1. A SZEGÉNYSÉG NAGY, A REÁLBÉR KICSI
Az európai uniós polgárok több mint nyolc százalékának nincs annyi pénze, hogy legalább minden másnap hús vagy hal (vagy ennek vegán megfelelője) kerüljön az asztalára, Magyarországon ugyanez az arány 14 százalék. Az Eurostat most közzétett, 2022-re vonatkozó jelentése szerint ez a legrosszabb arány Románia, Bulgária és Szlovákia után. Ráadásul a felmérés szerint a fenti 14 százalékon kívül vannak mégegyszer ennyien, akiket ugyanez a veszély fenyeget. Az idei kilátások sem túl biztatóak: 2023 első negyedévében Magyarországon estek legnagyobbat a reálbérek: 15,6 százalékot – ezt már az OECD legfrissebb jelentése írja. A világ fejlett országait tömörítő szervezet tagállamaiban az átlagos csökkenés ehhez képest csak 3,8 százalék volt.
2. BRÜSSZELI ULTIMÁTUM AZ ERASMUS-ÖSZTÖNDÍJAKRA
Nem enged Brüsszel Erasmus-ügyben. Az Európai Bizottság közölte: nem vehetnek részt az uniós Erasmus-ösztöndíjprogramban szeptembertől az alapítványi formában működő magyar egyetemek diákjai, ha a parlament addig nem fogad el egy új törvényt. Brüsszel kifogásolja az alapítványi egyetemek kurátorainak túl hosszú mandátumát, illetve a vezetésekben a kormánypárti politikusok részvételét, ezért függesztette fel a hallgatói és kutatói programokban a magyar részvételt. Ezek tisztázására még egy jogszabályt vár a magyar kormánytól, aminek nyári megszavazásához viszont rendkívüli ülés összehívására volna szükség. Ha elfogadnák az EU által kért törvényt, annak uniós vizsgálata még egy hónapot vesz igénybe, ennek a teljes folyamatnak kellene megtörténnie szeptember elsejéig.
3. AKSIHÍREK FÓTTÓL DEBRECENIG
Nem sikerült a fóti lakossági fórumon sem közelebb vinni az aksigyár tervét a helyiek szívéhez, sőt maga a fideszes polgármester is egyre inkább elhatárolódik az ötlettől. Mint a meglehetősen ellenséges közönségnek kifejtette: „derült égből lórúgásként” érte az akkugyár híre, és fogadkozott, hogy nincs az az adóbevétel, amiért a lakosság egészségét kockáztatná, továbbá ha a mérgezés veszélye akár egy százalékban is fennáll, akkor a város keresztbe fog feküdni a beruházásnak. Fótliget mellé egy kínai hátterű cég aksiösszeszerelő üzemet építene, egy másik cég pedig veszélyes anyagokat raktározna ott. Közben a tervezett debreceni gyár körül sem csillapodik a helyzet. Hiába utasította el a Debreceni Törvényszék az akkumulátorgyár környezeti hatásai miatt aggódók keresetét, a Fővárosi Ítélőtábla most megsemmisítette a döntést, és a debreceni bíráknak újra kell dönteniük arról, leállítják-e a kínai CATL akkumulátorgyár-építkezését. Előzőleg ugyanis a bírák nem vizsgálták meg eléggé, nem veszélyezteti-e a gyár a város vízellátását.
4. MEGÁLLT AZ IPARI TERMELÉS CSÖKKENÉSE
Az ipari termelés májusban ugyan 6,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, de az előző hónaphoz képest már 1,6 százalékkal nőtt. Mindez azért lehet reménybeli fordulópont, mert áprilisban még havi szinten 2,5 százalékos volt a csökkenés – derül ki a KSH jelentéséből. A legnagyobb bővülést az elmúlt évben nem meglepő módon az akkumulátor-gyártás érte el: 33 százalékot. Az élelmiszeripar viszont gyászos időszakot tudhat maga mögött. Mindent egybevéve a magyar ipar teljesítménye ma nagyjából ott tart, mint 2019 második felében, a koronavírus járvány előtt.
5. NEM FÓLIÁZTAK, FIZETNEK
Érkeznek az első bírságok a nem megfelelő polcon tartott, nem megfelelően fóliázott szexuális tartalmú könyvek miatt. A Líra könyvesbolthálózat 12 milliós büntetést kapott, amiért fóliázatlanul, az ifjúsági irodalmi művek közé helyezte ki a homoszexualitást megjelenítő Heartstopper – Fülig Beléd Zúgtam (Szívdobbanás) című képregényt. A Líra saját közlése szerint jogi lépést tervez a Fővárosi Kormányhivatal döntése ellen. A szankció jogalapjául az a gyermekek védelmét célzó pedofília-ellenes jogszabály szolgált, amely korlátozza a nemváltoztatás vagy homoszexualitás megjelenítését és népszerűsítését, s amely jogszabály ellen egyre több liberális író tiltakozik, akik próbálják maguk mellé állítani a nyugati írótársadalmat is.
