1. OROSZ RAKÉTATÁMADÁS EGY KÖZÉRT ELLEN
Mintegy ötven ember halt meg egy Harkivtől nem messze lévő falucska élelmiszerboltjában, amikor fényes nappal az épületbe csapódott egy orosz rakéta. Ez volt a legtöbb civil halálos áldozattal járó orosz csapás tavaly március óta, amikor a mariupoli színházat érte találat. Közben Zelenszkij ukrán elnök egy több mint negyven európai ország részvételével zajló spanyolországi csúcstalálkozón próbált győzködni mindenkit, hogy tartson ki Ukrajna mellett. Kijevnek az amerikai belpolitikai harcok miatt most még inkább szüksége van Európára, ráadásul egy friss amerikai közvélemény-kutatás szerint már csak hat százalékkal vannak többen, akik szerint Amerikának továbbra is fegyverekkel kell támogatnia Ukrajnát, mint akik szerint nem. Májusban ez a különbség még 17 százalék volt.
2. MAGYAR-LENGYEL VERESÉG
Magyar és lengyel tiltakozás ellenére, osztrák, szlovák és cseh tartózkodás mellett fogadták el az uniós országok az új migrációs csomag szövegét, amely a menekültek egy részének elosztását irányozza elő, az ebben részt nem vevő tagállamoktól pedig pénzbeli ellentételezést követel. Az olasz jobboldal győzelmét és a német baloldal vereségét jelentő megállapodás lehetővé teszi, hogy a Spanyolországban ma kezdődött európai csúcstalálkozó elsősorban eredeti témájával, Ukrajnával foglalkozzék, ne a migrációval. Az előrelépésből persze nem következik, hogy a megállapodás a gyakorlatban is működni fog: az illegális migráció rekordszinten van, enyhülés nem várható. Sőt, Pakisztán most jelentette be, hogy az országban elkövetett sorozatos terrortámadások miatt megkezdi az ott élő 1,7 millió illegális afgán eltávolítását. Megfigyelők szerint ráadásul ez csak a kezdet, mert a legálisan ott tartózkodó csaknem ugyanennyi afgántól is meg akarnak szabadulni.
3. SOKFRONTOS KÜZDELEM BRÜSSZELLEL
Magyarország újabb brüsszeli házifeladatot készül kipipálni: a belügyminiszter benyújtotta az iskolai szegregáció elleni törvényjavaslatot. Ez pénzelvonással sújtaná azokat az iskolákat, ahol jóval kisebb arányban vannak hátrányos helyzetű (azaz jellemzően roma) tanulók, mint azt a település lakosságösszetétele indokolná. Ám közben már alakul az újabb csata Brüsszellel, az Európai Parlamentben nagy többséggel elfogadták a Bizottság médiaszabályozásról szóló jogszabály-tervezetét. A Fidesz európai képviselői által ellenzett elképzelés legfőbb célja megakadályozni, hogy a magyarországihoz hasonlóan egy kormány a befolyása alá tudja vonni az ország sajtójának nagy részét.
4. HAJDÚSÁGI FÉLELEM, AZ ÁZSIAI BUSZSOFŐRÖK MÁR A FŐVÁROSBAN
Amitől a Hajdúságban rettegnek, az novembertől Budapesten már a mindennapok látható része lesz: munkába állnak a külföldi vendégmunkások. Méghozzá indonéziai és Fülöp-szigeteki buszsofőrökkel találkozhatnak rövidesen az utasok több fővárosi járaton, akkora a munkaerőhiány a BKK-nál. Az ázsiai sofőrök először az ArrivaBus járművein jelennek meg. A jelenség Hajdúnánáson viszont burkolt lázadáshoz vezetett: hiába jelentették már be, hogy 143 grúz vendégmunkás érkezik a város új munkásszállójára, akik Debrecenben dolgoznak majd, az önkormányzat anyagi okokra hivatkozva elállt a szerződéstől, mert a helyieket zavarták volna az idegenek. Hajdúszoboszló fideszes önkormányzata még tovább ment: a városba érkező vendégmunkásdömping miatt határozatban szólította fel a kormányt a lakosság megnyugtatására és a hiteles tájékoztatásra arról, hogy hányan és mennyi időre érkeznek a fürdőhelyre.
