1. BAJBAN A KÖLTSÉGVETÉS, FELÜL KELL VIZSGÁLNI A KÖZKIADÁSOKAT
Alighogy kiderült, óriási hiánnyal zárta a kormányzati szektor az első negyedévet – a deficit majdnem elérte a GDP tizedét –, kedd este már meg is jelent egy határozat a Magyar Közlönyben, ami gyanúsan azt vetíti előre, hogy rendkívüli megszorítások jöhetnek. Létre is hoztak egy új munkacsoportot a közkiadások felülvizsgálatára a Pénzügyminisztériumban: a Varga Mihály vezette tárcának első körben a 2023-as egészségügyi, családtámogatás és lakhatásra fordított állami kiadásokat, valamint az ezekhez kapcsolódó adókedvezményeket, majd a 2024-ben az oktatásra és állami beruházásokra fordítandó kiadásokat kell felülvizsgálni. A szaktárca mai közleménye szerint „az Európai Bizottság kérése” miatt szükséges a vizsgálódás, nem azért, mert nincs pénz a büdzsében. Mint írták, „a baloldali hírportálok állításaival szemben nem a kormány, hanem egyedül Brüsszel és a baloldal akar megszorításokat”. Legutóbb a Gyurcsány-kormány alatt volt ilyen drámai a költségvetés helyzete.
2. NEM SOKAT JAVULT A MEGÍTÉLÉSÜNK BRÜSSZELBEN
Némi előrelépést tapasztalt Magyarországnál az éves brüsszeli jogállamisági jelentés. A magyar kormány egyik legfőbb kritikusának számító Vera Jourová bizottsági alelnök azt mondta, hogy a magyar kormány eddig két ajánlást teljesített teljes mértékben, de Brüsszelnek van még hét ajánlása. A jelentés szövegéből az derül ki, hogy a javulást az igazságügyi reformoknál látják (nemcsak nálunk, hanem a lengyeleknél is), a korrupciónál inkább csak reménykednek a változásban, a sajtónál pedig nem is nagyon reménykednek. Jourová arról is beszélt, hogy meg fogják vizsgálni a pedagógusok jogállásáról a héten elfogadott törvényt is. Ugyanakkor sajtóinformációk szerint az egyetemistáknak szóló Erasmus-támogatásoknál van esély az egyezségre, ha a magyarok cserébe nem blokkolják az újabb uniós támogatásokat az ukránoknak.
3. IDÁIG TARTOTT A FORINT EREJE?
Bár meglepően sokáig jól tartotta magát, most kipukkadni látszik a forint. A magyar deviza az euróval szemben május végétől stabilan 370 környékére rendezkedett be, ám az elmúlt egy hétben lassan, de fokozatosan gyengülni kezdett, ez ma annyira felgyorsult, hogy megközelítette a 380-as szintet. Elemzők szerint a jogállamisági jelentés sem segített, de még többet ártottak a költségvetés helyzetéről szóló adatok.
4. AZ UNIÓHOZ FORDULNAK TÁMOGATÁSÉRT A MAGYAR VÁROSOK
A jogállamisági gondok miatt felfüggesztett uniós források miatt egyre nehezebb helyzetbe kerülnek az önkormányzatok is. A kormánypárti és ellenzéki irányítású önkormányzatokat egyaránt képviselő Megyei Jogú Városok Szövetsége esztergomi közgyűlésén elfogadott határozatukban azt kérik az EU döntéshozóitól, hogy mihamarabb biztosítsák a települések fejlesztéséhez az operatív programokban rendelkezésre álló forrásokat. Mivel a pedagógusok bérrendezését és az egészségügy fejlesztését a magyar kormány részben uniós forrásból kívánja finanszírozni, ezért az ezekhez szükséges források soron kívüli biztosítását is kérik.
5. EGYRE KÖZELEBB BUDAPEST A CSŐDHÖZ
Már a nyáron fizetésképtelenné válhat Budapest, miután több tíz milliárdos hiány keletkezik a főváros költségvetésében. Ezt a főpolgármester egyik helyettese ismerte el a Pénzügyminisztériumnak írt levélben. Intő jel, hogy az államkincstár tegnap négymilliárd forintot inkasszált az önkormányzat bankszámlájáról, amit Karácsony Gergely egyszerű rablásnak nevezett, s bíróságon kérnek jogvédelmet nehéz gazdasági helyzetükben. A kormányoldal és az ellenzéki főváros pénzügyi háborújában a főváros arra is utalt, hogy ha a kormány megszünteti a BKV 12 milliárdos normatíváját, akkor Budapest nem fizeti ki az agglomerációs közlekedés félmilliárdját. A pénzügyi felelősséghárítás egyik oldalán a kormány azt emeli ki: Karácsony városvezetése 214 milliárdos megtakarítást örökölt Tarlóstól, amit 90 milliárdos mínuszba fordít a nyár végére. A városháza viszont politikai bosszúról beszél, arról, hogy míg Tarlós idején évi ötmilliárdot vont el Budapesttől a kormány, addig idén már csaknem hatvanat, jövőre pedig 75 milliárdot tervez.
