1. 25 SZÁZALÉK FELETT RAGADT AZ INFLÁCIÓ
A fogyasztói árak átlagosan 25,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit márciusban a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint, míg az előző hónaphoz mérten 0,8 százalékos drágulást mértek a statisztikusok. Az adatokból kiderült, hogy leginkább a háztartási energia (43,1 százalékkal) és az élelmiszerek (42,6 százalékkal) ára emelkedett. A nyugdíjas fogyasztóiár-index (26,7 százalék) ezúttal is meghaladta az alapmutatót. Az idei első három hónapban 25 százalék felett volt az infláció, ami nagyrészt a bázishatásnak köszönhető – az árrobbanás a tavalyi évnek nem az elején következett be. Elemzők szerint a tetőzésen már túl vagyunk, azonban az infláció mérséklődését lassítja, hogy egyes szolgáltatások árai folyamatosan drágulnak – havi szinten közel 2 százalékot mért a KSH. Az év második felére várják az árnövekedések ütemesebb lassulását.
2. A PESTI OROSZ BANK A CÉLPONT
A vártnál kisebbet szólt a budapesti amerikai nagykövet rendkívüli sajtótájékoztatója: az Orbán Viktor által csak Présembernek nevezett David Pressman nem jelentett be befolyásos magyarok ellen szankciókat, csupán egyetlen magyar állampolgár került célkeresztbe. Laszlóczki Imre, volt diplomata, a Budapesten működő Nemzetközi Beruházási Bank alelnöke került fel az amerikai szankciós listára a főleg orosz érdekeltségű bank két másik (nem magyar) vezetőjével együtt. Az amerikai nagykövet megoldandó problémának nevezte a „kémbankot”, amely szerinte veszélyezteti a szövetségesek biztonságát, és általában is nehezményezte, hogy Magyarország mély és erős kapcsolatokat ápol Moszkvával. A sajtótájékoztató előtt Gulyás Gergely kancelláriaminiszter bírálta Washingtont az amerikai pénzből Magyarországon indított oroszellenes plakátkampány miatt.
3. BELGRÁD ELÁRULJA MOSZKVÁT?
Minden napra jut újabb érdekes részlet a Pentagonból kiszivárgott dokumentumokból. Most például az derült ki, hogy több nyugati ország is küldött néhány tucat különlegesen kiképzett katonát Ukrajnába. A legtöbbet – ötvenet – a britek, annyit, mint az amerikaiak, a franciák és a litvánok összesen. Ugyanakkor ennek az információnak a hitelességét még senki nem ismerte el, és azt sem lehet tudni, hogy ha valóban így van, mi lesz ezeknek a katonáknak a feladata. Egy másik nyilvánosságra került iratban pedig arról esik szó, hogy az amúgy Moszkva legjobb balkáni barátjának számító Szerbia is beleegyezett abba, hogy részt vegyen ukrán katonák kiképzésében, sőt abba is, hogy fegyvereket adjon el Ukrajnának. Belgrád hazugságnak nevezte az állítást. Közben más szivárgás is történt: előkerült egy egyelőre nem bizonyított hitelességű felvétel, amelyen orosz katonák lefejeznek egy elfogott ukrán katonát. Egy állítólag ugyanakkor készített másik videón pedig két lefejezett ukrán holtteste látszik.
4. MACRON ÖNÁLLÓBB EURÓPÁT ÉPÍTENE
Nem csillapodik a vihar a francia elnök kínai útján elhangzott kijelentései miatt, amelyek arról szóltak, hogy Európának nem kéne senki mellé odaállnia a kínai-tajvani konfliktusban és általában nagyobb távolságot kellene tartania az Egyesült Államoktól, hogy ne annak vazallusa legyen. Emmanuel Macron kijelentésein a tajvaniakon és az amerikaiakon kívül számos európai politikus is felháborodott – főleg Brüsszelben és Berlinben. Ugyanakkor Macron mellé állt az Európai Tanács belga elnöke: Charles Michel szerint nem kell vakon követni Washingtont, s több európai vezető is így gondolja rajtuk kívül, csak még nem mondták ki.
