1. RENDEZŐNEK SOKKAL JOBBAK VAGYUNK ATLÉTIKÁBAN
Véget ért Magyarország történetének eddigi legnagyobb sporteseménye, a budapesti atlétikai világbajnokság. Rendezőként kiválóan teljesítettünk, sokkal jobban, mint az egyetlen magyar bronzérmet hozó versenyszámokban. A nemzetközi atlétikai szövetséget vezető Sebastian Coe alkalmasnak tartja Magyarországot olimpia lebonyolítására is. A kilencnapos vébére 400 ezer jegyet adtak el, ez 75-80 százalékos kihasználtságot jelentett, amihez az is hozzátartozik, hogy a nyitány előtt már féláron adták a jegyeket. Az éremtáblázaton az USA nyert, a legnagyobb vesztes pedig az érem nélkül maradt Németország lett, ilyen még soha nem fordult elő velük. A 250 milliárdos stadiont most részben lebontják, befogadóképessége a felére, 15 ezresre csökken, tetejére panoráma-futókört építenek, környékén pedig 50 ezer négyzetméteres szabadidőparkot alakítanak ki. Közben a duisburgi kajak-kenu világbajnokságon a magyar csapat a 18 megszerezhető olimpiai kvótából 15-öt begyűjtött, s az éremtáblázaton a hatodik lett tíz dobogós hellyel, de a két arany egyikét sem olimpiai számban szerezte Kopasz Bálint, illetve Adolf Balázs.
2. GRAMSCI ÉS A CÖVEKKÉNT ÁLLÓ KÉTHARMAD
Az olasz marxista filozófus, Antonio Gramsci baloldali tézisei is fontos olvasmánya a magyar miniszterelnöknek, derült ki a jobboldal tihanyi politikai fesztiválján. A Tranziton az online Fidesz-kampányágyú, a Megafon riportere kérdezte Orbán Viktort, aki szerint Magyarország most gazdagabb, erősebb és biztonságosabb, mint 13 éve. A miniszterelnök történelmileg természetesnek tartja, hogy nálunk mindig megjelenik egy tartósan hatalomban maradó nagy nemzeti kormányzópárt, amit a Fidesz számára az is megkönnyít, hogy az ellenzéke amatőr. Orbán még tíz évet kért terveikre, s megállapította: a kétharmad úgy áll, mint a cövek. A Tranziton volt vita is, méghozzá Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Márki-Zay Péter tavalyi ellenzéki miniszterelnök-jelölt között, a csapongó verbális csetepaté végén Márki-Zay a legtisztességesebb miniszternek nevezte Gulyást. Tihanyban Varga Mihály pénzügyminiszter arról beszélt, mihamarabb teljesítenünk kell az euró bevezetésének feltételeit, bár a csatlakozás még korai téma, viszont euróval a magyar gazdaságnak ma jóval kevesebb kockázatot kellene vállalnia.
3. LEHET NÉPSZAVAZÁS ÉVI ÖTEZER FORINTRÓL
A Nemzeti Választási Bizottság elfogadta a Jobbik beadványát, így lehet tartani népszavazást a kötelező kamarai hozzájárulás eltörléséről. Más kérdés, mennyi aláírást tud mostantól összegyűjteni az ellenzéki párt arra a referendumra, amely évi ötezer forinttal terheli a hazai vállalkozásokat. A kötelező kamarai díjat 2012-ben vezették be, ellenszolgáltatás nem jár érte. Tavaly központosították a beszedést, amely 600 ezer magyar vállalkozótól évente 3 milliárd forintot hoz.
4. ITTHON MÁR NEM ÉRI MEG NAPELEMET FELRAKNI?
A Napelem Szövetség elnöke szerint januártól már nem fognak megtérülni a napelemes beruházások. Kiss Ernő az energiaügyi miniszter bejelentésére reagált, Lantos Csaba szerint ugyanis a napelemeseknél januártól már nem éves, hanem havi alapon számolnak majd el. Az éves elszámolás azért kedvezőbb, mert a nyáron betáplált felesleges energiát télen ingyen visszakaphatta a felhasználó, ami praktikus volt például a fűtés miatt. Jövőre viszont ez megváltozik, és a szolgáltatók 5 forintot fizetnek majd kilowattonként a betáplált felesleges áramért, míg télen a fogyasztó a rezsicsökkentés határáig (évi 2523 kilowattóráig) 38 forint, afölött pedig 70 forintos áron kap vissza egy kilowattot.