6. AKIKNEK A RIVIÉRA A BALATON
Nem nagyon mennek a magyarok idén a Balatonra – panaszkodik a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének az elnöke. Flesch Tamás szerint 30-40 százalékkal kevesebb a vendég a tónál. Az ok, hogy az embereknek kevesebb a pénzük, akinek viszont van, az inkább külföldre utazik. Bár a turisztikai vezető vitatja, hogy a Balaton drága lenne, azt elismeri, hogy „nagyon megnőttek a költségek”.
7. A RECSKI SÁRLAVINA NEM ZUHANT A CÉGRE
Van, amikor a hivatalok villámgyorsan hozzák a döntéseket: a rendőrség már két hét után elutasította azt a feljelentést, ami a recski sárlavina ügyében érkezett. Tordai Bence ellenzéki politikus foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt tett feljelentést, miután a június 8-i mátrai heves esőzések és villámárvizek mellett Recsket a falu fölé emelt kőbánya védfalából kiömlő iszap is elárasztotta. A bánya Kósa Lajos kormánypárti politikus egyik barátjáé, s a rendőrségi vizsgálat szerint a cég nem felelős az iszapszivárgásért, az kizárólag vis maior természeti katasztrófa eredménye. A sárlavina miatt egyébként ötven embert kellett kitelepíteni.
8. MILLIÁRDOKAT CSALTAK KI
Már 69 személyt gyanúsítottak meg és öt ember ellen adtak ki elfogatóparancsot az egyik legnagyobb magyar csalási és pénzmosási ügyben. Egy Magyarországon élő 48 éves izraeli férfi irányította az egy évvel ezelőtt lebukott bűnszervezetet, amely befektetési- és számlaváltós csalással szerezte meg az emberek pénzét csaknem harminc országból. A befektetési csalásnál eleinte kisebb összeget kértek befektetésként, majd a bizalom kiépülése után egyre többet, a számlaváltós csalásnál pedig elhitették az adott cégnél a pénzügyi átutalást végző munkatárssal, hogy sürgősen át kell utalnia egy bizonyos összeget egy meghatározott számlára. A hatszáz bankszámlára több mint 24 milliárd forint érkezett, és jelenleg ennek egynegyedéről tudják, honnan van. Az ügynek már 267 sértettje ismert, és eddig 3,1 milliárd forintnyi vagyont sikerült visszaszerezni.
9. EURÓPA TELE MENEKÜLTEKKEL
A 2015-ös 1,3 milliós csúcshoz kezd közelíteni az európai menedékkérők száma. Az Európai Unió most publikált jelentése szerint tavaly 996 ezren igényeltek védelmet, másfélszer annyian, mint egy évvel korábban és negyven százalékkal többen, mint 2019-ben, a COVID előtti évben. Ebben az egymillióban ráadásul nincs is benne a négymillió ukrán menekült. Messze a legtöbb kérelmet (negyedmilliót), a németeknél adták be, a legkevesebbet (negyvenötöt) Magyarországon, s a legtöbben azt állították, hogy Szíriából és Afganisztánból érkeznek. A kérelmezők csaknem háromnegyede férfi volt, és a kérelmek 40 százalékát fogadták el.
10. A FÖLD VALAHA MÉRT LEGFORRÓBB NAPJA VOLT
Július 3-án érte el először a Föld felszíni átlaghőmérséklete a 17 fokot, ezzel hétfő lett a bolygó eddig mért legforróbb napja. A földfelszíni értékeket a XIX. század második fele óta mérik műszerekkel a kutatók, s szimbolikus mérföldkőnek tartják a 17 fokos értéket, amely a 2016. augusztusi 16,92 fokos rekordot döntötte meg. A melegedési csúcs oka az El Nino nevű időjárási jelenség, amely felhevíti a csendes-óceáni egyenlítői tengeráramlatokat, s mivel az El Nino tovább erősödik, újabb melegrekordok várhatók. A Föld 1850 és 1900 közötti átlaghőmérsékletét mára másfél fokkal haladja meg a bolygó.
