1
A magyar kormányfő személyében újabb támogatója lett a kínai béketervnek, bár egyelőre nem látni, hogy az miként békíthetné ki a kibékíthetetlen orosz és ukrán követeléseket. Orbán Viktor az Országgyűlésben állt ki Peking javaslata mellett, amely Vlagyimir Putyin elnöknek is tetszik, főleg azért, mert a tűzszünet befagyasztaná a frontot, azaz jelentős ukrán területek maradnának orosz kézen. De most már az ukrán elnök is úgy nyilatkozik, hogy tárgyalna a kínai elnökkel a tervről. Kijev ugyanakkor továbbra is ragaszkodik ahhoz a feltételéhez, hogy Oroszország vonuljon ki minden megszállt ukrán területről, márpedig erről egyáltalán nincs szó a 12 pontos béketervben, amelyet éppen ezért a nyugati nagyhatalmak nem is támogatnak. Közben a brüsszeli bizottság alelnöke, a magyar kormány egyik fő bírálójaként ismert Vera Jourová azt nyilatkozta, hogy az európai politikusok túl finoman bánnak Magyarországgal a háborúval kapcsolatos oroszbarát álláspontja miatt.
2
A védekezés nemcsak a valódi háborúk egyik alapja, hanem Orbán Viktor retorikájában is állandó központi szereplő: a kormányfő a parlamentben két hónap után tartott beszámolójában ezúttal tíz-tíz pontban foglalta össze, szerinte milyen intézkedésekkel védi kormánya a hazai munkahelyeket, illetve a családokat. Jelezte: marad az árstop az élelmiszerekre és a rezsicsökkentés. A miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy 2023 végéig egyszámjegyűre szorítják le a magyar inflációt.
3
Háború az egészségügyben: a területet felügyelő Belügyminisztérium Pintér Sándor legendás vezetői keménységét tükröző lépéssel reagált a Magyar Orvosi Kamara (MOK) tiltakozására az új háziorvosi ügyeleti rendszer kapcsán. A tárca szerint a kamara kizárással fenyegeti az ellenállásból kimaradni akaró tagokat, ezért válaszlépésként törvényjavaslatban törölnék el a kötelező kamarai tagságot az egészségügyben. A MOK elutasítja a vádakat és az ötvenes évekre emlékeztető koholt politikai eljárásnak nevezi azt. A kamarai nyomásgyakorlást a vezetők szerint az orvostársadalom nagy többsége támogatja, ezért reagál a kormány ennyire drasztikusan. A konfliktus tehát egyelőre az oktatásból ismert módon élesedik a szembenállók között.
4
Még a debreceni akkumulátorgyár körüli vihar is egyre csak fokozódik, s közben már itt a következő lehetséges csatatér: Kistelek. A módszerek is egyre keményebbek: a Mi Hazánk aktivistái néhány napja órákra megbénította a debreceni akkumulátorgyár területén folyó munkát. Valószínűleg a jövőben más pártok is át fogják venni ezt a módszert. És nem csak Debrecenben. Lapértesülés szerint ugyanis Kistelek képviselő-testülete januárban simán megszavazta, hogy az önkormányzat egy akkumulátorgyárhoz eladjon egy 12 hektáros területet a település határában, nem csak mindenféle hatástanulmány, de a település lakóinak megkérdezése nélkül. Az ellenzék az Országgyűlésben azzal támadta a kormányt, hogy „akkumulátorgyarmattá akarja tenni Magyarországot”, és hogy sokmilliárdos támogatást biztosít a beruházóknak, ahelyett, hogy azt az egészségügyre vagy az oktatásra költené. A kormány szerint viszont Magyarország ezzel a jövő egyik legfontosabb iparágában szerez fontos pozíciókat. Abban sem értenek egyet, mennyire környezetbarát az iparág: az ellenzők a hatalmas víz, energiaigényre emlékeztetnek, valamint a veszélyes anyagok jelenlétére, a támogatók pedig az elektromos autók terjedésének köszönhető légszennyezettség-csökkenésre. Úgyhogy nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy azt állítsuk: az aksirgyárak ügye hónapokig, sőt évekig galvanizálhatja a közéletet.