6. NEM LANKAD A FERENCVÁROSI PADFESTÉSZET
Amint legutóbb előrevetítettük, nem ért véget a IX. kerületi padátfestés-mérkőzés az LMBTQ-érzékenyítő önkormányzat és a Fradi-ultrák között a szivárványszínre zöld-fehér, majd újra oda-vissza átszínezés köreivel. Az ötödik átpingálás azonban kreatív megoldást hozott, valaki ugyanis az eredeti barnára festette vissza a legpolitikusabb budapesti padot, odaírva azt is: „Én csak egy pad szeretnék lenni. Ami jó mindenkinek.” Nem sikerült neki: ma reggel ismét szivárványban tündökölt a Tompa utcai ülőalkalmatosság. Délelőtt azonban jött az újabb fordulat: a Mi Hazánk fővárosi elnöke nemzetiszínűre festette át a padot. A posztmodern infantilizmus vélhetően folytatódik.
7. A KÖZMÉDIÁNAK NEM KELL UNALMASNAK LENNIE
A világ legismertebb közszolgálati médiája nem műsorával, hanem egy szexbotránnyal tartja napok óta lázban egész Nagy-Britanniát. Egy újságcikkből ugyanis kiderült, hogy a BBC egyik műsorvezetője milliókat fizetett szexképekért cserébe egy tizenévesnek, amit az kokainra költött és így kábítószerfüggő lett. A tinédzser szüleit idéző újság azonban nem nevezte meg az illetőt, így öt napon át egy ország találgatott, míg végül a műsorvezető felesége közölte a nyilvánossággal, hogy férje (és öt gyermekének apja), Huw Edwards, a politikai műsorok 61 éves nagyágyúja az érintett, de mivel súlyos depresszióval kórházban kezelik, egyelőre nem fog megszólalni. Az elképesztő történet további csavarjai, hogy az időközben nagykorúvá vált tinédzser semmivel nem vádolja a műsorvezetőt, aki a rendőrség szerint sem követett el bűncselekményt, ugyanakkor közben előkerült vagy féltucat további ember, akik szintén illetlen közeledéssel vádolják Edwardsot.
8. A WAGNER LESZERELTE MAGÁT
Az orosz hadseregben sem tesz jót az őszinteség a karriernek: leváltották az ukrán front egyik legfontosabb tábornokát, amiért az a hadvezetés szemére hányta annak hibáit. Ivan Popov vezérőrnagy az egyik legkeményebb fronton, a zaporizzsjain harcoló orosz sereg parancsnoka volt, amíg ki nem rúgták. Mindez Popov egy hangüzenetéből derül ki, amit egy (szintén katona) parlamenti képviselő hozott nyilvánosságra. A felvételen a menesztett tábornok nagy orosz veszteségekről beszél, amelyek ellen a hadvezetés semmit nem tesz. Közben Moszkvában bejelentették, hogy a Wagner zsoldosai visszaadták fegyvereiket, köztük tankokat, rakétakilövőket és több ezer tonna lőszert a hadseregnek. Azt továbbra sem tudni, mi lesz magukkal a katonákkal, azaz ők is beállnak-e az orosz seregbe, vagy számukra vége a háborúnak, és ennyivel csökkent a bevethető orosz fegyveresek száma.
9. ÁLLAMILAG TÁMOGATOTT RUHAJAVÍTÁS
A bolygónak is használ és a francia luxusmárkáknak sem árt: állami támogatással próbálja Franciaország felvenni a harcot a fast fashion, azaz a rövid életű, gyorsan megvett és még gyorsabban kidobott ruhák ellen. Ruha- és cipőjavítók jelentkezhetnek az októbertől működő rendszerbe, amelyben az állam 5-25 euró közötti összeggel segíti, hogy jobban megérje megjavítani az elhasznált cipőket, elszakadt ruhákat. Így például egy cipősarkaláshoz hét euróval fognak hozzájárulni az adófizetők. Franciaországban minden évben 700 ezer tonna ruha kerül a kukákba, pedig a franciák meglepő módon az EU-átlagnál kevesebbet költenek öltözködésre.
10. VIHAR ÉS FORRÓSÁG
Miközben Magyarországon súlyos károkat okozó vihar törte meg átmenetileg a hőhullámot, addig Európa déli részén továbbra is iszonyú a hőség, és az elkövetkező napokra újabb hőmérsékleti csúcsokat jósolnak. Az alvilágot őrző kutyáról Cerberusnak nevezett hőhullám miatt 48 fok fölötti hőmérsékletre készülnek Dél-Olaszországban, aminél Európában még soha nem mértek magasabbat. A Meteorológiai Világszervezet szerint július első hete volt minden idők legmelegebb hete a Földön. Eddig a tavalyi volt a legmelegebb európai nyár és egy friss európai kutatás szerint az is 61 ezer emberéletet követelt.