5. A FEHÉROROSZOK MÁR A SPÁJZBAN VANNAK
Miközben Szijjártó Péter külügyminiszter idén már négy moszkvai látogatással igyekezett érvényteleníteni a régi szovjet viccet – Látogasson el a Szovjetunióba, mielőtt a Szovjetunió látogat el önhöz!–, Fehéroroszország esetében már a komoly vizit-viszonzás is megtörtént. A magyar külügyi vezető februári minszki útját az Európai Parlament is bírálta, most pedig a fehérorosz külügyminiszter jött el Budapestre, ahol kollégája mellett az agrártárca vezetőjével is találkozott. A megbeszélések témája a gazdasági együttműködés erősítése az – ukrajnai háborúval kapcsolatos szerepe és az ellenzék elnyomása miatt is sokat bírált – országgal.
6. GYÖNGYÖSI MÁRTON CSONTVÁZAI
Az amerikai nagykövetnél kipában töltött szédereste után tovább kísért a múlt: előkerült egy régi videó a magát polgári konzervatívvá átfazonírozó Gyöngyösi Márton Jobbik-elnök korábbi, antiszemita politikai előéletéből. Az egy lakossági fórumon készült felvételen a politikus azt mondja: „Tehát ez az Izrael, és ennek az Izraelnek minden egyes állampolgára – meggyőződésem szerint – járjon bárhol a világon, nemcsak Magyarországon, ab ovo, tehát már ránézésre és messziről, és anélkül, hogy tudnám, hogy kiről van szó, meggyőződésem szerint nemzetbiztonsági kockázat.” Az amerikai nagykövetségi vacsora „baráti és felemelő” interpretációja miatt egyébként hazugsággal vádolta meg Gyöngyösit az ott az asztalnál vele szemben ülő Mazsihisz-elnök. Heisler András szerint ugyanis semmiféle érdemi párbeszéd nem zajlott közte és a korábban szélsőséges politikus között.
7. A GYÁRBAN MÉRGEZÉS, AZ EGYETEMRŐL KITIILTÁS
Az egyik akkumulátorgyárból dolgozókat küldtek haza, amíg az egészségükre ártalmas nikkel valamennyire ki nem ürült a szervezetükből – állítja a vegyipari dolgozók szakszervezetének elnöke. Székely Tamás azt nem mondta meg, ez mikor és hol történt, csak annyit, hogy az érintett dolgozók a kényszerszabadságuk idején kevesebb bért is kaptak. Az akkumulátorgyárak témája egyébként is kényesnek számít a kormány szemében: egy debreceni vegyészprofesszornak, a helyi egyetem volt rektorának most például a Debreceni Akadémiai Bizottság székházában kellett megtartania – amúgy telt házas – előadását az akkugyárak veszélyeiről, miután az egyetemen nem engedélyezték neki ezt.
8. TISZTA VIZET A VEZETÉKEKBE
Az Európai Unió húszmilliárd forintos támogatásából megújul a főváros ivóvízhálózata. Háromezer ólomcsöves bekötést kicserélnek, továbbá felújítanak hatvan vízkitermelő kutat a Szentendrei- és a Csepel-szigeten. Megújul a hálózat egy része is. Eközben főleg vidéken sok százezer embert érint az engedély nélkül működő fúrt vagy ásott kutak utólagos engedélyeztetése. Aki december 31-ig nem jelenti be a kútját, akár egymillió forint bírságot is fizethet. Az agrárminiszter most közölte, könnyítene az eljáráson: mégsem kellene a kutakat vízmérő-órával felszerelni, és az ötven méternél nem mélyebb és védett vízbázissal nem érintett területen költség nélkül, egyszerű módon legalizálhatók lesznek a kutak.
9. BÖRTÖN 50 MILLIÁRDÉRT
Akad olyan ingatlan, ahol még nem érezni az árcsökkenést, sőt: pár évvel ezelőtt még 900 millió forintért építettek volna egy új börtönt Csengeren, akkor sokallották ezt az összeget, ám most 50 milliárd forintból fogják megépíteni. Az építtető Paár Attila vállalkozó, aki Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a közeli üzlettársa. Paár cége, a West Hungária Bau Kft. verseny nélkül kapta a megbízást, az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága ugyanis mentesítette a beruházást a közbeszerzés alól.
10. NEM ŐSZÜL MEG TISZTESSÉGBEN
Kevesebb forgatásra, több kihallgatásra kell majd járnia Gerard Depardieu-nek, akit 13 nő vádol szexuális zaklatással egy francia lap szerint. A 74 éves színész tagadja a vádakat, amelyek szerint megfogdosta a nőket, benyúlt a fehérneműjükbe és obszcén megjegyzésekkel zaklatta őket. A színész ellen már két éve folyik egy nyomozás, amelyben azzal gyanúsítják, hogy 2018-ban megerőszakolt egy színésznőt.
