1. WASHINGTONI TITKOK A VILÁGHÁLÓN
Az ukrajnai háborúval kapcsolatos szigorúan titkos amerikai iratok szivárogtattak ki a netre a hétvégén. Mintegy száz dokumentumról – köztük térképekről, fényképekről – van szó, amelyekben a Pentagon elemzi a hadi helyzetet a tavaszi ukrán offenzíva előtt. Egyes iratok arról árulkodnak, hogy Washington lehallgatja az ukrán vezetést is, és hogy forrásai vannak az orosz védelmi minisztériumban és a Wagner-zsoldosseregben is. Név nélkül nyilatkozó amerikai tisztviselők nem vonják kétségbe az iratok valódiságát és oroszbarát szivárogtatókra utalnak, egyes megfigyelők nem zárják ki, hogy az amerikaiak akarják ezekkel félrevezetni az oroszokat. Mindeközben az oroszok Bahmut bekerítésével próbálkoznak, a település egy részét már ellenőrzésük alatt tartják, de a bevezető utolsó utat még mindig nem tudták elfoglalni. Az USA közben újabb komoly fegyverszállítmányt jelentett be, rakéta-sorozatvetőkhöz lőszert, és pontonhidakat is szállítanak Ukrajnának.
2. AZ USA MAGYAR VEZETŐKET IS LEHALLGATOTT
Dagad a botrány a kiszivárgott amerikai iratok miatt. Kiderült: az USA titkosszolgálatai a szövetségeseiket is megfigyelték. Izraeli, dél-koreai, sőt magyar vezetőket is lehallgattak. Az Economist című lap arról ír, hogy az információk akár telefonok lehallgatásából is származhatnak. Mindez akkor történik, amikor egyébként is feszült a magyar-amerikai viszony. Washington egyre határozottabban közli, nem tolerálja tovább, hogy a NATO-tag Magyarország Moszkva érdekében álló politikát folytat az orosz–ukrán háború kapcsán. Orbán Viktor pedig azt nem tolerálja, hogy az USA befolyásolni akarja a magyar politikai folyamatokat. Korábban az ellenzéknek nyújtott 4 milliárdos amerikai támogatás verte ki a biztosítékot, most pedig Magyarországon óriásplakátokon sürgeti az amerikai nagykövetség az orosz csapatok kivonását Ukrajnából, miközben a békepárti álláspontot képviselő Magyarország azonnali tűzszünetet javasol. Szerdán David Pressman nagykövet sajtótájékoztatót tart ahol értesülések szerint befolyásos magyar személyekre a 2014-es kitiltásokhoz hasonlóan szankciók kivetését jelentheti be.
3. HASÍT A BITCOIN, BAJBAN A RUBEL
Tíz hónapos csúcsra ugrott a bitcoin árfolyama: legutóbb tavaly júniusban járt 30 ezer dollár felett a legnagyobb kriptodeviza. A teljes ágazat 47 százalékát adó bitcoinnal kedd délután 30 200 dollár környékén kereskedtek. A legfontosabb kriptoeszközök mind erősödtek az elmúlt napokban, így a teljes szektor is: egyetlen hónap alatt 300 milliárd dollár áramlott a kriptodevizákba, a piaci kapitalizáció így 1200 milliárd dollár fölé nőtt, amire szintén nem volt példa tavaly június óta. És ahogy erősödnek a kriptodevizák, úgy zuhan például a rubel árfolyama, amely átlépte a 80-as szintet a dollárral szemben – egy dollárért kedden több mint 82 rubelt is elkértek, amire a háború kitörése óta nem nagyon volt példa. Ennél magasabb árfolyam egy éve, tavaly áprilisban volt utoljára. Az orosz fizetőeszköz árfolyama a háború kitörésekor „szállt el”: volt olyan nap, amikor egy dollárért 150 rubelt is elkértek.
4. SZIJJÁRTÓ MOSZKVÁBAN TÁRGYAL
Ismét Moszkvába repült Szijjártó Péter. A külügyminiszter Facebook derült ki: „a magyar energiaellátás biztonságához szükséges együttműködés legfontosabb kérdéseiről” tárgyal az orosz energiaügy prominenseivel: először Alexander Novakkal, az energiaügyekért felelős miniszterelnök-helyettessel, majd Alekszej Lihacsovval, a Roszatom állami atomenergetikai cég vezérigazgatójával.
