1. SZIGORÍTÁSOK, SZIGORÍTÁSOK
Tovább folytatódnak a szigorító gazdasági intézkedések: ezúttal a diákhitel került sorra, amelynek kamatát július 1-jétől nyolc százalékra emelik a jelenlegi ötről. Mindez egy nappal azután, hogy a kormány radikálisan leszűkítette a családtámogatásokat igénybe vevők körét, miközben maguknak az ellátásoknak az összegét valamelyest megemelte. A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) gyakorlatilag megszűnik januártól mindazoknak, akik nem ötezresnél kisebb településeken élnek. Azoknak tehát, akik nagyobb településen szeretnének ingatlant vásárolni, érdemes igyekezniük, a jelenlegi kedvezményeket év végéig lehet igényelni. A falusiaknak viszont lehet, hogy érdemes várniuk, mert januártól emelkedik a támogatások összege. A babaváró hitelnél is drasztikus a szűkítés: jövőre már csak akkor igényelhető a babaváró 30 és 40 év közötti nők számára, ha már terhesek, 2025-től viszont már akkor sem, ekkor csak a 30 év alattiak lesznek jogosultak rá, ami az eddigi igénybevételi adatok alapján azt jelenti, hogy a párok kétharmada elesik ettől a lehetőségtől.
2. DRÁGA KICSI ORSZÁGUNK
Románia a legolcsóbb, Írország a legdrágább az Európai Unió országai közül. A különböző országok árszintjeit az uniós átlaghoz mérő legfrissebb statisztikák szerint keleti szomszédunkon kívül Bulgária és Lengyelország is olcsóbb nálunk. A magyar árszint az uniós átlag kerek kétharmada, de amiben Magyarország tényleg kiemelkedően olcsónak számít, az az éttermek-szállodák, az alkohol-dohány, valamint a ruházat.
3. A VÁLSÁG ELLENÉRE SINCS JELENTŐS MUNKANÉLKÜLISÉG
Több mint 4,7 millió magyar volt állásban májusban, ami 26 ezerrel több, mint egy évvel korábban – közölte a KSH. A foglalkoztatottak összes száma annak ellenére nőtt, hogy a közfoglalkoztatottak száma kilencezer fővel csökkent. Valamelyest csökkent májusban a munkanélküliség is az áprilisihoz képest, mégpedig 3,9 százalékról 3,8 százalékra, ami 186 ezer álláskeresőt jelent.
4. 75 MILLIÁRDRA DUZZADT A KÓRHÁZAK ADÓSSÁGA
Május végére 75 milliárd forintra nőtt a klinikák, a kórházak és a hozzájuk tartozó rendelőintézetek adóssága. A Magyar Államkincstár (MÁK) adataiból az is kiderül, hogy ebből mindössze százmillió forint az állammal szembeni tartozás, a többivel – csaknem 59 milliárddal a szállítóknak és a szolgáltatóknak adósok a kórházak. Több kisvállalkozó is azt közölte az Orvostechnikai Szövetség főtitkárával, hogy feladja a beszállítói tevékenységét, mert már nem tudják tovább hitelezni az egészségügyi intézményeket.
5. MEGKEZDŐDÖTT A MAGYAR HELIKOPTER RONCSAINAK KIEMELÉSE
A rendkívül nehéz terepviszonyok miatt várhatóan napokig eltart, míg kiemelik a szurdokból a Horvátországban lezuhant magyar katonai helikopter roncsait. A két ország szakértői közösen vizsgálják, mi okozhatta az ötmilliárd forintba kerülő Airbus balesetét, amelyben mindhárom, a helikopteren tartózkodó magyar katona életét vesztette. Eddig a legtöbbet emlegetett ok egy, a szurdok két oldala között húzódó zipline, azaz kalandparkoknál használatos átcsúszó drótkötél. Újsághírek szerint ennek ütköztek neki a kiképzésen lévő magyar pilóták, azt azonban nem tudni, egyáltalán tudtak-e a drót létezéséről.