5
Egy pártnév, ami megöregedett: nevet változtatott az egykori Jobboldali Ifjúsági Közösségből kicsírázott húszéves parlamenti párt, a Jobbik Magyarországért Mozgalom. A korábban radikális jobboldali/szélsőjobboldali irányultság a néppártosodás után immár tovább szelidül az új elnevezés szerint: Jobbik-Konzervatívok. A párt Vona Gábor vezetése alatt érte el legmagasabb támogatottságát, a 2018-as választáson a második legnagyobb erő lett, azóta folyamatosan közeledik a baloldali-liberális ellenzékhez, mellyel tavaly már közös pártlistán került a parlamentbe. Az egykori nacionalista, szuverenista, radikális karaktert most EU-párti konzervatívvá igyekszik formálni a támogatottságában a parlamenti küszöb alá csúszott párt.
6
Ha a futballvébére nem is jutottunk ki, azért a magunk módján próbálunk közeledni Katarhoz: a Mol három sikeres sekélygáz-fúrást hajtott végre Kelet-Magyarországon – kettőt Komádi térségében, egyet Álmosdon. A cég szerint a három új kút akár 20 ezer átlagos családi ház gázigényét tudja kielégíteni néhány évig. A Molnak egyébként nagyságrendileg közel 300 kútja van. Azzal, hogy minél több hasonló kutat tudnak bevonni a termelésbe, tovább erősíti a mostanában igen jól csengő „energiafüggetlenséget”: Magyarországon ugyanis minden második háztartást földgázzal fűtenek, és egyébként a Mol fedezi a lakosság gázszükségletének 50 százalékát – hazai forrásból.
7
Kivonul Magyarországról a Jófogás és a Használtauto.hu tulajdonosa, az Adevinta. Nem kis apróhirdetési birodalomról van szó: 2021-ben például az eBay anyavállalatát is megvette a norvég székhelyű cégcsoport. A kivonulás okait most nem részletezték, de a 2021 végén bemutatott stratégiájuk szerint arra az öt európai piacra koncentrálnak, ahol a legnagyobb növekedési lehetőséget látják. Egyelőre a vevő kiléte nem ismert, de az elmúlt időszak hasonló esetei kapcsán nem lepődnénk meg, ha nem egy másik multi, hanem egy kormányközeli magyar üzletember cége lenne.
8
Se tagja, se pénze nem maradt már sok a budapesti székhelyű orosz „kémbanknak”. Az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Banknak az ukrajnai háború tette be. Az orosz agresszió elleni tiltakozásul sorra lépnek ki a tulajdonos államok. A térségbeli uniós országok közül mára csak Magyarország nem közölte, hogy kivonul a bankból, amely így gyakorlatilag orosz-magyar pénzintézetté válik, némi kubai, mongol és vietnámi aprópénzzel. Ráadásul mostanra kiderült, hogy nemcsak tagjai, pénze sincs már a banknak, Brüsszel ugyanis zárolt minden elérhető pénzeszközt. A pénzintézetre azért ragadt rá a kémbank megnevezés, mert munkatársai diplomatákat megillető kiváltságokat élveznek, nemcsak Magyarországon, hanem az unió területén is, magyar hatóság pedig nem vizsgálódhat a bankban.
9
Valószínűleg több mint száz ember halt meg az olasz partoknál, amikor kettétört egy migránsokkal teli hajó, amely Törokországból indult és főleg pakisztániakat és afgánokat vitt a fedélzetén. A Földközi-tengeren eltűnt, illetve meghalt migránsok száma a Covid-járvány idején, 2020-ban volt a legalacsonyabb, azóta folyamatosan emelkedik, de még messze nem érte el a 2015-2016-os csúcsot. Tavaly 2400 ember veszett hullámsírba.
10
A kultúrharc legújabb áldozata a Dilbert képregény-sorozat lett, amely több mint 30 éve próbálja elviselhetővé tenni az irodai alkalmazotti létet. Most azonban több száz amerikai újságból tűnnek el a képregények, miután írójuk meglehetősen vitatható kijelentéseket tett feketék és fehérek együttéléséről. Bár magukban a képregényekben soha senki nem talált nyomokban sem rasszista tartalmat, s a sajtónak elvileg a szólásszabadság védelme is a dolga volna, Scott Adams mondatai mégis elegendőek voltak ahhoz, hogy Dilbert tiltólistára kerüljön.
