1. MIGRÁCIÓS VÁLSÁGKÖRKÉP
A szűnni nem akaró illegális migráció az európai kormányok egyik legfőbb problémája lett. Az amúgy indiai felmenőkkel rendelkező rendpárti brit belügyminiszter mostani amerikai látogatásán egyenesen arról beszélt, hogy a Nyugat léte került veszélybe és hogy az ENSZ menekültügyi egyezményei nem fenntarthatók a jelenlegi helyzetben. Eközben a szintén jobboldali olasz miniszterelnöknő a baloldali német kancellárnak írt levelet, amelyben nemtetszését fejezi ki, amiért Berlin támogatja a Földközi-tengeren a migránsokat segítő civil szervezeteket. De maga a német kormány is tisztában van a migrációs problémákkal: a cseh és a lengyel határon mától több ponton visszaállították a határellenőrzést. Németországban az év első nyolc hónapjában több mint 200 ezren kértek menedékjogot, ami 77 százalékos növekedés egy év alatt. Egy friss felmérés szerint ezt a szavazók 85 százaléka sokallja. A migrációs helyzet annyira súlyos a magyar határnál is, hogy legutóbb már sorozatlövő fegyverekkel nyitottak tüzet embercsempészek a magyar-szerb közös járőrökre. Az eset kapcsán jelentette ki Orbán Viktor, hogy a brüsszeli migrációs megállapodás összeomlott. A közösségi médiában megosztott megjegyzést a világ leggazdagabb embere, Elon Musk is egyetértőleg kommentelte.
2. BÍRÓSÁG ELŐTT AZ EURÓPAI KORMÁNYOK
Példa nélkül álló per kezdődött meg a strasbourgi emberi jogi bíróságon, ahol hat portugál fiatal azért perelte be 32 európai ország kormányát, mert azok nem tettek eleget a klímaváltozás ellen. A kereset alapjául a 2017-ben Portugáliát sújtó hőhullámok és erdőtüzek szolgáltak, de a fiatalok azóta is számos példával támasztották alá, hogy a bolygó felmelegedése milyen negatív hatással van az életükre. Ha a bíróság igazat adna nekik, kötelezhetné az alpereseket, azaz a 27 uniós tagállamot, plusz Orosz- és Törökországot, valamint Svájcot, Nagy-Britanniát és Norvégiát, hogy a tervezettnél gyorsabban csökkentsék az üveghatású gázok kibocsátását. Ugyanehhez a strasbourgi bírósághoz fordul mai bejelentése szerint egy halálos beteg magyar ügyvéd is. Karsai Dániel azt akarja elérni, hogy a magyar jogszabályok ne büntessék az eutanáziában segédkezőket.
3. SZIJJÁRTÓ DÉL-SZLOVÁKIÁBAN KAMPÁNYOLT
Délkelet- és Délnyugat-Szlovákiában, Borsiban és Gútán, vagyis magyarlakta területeken lépett fel Szijjártó Péter külügyminiszter a legerősebb felvidéki magyar párttal, a Szövetséggel közösen. Holnaptól kampánycsend lép életbe a vasárnapi előrehozott választások előtt Szlovákiában. Szijjártó beszélt a magyar kormány intézményfelújítási támogatásairól, s jelezte, hogy nem kíván beavatkozni a szlovák kampányba, nem szurkol Fico visszatérésének, de szorít a magyar érdekképviselet bejutásáért a törvényhozásba. Elmondta, hogy látogatása előtt a szlovák külügyminiszter sms-ben önmérsékletre intette. Ennél továbbment az előző kormányfő, Eduard Heger, aki a látogatást durva kampánybeavatkozásnak nevezte. A legutolsó Ipsos-közvéleménykutatás szerint a Smer vezet, de a liberális Progresszív Szlovákia már csak egy százalékkal van mögötte, s nyolc párt jut be az új parlamentbe, a magyar Szövetség viszont nem. Az AKO felmérése viszont már egyenesen a liberálisok győzelmét jósolja Ficóékat előzve.
4. BELEBUKOTT A HÁZELNÖK AZ UKRÁN NÁCI ÉLTETÉSÉBE
Zsidó szervezetek tiltakozásának hatására lemondott a kanadai képviselőház elnöke, miután Zelenszkij ukrán elnök hétvégi látogatásakor a parlament ülésén háborús hősként méltatta az álló tapsvihart kapó 98 éves Jaroszlav Hunkát, ám a Kanadában letelepedett ukrán veteránról hamar kiderült náci kollaboráns múltja. A botrány a házelnök távozásával sem állt meg, hanem átjutott Európába: a lengyel kormány ugyanis lépett, oktatási minisztere kezdeményezte az egykori galíciai SS-katona kiadatását, hogy kivizsgálják, Waffen-SS hadosztályának tagjaként követett-e el bűncselekményeket lengyel zsidók ellen. A Hunka-botrányt Trudeau kanadai kormányfő rendkívül felkavarónak és mélységesen kínosnak nevezte. Maga az aggastyán egyébként láthatóan élvezte az őt körülvevő éltető felhajtást.
