleges volt megtámadni Iránt: távozott az amerikai terrorelhárítási központ vezetője, aki…