5. A KÖZEL-KELETEN IS FOKOZÓDIK…
A legrosszabb időket idézte az elmúlt napokban az izraeli-palesztin konfliktus, és mindkét oldal szerint a másiktól indult az erőszakspirál. A legtragikusabb nap péntek volt, amikor feltehetően palesztin fegyveresek rálőttek egy autóra, amelyben egy brit-izraeli állampolgárságú telepes nő ült két lányával. A 15 és 20 éves lányok a helyszínen életüket vesztették, a 45 éves anya hétfőn a kórházban halt bele sérüléseibe. Szintén pénteken egy autó hajtott Tel-Avivban turisták közé, megölve egy olaszt és megsebesítve három britet. Mindez azután történt, hogy Izrael légitámadásokat hajtott végre a Hamasz ellen Libanonban és a Gázai-övezetben, válaszul arra, hogy a terrorszervezet rakétákat lőtt Izraelre. A Hamasz viszont azzal indokolta a rakétatámadást, hogy Izrael előzőleg két éjszaka is razziákat tartott a muszlimok egyik legszentebb helyén, a jeruzsálemi al-Aksza mecsetben.
6. ERDÉLY, NÜRNBERG, FLORIDA
Meghalt a náci háborús bűnösöket elítélő nürnbergi per utolsó ügyésze is: a magyar származású Benjamin Ferencz 103 évesen, egy floridai idősek otthonában hunyt el. Ferencz erdélyi zsidó családba született, de nem sokkal születése után kivándoroltak Amerikába. A Harvardon végzett jogot, majd belépett a hadseregbe, ahol az volt a feladata, hogy a németek által elkövetett háborús bűnöket dokumentálja, így logikus volt a háború utáni nürnbergi felkérés is.
7. A SZOLIDARITÁS HATÁRAI
Bár volna miből, de egy százalékkal sem akarnak többet fizetni a leggazdagabb norvégok. Tavaly rekordszámú norvég milliárdos hagyta el az országot, mert a baloldali kormány 1,1 százalékra emelte a leggazdagabbak vagyonadóját. A tavalyi harminc távozó több, mint ahányan az előző 13 évben összesen elmentek, és várhatóan idén még többen fognak távozni, ami végül azt eredményezi, hogy nemhogy nőnének, hanem csökkennek majd az adóbevételek.
8. TÍZEZREK VÁRNAK MŰTÉTRE
A három leghosszabb várólistán 32 ezer beteg van, összesen pedig 40 ezren várnak valamilyen műtéti beavatkozásra – közölte a Napi.hu-val a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő. Szürkehályog-műtétre 13 ezren, térdprotézisre 11,4 ezren, míg csípőprotézisre 7,4 ezer beteg várt márciusban. A várakozók száma összességében nem emelkedett februárhoz képest. Egy „másik” beteglista szerint – amit kapacitáshiány miatt vezetnek az intézmények – további 6 ezer beteg vár valamilyen műtétre. A koronavírus-járvány után bár folyamatosan csökkent a várakozók száma, de még mindig kétszer annyian vannak, mint a járvány előtt.
9. FŐVÁROSI INGATLANKIÁRUSÍTÁS
Tartalékait felélte, ezért nincs pénze Budapestnek meglévő teljes ingatlanállománya működtetésére, ezért a főváros vezetése piacra dob 61 különféle épületet, melyek közt van iskola, kastély, villa, szivattyúház és lőtér is. Közös bennük, hogy egyiket sem használja évek óta az önkormányzat, eladásukból pedig összesen 18 milliárd forintos bevételt remél. A legnagyobb mind közül a Budaörsi út fővárosba érkező szakaszán álló egykori oktatási központ, a 14 emeletes irodaépületért 8,75 milliárdot kérnek.
10. NEM HITT AZ ALDI A RÁNCOKNAK
Akár az örök fiatalság titkát is kutathatta volna a német élelmiszer-diszkontlánc, de végül is a magyar hatóság inkább jogosulatlan adatkezelésként értelmezte az Aldi gyakorlatát, amely alkohol vásárlásakor kivétel nélkül minden korosztály személyi igazolványát elkérte kötelezően, s 180 napig tárolta a rögzített születési évszámokat. Az áruházlánc nem tagadta a gyakorlatot, amit eladói munkáit könnyítő módszernek talált, ám végül 95 millió forintos bírságot szabott ki az adatvédelmi hatóság.
