1. AZ ESKÜDTEK NEM HITTEK TRUMPNAK
Szexuális bántalmazás miatt elítélték Donald Trumpot, de ez egyáltalán nem biztos, hogy ront az esélyein, hogy ismét ő legyen a republikánus jelölt jövőre az elnökválasztáson. A volt elnököt furcsa perben ítélték el, New York ugyanis tavaly hozott egy olyan döntést, amely egy évig lehetővé tette, hogy korábbi, már elévült szexuális bűncselekmények miatt is lehessen pert indítani. Ugyanakkor ez csak polgári, azaz kártérítési per lehet, nem büntetőper: börtön helyett kizárólag anyagi következményekkel. Így kerülhetett bíróság elé a csaknem 30 évvel ezelőtti eset egy nővel egy áruházban, amelynek a pontos időpontját sem sikerült meghatározni. Trump az őt ötmillió dolláros kártérítésre kötelező ítéletet természetesen minden alapot nélkülöző politikai boszorkányüldözésnek nevezte. Valószínűleg republikánus hívei sem gondolkodnak másként, így az ítélet nem annyira az előválasztásokon, mint azok megnyerése esetén magán az elnökválasztáson ronthatja a most már jogszerűen is szexuális ragadozónak nevezhető Trump esélyeit.
2. ENYHÜLT AZ INFLÁCIÓ, DE MÉG MINDIG 24 SZÁZALÉK
A márciusi 25,2-ről 24 százalékra enyhült az infláció áprilisban, éves szinten a maginfláció 24,8 százalék, a nyugdíjas infláció pedig 25,3 százalék – jelzi a KSH. A magyar infláció tavaly november óta minden hónapban a legmagasabb volt az EU-ban. Egy év alatt a háztartási energia ára 41,8 százalékkal, az élelmiszereké átlagosan 37,9 százalékkal drágult. Jobb hír, hogy utóbbi emelkedése havi szinten megállt, de ha azt nézzük, hogy egy év leforgása alatt óriási volt az árnövekedés – például a tejtermékek 63,5, a vaj és vajkrém 62,1, a kenyér 61,6, a tojás 51 százalékkal kerül többe, mint tavaly ilyenkor –, akkor már nincs okunk az örömre. A kormány és az MNB továbbra is realitásnak tartja azt, hogy az év végére az infláció 10 százalék alá csökken, és erről a legtöbb elemző is így vélekedik, ám abban is egyetértenek, hogy tartósan magas, 5-9 százalékos pénzromlásra számíthatunk.
3. ERASMUS-VISZÁLY: HAT EGYETEM PERLI AZ EU-T
Hat magyar egyetem az Európai Unió Bíróságán perelte be az Európai Bizottságot (EB) azért, mert kizárták ezeket a felsőoktatási intézményeket az uniós finanszírozásból, így az Erasmus- és Horizont-programokból. Az EB decemberben tiltotta meg a kifizetéseket 21 magyar államiból alapítványi tulajdonba átkerült egyetem számára, mert nem látta biztosítva azok autonómiáját és átláthatóságát. A per kezdeményezői között van a SOTE és a Debreceni Egyetem, amelyek 6, illetve 4 millió euróhoz jutottak a befagyasztás előtti hét évben uniós forrásokból. Miközben a magyar kormány hónapok óta igyekszik a Brüsszel által kifogásolt összeférhetetlenségeket kiküszöbölni, az Európai Bíróság összevonva tárgyalja majd az eseteket, ítéletet 18 hónap múlva ígérnek – így akár okafogyottá is válhat a per, gyorsabb politikai kompromisszum esetén.
4. VALUTAVÁLTÓ HANGULATBAN A MAGYAROK
Az év eleji forinterősödés miatt a magyarok nagy tételben váltották valutára a pénzüket. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból az derül ki, hogy januárban és februárban 48,7 milliárd forintot váltottak át euróra és 11 milliárdot dollárra. A váltóhelyeken az év első két hónapjában harminc százalékkal több eurót és közel háromnegyedével több dollárt vettek forintért, mint 2022 azonos időszakában. De nemcsak a váltóhelyeken, hanem a bankokban is megnőtt a valutavételi forgalom: az év első két hónapjában 61,2 milliárd forint értékben adtak el eurót és 8,3 milliárd forint értékben dollárt. Ez euróban 25, dollárban 6,4 százalékos emelkedést jelent a 2022-es év eleji adatokhoz képest. Mivel az elmúlt évek tapasztalatai alapján a nyári szezon előtt gyengülni szokott a forint, így a külföldre készülők logikus döntése is okozta a trendet.
5. ROHAMOSAN TERJED ITTHON A SKARLÁT
Egy elfeledettnek hitt népbetegség, a skarlát kezdett erős ütemben terjedni az elmúlt hónapokban. A Nemzeti Népegészségügyi Központ adatai alapján április végéig 2868 embernél diagnosztizálták a megbetegedést. Január első hetében 33 embernél észlelték, februárban már hetente 140, márciusban hetente majdnem 200 új fertőzöttet regisztráltak. Április első felében még úgy tűnt, túl vagyunk a nehezén, ám a hónap második felében ismét 200 felett volt. Évtizedekkel ezelőtt még súlyos lefolyású betegség volt a skarlát, régies nevén a vörheny, amely cseppfertőzéssel terjed, egy hét lapangás után lázzal, nyirokcsomó-duzzanattal és apró bőrkiütésekkel jár. Ma már szelídebb formában jelentkezik, ennek ellenére a szívet, ízületeket támadó szövődmények elkerülése érdekében komolyan kell venni, s mivel a kór erősen fertőzőképes, a beteget érdemes öt napra elkülöníteni.