5. TÖBB LESZ A FIZETŐS ÚT
Az eddigiek mellett további útszakaszok lesznek fizetősek január 1-től a kormány által közzétett tervezet szerint. Gyakorlatilag az összes olyan autópálya vagy autóút, amely eddig ingyen használható volt, díjköteles lesz: így például az M0-s, az M4-es, az M6-os, az M30-as, az M44-es és az M76-os eddig szabadon használható szakaszai. A 3,5 tonna feletti teherautókra bevezetik a külsőköltség-díjat, amit a környezetvédelmi besorolás, illetve a tengelyek száma, és az alapján állapítanak meg, hogy települések közötti vagy külvárosi úton halad-e a jármű. Az új szabály bevezetésétől 150 milliárd forint pluszbevételt vár a kormány. A tervet a rendszeresen autósüldözéssel vádolt budapesti főpolgármester autósüldözésnek nevezte és közölte, hogy ismét kezdeményezni fogják az M0-s ingyenessé tételét, mert így kevesebb jármű menne át a városon.
6. MILLIÁRDOS KÁR A KORMÁNY TEHERSZÁLLÍTÓ GÉPÉBEN
Eddig azt gondoltuk, csak brüsszelita vagy sorosista élőlények akarnak és tudnak annyi kárt okozni a kormánynak, mint az a madár, amelyik az augusztus 20-i légiparádén ütközött a magyar állam szállítógépével. Az ütközés után átvizsgálták a gépet és súlyos sérülésekre bukkantak a hajtóműben, bár egyelőre azt vitatják, hogy azokat a madárral való ütközés okozta volna. Az Airbus szállítógépet még 2020-ban a Covid-járvány idején vette a kormány 17 milliárd forintért, főleg a rengeteg kínai oltás és lélegeztetőgép fuvarozásához, de azóta már a Wizz Air működteti piaci alapon, amikor a kormánynak épp nincs szüksége rá. A javítása a hajtóművet gyártó Rolls-Royce szakembereinek bevonásával zajlik, a költsége milliárdos nagyságrendű lehet.
7. BIZAKODÓ UKRÁN HADVEZETÉS
Az ukránok elfoglaltak egy falut és azt mondják, most már gyorsabban fognak haladni az ellentámadással, mert kritikus helyen sikerült áttörniük az orosz védelmi vonalat. A település és a kritikus hely Robotine, amely Zaporizzsja térségében, tehát a déli fronton található. A támadást vezető ukrán parancsnok szerint ezzel az első, a legjobban megerősített orosz védelmi vonalat törték át, a második és harmadik vonal már kevesebb nehézséget fog jelenteni, azaz gyorsabban fognak tudni haladni dél, a tenger felé, hogy kettévágják az orosz csapatokat. Független megfigyelők azonban egyáltalán nem biztosak abban, hogy az ukránoknak tényleg van elég erejük még az országot átjárhatatlan sártengerré változtató őszi esőzések előtt komolyabb előretörést elérni.
8. MARADT A DIKTATÚRA
Az előző diktátoruktól, Robert Mugabétól 93 éves korában, 37 év után szabadultak meg a zimbabweiek, s a mostani 81 éves elnök sem nagyon akar előbb távozni. Az elődjét hat évvel ezelőtt puccsal félrerakó, titkosszolgálati vezetőből lett elnök, Emmerson Mnangagwa megnyerte második választását is, pontosan ugyanolyan tisztességtelen körülmények között, mint az elsőt. Hiába van elege a többségnek a három számjegyű inflációból, a munkanélküliségből, a korrupcióból és kilátástalan gazdasági helyzetből, a csalások és a megfélemlítés ellen tehetetlenek. Mindez azt is jelenti, hogy Oroszországnak is eggyel több afrikai szövetségese maradt.
9. A MINISZTERNEK MEGGYŰLT VELÜK A BAJA
Csaknem húsz évvel a fejkendő betiltása után a francia iskolákból száműzik a hívő muszlim nők által előszeretettel hordott, köntösszerű, hosszú ujjú bő ruhát, az abaját is. Az oktatási miniszter indoklása szerint, „amikor belépünk egy terembe, nem szabad, hogy a tanulók vallását ránézésre meg tudjuk állapítani”. A Macron elnök liberális pártjához tartozó, mindössze 34 éves, vállaltan meleg Gabriel Attalt nyáron nevezték ki, ez az első fontosabb döntése. A jövő heti iskolakezdéskor életbe lépő tiltást hónapokon át tartó viták előzték meg, miután egyre többen kezdtek abaját hordani az iskolákban, amivel Attal szerint „a köztársaság ellenállását tesztelgették.”
10. NAGY A HŐSÉG, REKORDOK DŐLTEK MEG
Az év legmelegebb napja volt vasárnap, és egyben megdőlt a napi melegrekord is: a Békés megyei Dévaványán 39,5 Celsius-fokot mértek. Az Országos Meteorológiai Szolgálat jelentése szerint az augusztus 27-ére vonatkozó eddigi rekord 39,3 Celsius-fok volt, ezt 1950-ben Csongrádon mérték. Az idei legmagasabb hőmérséklet pedig 39,1 fok volt, július 17-én mérték Hódmezővásárhelyen. A hőhullám az előrejelzések szerint kedden ér véget.
