1. TÁRGYALNI, DE MIRŐL?
Az ukrán hadsereg összegzése szerint az elmúlt hét is szokásosan telt a fronton. Ezúttal 15 négyzetkilométert foglaltak vissza, az ellentámadás kezdete óta több mint 240-et, ami nagyjából az egyik legkisebb magyar megyének, Nógrádnak a tizede. Ugyanakkor egyre több nyugati megfigyelő mondja, hogy a napokban véget ért az ellenoffenzíva tapogatózó, a gyenge pontokat kipuhatoló szakasza, és megkezdődött a nagyobb támadás az eddig pihentetett erőkkel és fegyverekkel. Közben egyre többet hallani a lehetséges béketárgyalásokról, most például Szaúd-Arábiába terveznek ilyet, de Oroszország nélkül. Putyin elnök a hétvégén azt mondta, hogy nyitott a béketárgyalásokra, de addig tűzszünetről sem lehet szó, amíg tart az ukrán ellentámadás. Mivel azonban az oroszok az eddigi hódításaik elismerését (sőt, kicsit még annál is többet) követelnek, az ukránok pedig minden elfoglalt terület visszaadását (beleértve a Krímet is), ezért egyelőre nem nagyon látni, miről is tárgyalhatnának.
2. HATÁROZATKÉPTELEN LETT A PARLAMENTI ÜLÉS
Semmi rendkívüli nem történt, azaz határozatképtelennek bizonyult az ellenzék által összehívott rendkívüli parlamenti ülés. A kísérlet alapvető célja az lett volna, hogy már a nyáron megszavazza a magyar országgyűlés a svéd NATO-csatlakozás ratifikálását, ám erre szeptemberig várni kell, miután a kormánypártok eleve jelezték, szerintük semmi ok a sietségre. Ennek megfelelően a Fidesz-frakció nem jelent meg a 49 ellenzéki képviselő által kezdeményezett mai ülésen, amely ellenzéki szónoki futamok után le is zárult.
3. NAGYOT ZSUGORODOTT AZ ÚJLAKÁS-PIAC
Majdnem ötödével kevesebb lakás épült az első fél évben az előző év azonos időszakához képest: a statisztikai hivatal adatai szerint 19 százalékkal kevesebb, összesen 7353 új lakást adtak át. Az év első felében a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések száma még ennél is nagyobbat zuhant, 39 százalékkal esett vissza. Budapesten 36 százalékkal kevesebb lakást adtak át, a megyeszékhelyeken 28, a többi városban 7 százalékkal épült kevesebb lakás, viszont a községekben – többnyire az agglomerációban – több mint 9 százalékkal emelkedett az átadott lakások száma.
4. SOHA NEM VOLT MÉG ENNYI AKCIÓ
Holnaptól megszűnnek az ársapkák az élelmiszerboltokban, ám az üzleteknek az eddig árstopos termékeket is be kell vonniuk a kötelezően akciózott áruk közé. Ráadásul az összesen nyolc ex-árstopos termékből kettőt a beszerzési ár alatt 15 százalékkal kell majd adniuk, a maradék hatot pedig beszerzési áron. A többi kötelezően akciós termékcsoport esetében is emelkedik a kötelező árengedmény mértéke: az eddigi tízről 15 százalékra. A gazdasági tárca szerint a kötelező akciózásnak és az online árfigyelő rendszernek köszönhetően máris „drasztikusan csökkennek” az árak. Orbán Viktor miniszterelnök pár napja a multikat tette felelőssé a magas élelmiszerárakért, mert a nemzetközi élelmiszerláncok szerinte „spekulánsként nyerészkednek”.
5. MÉG EGY AKKUMULÁTORIPARI GYÁR ÉPÜL DEBRECENBEN
Újabb akkumulátoripari gyárat épít 23 milliárd forintos beruházással a kínai Ningbo Zhenyu Technology a cívis városban. A nagy pontosságú megmunkáló berendezéseiről ismert cég debreceni telephelyén 2027 végétől az akkumulátorok precíziós szerkezeti alkatrészeit fogják gyártani. A CATL és az Eve Power akkumulátorgyára után – a lakossági tiltakozások ellenére – a Ningbo Zhenyu Technology üzeme már a harmadik kínai akkumulátoripari beruházás Debrecenben.