5. AZ ÜNNEPÜK IS TRAGÉDIA
Mintha nem szenvedtek volna eleget az iraki keresztények: a közel-keleti ország legnagyobb keresztények lakta városában tűz ütött ki egy esküvőn, s a tragédiában legkevesebb 110 ember életét vesztette. Az épületben mintegy ezren ünnepeltek, amikor a tűzijátékok miatt kigyulladt a terem és összeomlott az épület is. A tragédia Irak északi részén történt, az asszír keresztények lakta Karakosban, amelyet 2014-ben elfoglaltak az Iszlám Állam fegyveresei. A lakosok elmenekültek és csak a felük tért vissza két évvel később, amikor véget ért az iszlamisták rémuralma.
6. VÁDAT EMELTEK A TÖRÖKBÁLINTI POLGÁRMESTER ELLEN
Hűtlen kezeléssel vádolja az ügyészség Elek Sándort, Törökbálint fideszes polgármesterét önkormányzati ingatlanok tisztázatlan adásvétele miatt. Ezt maga Elek közölte Facebookon. A polgármester 2018-ban és 2019-ben átruházott hatáskörben döntött az önkormányzat két ingatlanának becsérték alatti értékesítéséről, amivel jelentős vagyoni hátrányt okozott. Az ügyészség felfüggesztett börtönbüntetést indítványozott a vádlottra. Elek bejelentette, hogy jövő júniusban újra indul a választáson.
7. ÚJRA ROMLIK A BŰNÜGYI HELYZET
Az előző évekhez képest tavaly ismét emelkedett a regisztrált bűncselekmények száma, derült ki Polt Péter parlamentnek benyújtott beszámolójából, amit az ügyészség 2022. évi munkájáról készített. A 2013 óta csökkenő adatok után 2022-ben az előző évhez képest 8,9 százalékkal (168 ezerre) nőtt a regisztrált bűncselekmények száma. Tavaly 89 embert öltek meg. Míg 2020-ban 257 embercsempészést regisztráltak, 2021-ben 635-öt, tavaly pedig már 1705-öt. A lopások száma 14,6 százalékkal, a közlekedési bűncselekményeké 16,5 százalékkal nőtt az előző évihez képest. A korrupciós bűncselekmények közül a hivatali vesztegetések száma csökkent, a gazdasági vesztegetéseké viszont nőtt, főleg az egészségügyben. A pénzmosások mellett a csalások száma is emelkedett. A környezeti értékek veszélyeztetése miatt 156 esetben indult büntetőeljárás.
8. KARÁCSONY A BÍRÓSÁGI JOGVÉDELMET ÜNNEPLI
Örömmel jelentette be Karácsony Gergely, hogy a Fővárosi Ítélőtábla mai végzésében megtiltotta az államnak, hogy több pénzt emeljen le a budapesti önkormányzat számlájáról, mint amit forrásként a városnak biztosít. A főváros korábban bíróságon támadta meg a kormányzati elvonásokat, a mostani végzés a jogerős ítéletig ad jogvédelmet, azaz nem engedi az inkasszózást. Közben ma ülésezett a Fővárosi Közgyűlés, ahol fideszes képviselők euroköteges performansszal fogadták Karácsonyt, tisztázatlan kampányadományaira utalva, ám a főpolgármester jelezte, teljes nyugalommal várja a vizsgálatok végét.
9. A MÁTRAHÁZAI ÜDÜLŐ HELYETT LÉLEGEZTETŐGÉPEKET KAP A HONVÉDSÉG
Bezárták a mátraházi honvédüdülőt, és megkezdték kiürítését egy kormányzati döntés végrehajtásaként, amit nemrég Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter jelentett be. Eszerint 74 állami ingatlant értékesítenek, és a befolyó 33 milliárd forintot az államháztartás stabilizálására fordítják. A listán egyetemi és rendőrségi üdülők és sporttelepek is vannak. Mindeközben lélegeztetőgépek beszerzésére írt ki közbeszerzési eljárást a honvédség, pedig még van belőle 17 ezer a sokat bírált járványkori kínai beszerzésnek köszönhetően. Csakhogy ezek nem felelnek meg a NATO-szabványnak.
10. LEÁLL A KISTARCSAI KÓRHÁZ EGYIK BELGYÓGYÁSZATI OSZTÁLYA
Komoly ellátási gondok vannak a kistarcsai kórházban. Az egyik belgyógyászati osztálya (endokrinológia, anyagcsere és diabetológiai osztály) teljesen leáll, míg a másik három belgyógyászati osztály (angiológia, kardiológia és gasztroenteorológia) csak csökkentett kapacitással tud működni, ezért Veresegyházról, Szadáról, Isaszegről, Erdőkertesről és Pécelről már nem is fogadnak fekvőbetegeket. A kardiológiai ellátásra szorulókat a váci Jávorszky Ödön Kórházba küldik, miközben ott már 2021 vége óta nincs fekvőbeteg ellátás.