5. PARRAGH ÉS MATOLCSY GYALÁZZA EGYMÁST
Miután a kormányfő beleszállt a jegybank elnökébe, Matolcsy Györgybe, mondván, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem képes megbirkózni az inflációval, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke ezt kilövési engedélyként értelmezhette, mert most éles kirohanással támadta meg az MNB-t, mondván az „nem ért az infláció kezeléséhez”. Parragh azt is felvetette, el kéne gondolkozni a jegybanki alapítványok ingatlanjainak államosításán. A csípős nyilatkozatra erős válasz érkezett a Magyar Nemzeti Banktól, eszerint Parragh sokadik éve támadja a jegybank politikáját, de ehhez hiányzik a szakmai tudása. Parragh neje egyébiránt ez év tavaszáig hosszú éveken át a jegybank monetáris tanácsának tagjaként maga is hozzájárult a testület döntéseihez.
6. JÖN A KÖTELEZŐ ÜVEGVISSZAVÁLTÁS
Ötven forintot kell fizetni januártól minden üveg, doboz vagy palack innivaló vásárlásakor, kivéve a tejtermékeket. A szerdán kihirdetett kormányrendelet szerint ennyi lesz ugyanis a kötelező betétdíj, amelyet az uniós szabályok szerint Magyarországon is be kell vezetni. Minden 400 négyzetméternél nagyobb élelmiszerboltban visszaváltó automatákat kell telepíteni, míg a kisebb boltok önként csatlakozhatnak a rendszerhez.
7. LEKERÜLHET A ZÖLD RENDSZÁM A PLUG-IN HIBRIDEKRŐL
A közlekedési tárca egy nem nyilvános előterjesztése szerint kizárnák a plug-in hibrideket a zöld rendszám használatára jogosult gépjárművek közül. A minisztérium ezzel megerősítette a korábbi értesüléseket, de további részleteket nem közölt. A módosítás célja, hogy zöld rendszám csak valóban környezetkímélő gépjárművekre kerülhessen fel. A rendszámtípus nem csak az ingyenes parkolás miatt előnyös, de néhány adófizetési kötelezettség alól is mentesül a tulajdonos – például megúszható vele a regisztrációs adó és a gépjárműadó is.
8. A LEGDRÁGÁBB TAXI
A kormányzati kommunikációs tendereket rendre megnyerő Balásy Gyula cégei szállíthatták több száz millióért azokat a vendégeket, akikkel a kormányfő együtt nézte végig a tűzijátékot a Karmelita teraszáról augusztus 20-án. A társaságban hivatalban lévő uniós vezető politikus nem volt, ám tiszteletét tette többek között a török, az azerbajdzsáni, az üzbég és a szerb elnök, a kirgiz és a türkmén államfő, a volt osztrák kancellár és a volt cseh kormányfő. A vendégek szállítását a külügyminisztérium intézte a Rogán Antal irányítása alatt álló Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül. A feladatra bruttó 444,5 millió forintos szerződést kötöttek, aminek 70 százalékát, bruttó 311,5 milliót fizettek ki, a maradék 30 százalék opciós rész volt. (Nem ismert, hogy az opciós részt lehívták-e.) A kormányzati reklámmegrendelésekből gazdagodó Balásy csak az idén 6,8 milliárdos osztalékot szavazott meg magának.
9. ÚJABB HŐMÉRSÉKLETI REKORD
Nemcsak Magyarországon, az egész világon nem volt még ilyen meleg szeptember, mint amilyet most hagytunk magunk mögött. Bár ezt itthon nehéz problémaként érzékelni, hiszen soha ilyen napos szeptemberünk se volt: helytől függően 40-50 órával több napsütést kaptunk, mint átlagban szoktunk. A világban mért adatok viszont sokkolták a tudósokat, akik ilyen mértékű emelkedést még soha nem láttak. A szeptember csaknem egy fokkal haladta meg az 1991 és 2020 közötti átlagot és 1,75 fokkal volt az ipari forradalom előtt mértek felett, vagyis messze lehagytuk a különféle klímacélokban kitűzött maximum 1,5 fokot.
10. NORVÉG SZERZŐÉ AZ IDEI IRODALMI NOBEL
Jon Fosse kapta a 2023-as irodalmi Nobel-díjat. A 64 éves norvég író, drámaíró az odaítélő svéd bizottság indoklása szerint újszerű színdarabjaiért és prózájáért részesült a kitüntetésben, művészete „hangot ad a kimondhatatlannak”. Fosse világszerte sokat játszott színpadi szerző, életműve rengeteg műfajt ölel fel a regényektől a gyermekkönyveken át az esszékig és fordításokig. Jelenlegi második felesége szlovák, ezért idejét megosztva kétlaki életet él a Pozsony melletti osztrák Hainburgban és a norvégiai Bergenben. Hosszan tartó alkoholproblémáit leküzdve 2013-ban ateistából hívő katolikus lett. A negyedik norvégként díjazott Fosse számos munkáját fordították magyarra, ezek közül az Álmatlanság és a Melankólia a legismertebb.