6. MERÉNYLET A LEGRÉGIBB AFRIKAI ZSINAGÓGÁNÁL
A támadón kívül öt halálos áldozatot követelt egy merénylet, amelyet a tunéziai Dzserba szigetén, Afrika legrégibb, állítólag 2500 éves zsinagógájánál követtek el. Az elkövető egy csendőr volt, aki tüzet nyitott zsidó zarándokokra és az őket védő rendőrökre. A merénylet akkor történt, amikor Izraelben már hetek óta tartanak a súlyos összecsapások izraeliek és palesztinok között. Kedden Izrael az Iszlám Dzsihád palesztin terrorszervezet három vezetőjét likvidálta, de a légicsapásokban legalább tíz civil is meghalt. Izrael a másik palesztin területen, Ciszjordániában is tartott razziákat és vett őrizetbe palesztinokat, akiket felelősnek tart az elmúlt időben elkövetett támadásokért. A palesztinok az izraeli lépésekre válaszul rakétákat lőttek ki zsidó célpontokra.
7. ELTŰNT LŐSZERTÖLTŐ, FELJELENTETT NAV
A kormányhivatal után az adóhatóságot is feljelentette sikkasztás és hivatali hatalommal való visszaélés miatt a Borsodi Általános Gépgyár tulajdonos-ügyvezetője, miután 2018-ban elvették tőle Törökországból importált gépsorát, amely műszakonként 25 millió darab Kalasnyikov-lőszer gyártására képes. A cégnek nem volt haditechnikai külkereskedelmi engedélye a lőszertöltő berendezés behozatalára, az ezért került öt éve a kormányhivatal döntésével a NAV vámáruraktárába, ahonnan azonban az adóhatóság hamarosan kiadta azt, de máig nem hajlandó elárulni, hova került. A gépsor tulajdonosa szerint a valóban visszavont importengedély még nem jelentheti, hogy megvásárolt magánvagyonát a hatóságok ingyen átadhassák másnak, ráadásul ezen a gépen az eltelt idő alatt 200 milliárd forintos hasznot lehetett elérni. A téma stratégiai jelentőségét jelzi, hogy a napokban az Európai Bizottság az uniós lőszergyártás évi 1 millióra emelését célozta meg, s közben egymilliárd eurós közös lőszerbeszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára.
8. MAGYARORSZÁG VISSZALÉP A KORCSOLYA EB-RENDEZÉSTŐL
A sportbarát jobboldali magyar kormányzat 2010 óta világversenyek tömött sorát hozta Magyarországra, sőt többször beugróként is elhoztunk egy-egy eseményt mások lemondása után, így mindenképpen kakukktojásnak (avagy első fecskének?) számít Kósa Lajos korcsolyaszövetségi elnök mai bejelentése, mely szerint Magyarország visszalép a 2024-es műkorcsolya- és jégtánc Eb megrendezésétől. A hivatalos ok az ukrán-orosz háború gazdasági hatása, a korcsolyasportot sújtó energiaárak, a színvonalas rendezéshez szükséges anyagi források hiánya. Budapest még 2021-ben kapta meg az Eb-t, amelyet nyolcadszor rendezhettünk volna meg, legutóbb 2014-ben. A visszalépés újabb csapás a hazai korcsolyasportra, amelyet először elhagytak az olimpiai bajnok Liu-fivérek, aztán eltávolították az örmény szakági igazgatót, miközben az idei vébére válogatottunk mindössze egyetlen itthon született sportolóval utazott el, mindenki más honosított versenyző volt.
9. PÉNZNYELŐ BUDAPESTI PARKOLÓAUTOMATÁK
Több milliárddal is nőhet évente a parkolási díjbevétel a fővárosban az új zónarendszer miatt. Ehhez a mobiltelefonon történő fizetés lehetősége is hozzájárult. A fővárosi közgyűlés tavaly nyáron egységes parkolási rendszert vezetett be, a korábbi 27 helyett 4 zónát alakított ki, más parkolási tarifával. A tizenkét érintett kerületben emelkedtek a díjbevételek, így havonta több száz millió forinttal többet költenek az autósok parkolási díjra a fővárosban. A P+R parkolókat használó vidéki autósok helyzete is javulhat valamelyest azáltal, hogy júliustól reggel 6 és 22 óra között alkalmanként 350 forintért, éjszaka – 22-től reggel 6-ig – pedig óránként 105 forintért lehet majd parkolni az M1-M7 mellett lévő jelenleg túlzsúfolt kelenföldi és őrmezői P+R parkolókban.
10. GLECCSER HELYETT SZIKLAOMLÁS
A klímaváltozás egy eddig kevéssé ismert veszélyére irányítja a figyelmet egy svájci falu esete, amelyet azonnal el kell hagyniuk a lakosoknak. Brienz egy hatalmas sziklatömb árnyékában helyezkedik el, és ahogy az éghajlat melegszik, a gleccserek pedig visszahúzódnak, a hegy egyre instabilabbá vált. Olyannyira felgyorsult a folyamat, hogy szakértők az elkövetkező három hétben kétmillió köbméter kő lezúdulását jósolják. A 70 lakos ezt az időt a környékbeli falvakban tölti és reménykedik abban, hogy a leomló sziklák pont elkerülik a falut.