6. TÖBB SZÁZMILLIÁRDOS VESZTESÉG AZ ÁLLAMI VAGYONKEZELŐNÉL
Összesen 371 milliárdos vagyonkezelési veszteséggel zárta a tavalyi évet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV). A Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter által jegyzett beszámolóból kiderült, hogy az elmúlt négy évben az állami vagyonkezelés folyamatosan veszteséges volt, 2021-ben 486 milliárdos volt a mínusz. 2019 és 2022 között 1431 milliárd forintnyi veszteséget könyveltek el, ezt 2020-21-ben az alapítványok több száz milliárd forintos feltőkésítésével indokolták, a tavalyi 371 milliárdos veszteség okairól viszont szinte semmit nem árultak el. Azt lehet tudni, hogy 248 milliárdos „egyéb” veszteségből 172 milliárd ingyenes vagyonátadásból ered, de hogy kikhez milyen vagyonok kerültek, nem derül ki. A veszteséges működés ellenére az állam vagyonának könyv szerinti értéke a 2021-es 11 266 milliárd forintról tavaly 11 855 milliárdra nőtt, de ennek csupán könyveléstechnikai oka van: a föld alatti, ki nem termelt ásványok nyilvántartási értékét írták át a duplájára, 1265 milliárdra. Az MNV könyvvizsgálója a beszámolót idén is csak korlátozó záradékkal fogadta el.
7. MÁSFÉL ÉV ALATT FÉLMILLIÁRDOT KÖLTÖTTÜNK ORBÁN VIKTOR KÜLFÖLDI ÚTJAIRA
2022 januárjától idén június közepéig 51 hivatalos látogatást tett külföldön Orbán Viktor, ami a külügyminisztérium közlése szerint 502 millióba került, ebből 395 milliót fordítottak szállásra, 14 milliót napidíjra, az útiköltség pedig csupán 93 millióba került. A kormányfő 18 alkalommal utazott a honvédség Airbus A319-es különgépével. A külügy a költségek részletezését megtagadta, ami sajnálatos, mert előfordult, hogy luxusszállást béreltek a kormányfő delegációjának. Például a tavaly januári párizsi út során a 7 fős delegáció szállására 5,2 milliót, fejenként 750 ezer forintot költöttek. Az alacsony összesített útiköltségre az lehet a magyarázat, hogy a honvédségi különgép használatáért vagy nem számoltak fel költséget, vagy igen olcsón bocsátották a kormányfő rendelkezésére.
8. TÖBB LETT A BUKOTT ELSŐS
Tovább nőtt a most zárult tanévben az évfolyamismétlők aránya első osztályban. Majdnem ötezer kisdiák, az elsősök 5,2 százaléka kezdte a tanévet újra, ami a legmagasabb szám az összes korosztályban. A többi évfolyamon 0,7-2,3 százalék közötti a bukások aránya. A sajátos nevelési igényű, azaz problémás diákok aránya nyolcadikra már elérte a tíz százalékot. A nyolcadikosok szövegértési képességeinek romló számai Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerint ott a legrosszabbak, ahol magas a cigány tanulók száma. Közben tanárfronton is változik a helyzet a státusztörvény elfogadása után: június, a vakáció óta a tankerületi adatok szerint 455 pedagógus mondott fel az állami iskolákban.
9. HÁROM MAGYAR CSAPATVILÁGBAJNOKI CÍM
Megnyerte a vizes világbajnokságot a magyar férfi vízilabda válogatott Japánban. Varga Zsolt csapata a döntőben a görögöket verte hosszabbítás után büntetőkkel, Vogel Soma kapus két ötméterest is megfogott. A magyar férfi pólósok ezzel negyedik vb-aranyukat szerezték a sporttörténetben, s kijutottak a párizsi olimpiára. Káprázatosan szerepeltek kardválogatottjaink is a milánói vívó vébén: a női és a férfi csapat egyaránt aranyérmet nyert, a nők ezzel címet védtek, a férfiak pedig 16 év után, két ezüstöt követően taszították le a trónról a zsinórban négyszeres első dél-koreaiakat. Közben zajlik a női labdarúgó világbajnokság, a sorozat történetében először fordult elő, hogy egy focistanő – a marokkói Nouhaila Benzina – a korábbi FIFA-tiltás után iszlám vallási viseletben, fehér hidzsábban lépett pályára.
10. HÁROM DÁRDAI A PÁLYÁN, A NEGYEDIK A PÁLYA MELLETT
Azt nem tudjuk, hogy zseniális tehetséggondozásnak vagy nepotizmusnak nevezzük-e, mindenesetre olyasmi történt a német profi futballban a hétvégén, ami még soha. A másodosztályú bajnokság nyitófordulójában egyszerre három Dárdai-testvér volt a pályán a Hertha csapatában, amelynek edzője édesapjuk, Dárdai Pál. Az első osztályból tavaly kiesett berlinieknél a 21 éves német utánpótlás-válogatott Dárdai Márton volt a kezdőben, de egy sérülés miatt már az első félidőben pályára lépett 24 éves bátyja, a magyar válogatott Palkó. És végül az utolsó negyedórára beállhatott első felnőtt mérkőzésére a 17 éves Bence is. Az esemény valószínűleg még jobban megdobogtatta volna a szurkolók szívét, ha nyer a csapat, de kikapott.