6. ELŐREHOZOTT LŐRINC-NAP ESZÉKEN
Három év csúszás után most készül el a leggazdagabb magyar, Mészáros Lőrinc pénzéből épült új eszéki futballstadion. Az átadás előtti stadionbejárás alkalmából a felcsúti milliárdos meglátogatta a Dráva partján épült 12 ezres arénát és edzőközpontot, amely egyelőre elhelyezkedése okán a Pampas városrész nevét viseli. Mivel Mészárosé a Puskás Akadémia is, ezért a nemzetközi kupaindulásokkal kapcsolatos összeférhetetlenség miatt 2020 nyarán kiszállt a most bajnoki bronzérmes NK Osijek tulajdonlásából, de változatlanul ő a főszponzor és a hozzá kötődő Duna Aszfalt építőipari cég is támogatja a fehér-kékeket. Az eszéki csapat már új otthonában fogadja július végén a Konferencia Liga selejtezőjében kapott ellenfelét, a magyar kupagyőztes Zalaegerszeget.
7. ROMÁN ÉS NÉMET FEJTÖRÉS A SZÉLSŐJOBB MIATT
A Sturm sem kicsi, de a Drang még annál is nagyobb: vihar van a román és a német politikában is a radikális, szélsőséges jobboldal folyamatos előretörése miatt. Romániában történelmi csúcsot elérve először lett a második legnépszerűbb párt 22 százalékos támogatottságával az ellenzéki, magyarellenes AUR, amely az éllovas kormányzó szociáldemokratáktól is csak hat százalékkal marad el. Eközben Németországban húsz százalék körüli történelmi csúcson mérik az AfD-t, amely egyes felmérésekben már meg is előzte a kormánykoalíciót vezető szocdemeket. Ezzel azonban nem kerültek közelebb a hatalomhoz, ugyanis az összes német párt elutasítja az együttműködést velük, így a felmérésekben vezető keresztény pártok is. A kormánykoalíció gondjait viszont jelzi, hogy a szocdemek mellett a zöldek és a liberálisok is gyengültek.
8. CSÚCSFORGALOM A KANÁRI-SZIGETEKEN
Valószínűleg a jó időjárásnak köszönhetően idén a korábbi éveknél hamarabb kezdődött el az afrikai-európai migrációs szezon. A Kanári-szigeteknél egyetlen nap alatt négy csónakból 227 migránst mentettek ki az Atlanti-óceánból a spanyol hatóságok. Mindez közvetlenül azután történt, hogy egy hajó elsüllyedésekor becslések szerint legkevesebb harminc ember halt meg. Ezt az útvonalat tipikusan marokkóiak és fekete-afrikaiak használják, júniusban eddig mintegy kétezren.
9. AZONNAL VÉGE VOLT A BÚVÁRHAJÓNAK
Az egyetlen pozitívum, hogy szakértők szerint nem szenvedtek sokat a Titanic roncsaihoz tartó minitengeralattjáró utasai. A kutatóhajók megtalálták a búvárhajó roncsait és egyéb tényekből is arra következtetnek, hogy már a merülés után nem sokkal összeroppant a tengeralattjáró, ami a több kilométeres mélységben fellépő nyomásnál gyakorlatilag azonnali halált jelent. Egyelőre az okok nem ismertek, de szinte végtelen a lista a szerencsétlenül járt jármű biztonsági hiányosságairól. Közben a világon hasonló heves vita robbant ki a szerencsétlenség kapcsán, mint itthon Suhajda Szilárd himalájai tragédiáját követően. Vannak, akik morális okokból eleve betiltanák, hogy egy szerencsétlenség helyszíne (a Titanic roncsai) milliomosok turistacélpontja legyen, mások azon morfondíroznak, miért foglalkozott a világ ennyit öt ember eltűnésével, miközben a tenger százával nyeli el a migránsokat.
10. AMERIKAI-INDIAI KÖZELEDÉS
Két napon át kényeztették Washingtonban az odalátogató indiai miniszterelnököt, az amerikaiak ugyanis mindenképpen szeretnék szövetségesüknek megnyerni a világ immár legnépesebb országát. Joe Biden és Narendra Modi számos gazdasági megállapodást írt alá, de haditechnikai együttműködést is kötöttek, ez utóbbi azért fontos, mert India eddig főleg orosz fegyvereket vásárolt. Az amerikaiak Indiára, mint a fő vetélytárs Kína ellensúlyára gondolnak, és szeretnének tartós és mély szövetségesi viszonyt Újdelhivel, s ezért cserébe hajlandók elnézni Modi egyre tekintélyuralmibb kormányzását. India viszont egyáltalán nem akarja elkötelezni magát Amerika mellett, továbbra is semleges az orosz-ukrán konfliktusban és az orosz olaj egyik legnagyobb vásárlója, bár Kínától való félelme valóban közelebb lökte az Egyesült Államokhoz.
