1. SEMMIBŐL JÖTT HÁBORÚ IZRAELBEN
Fél évszázada, a jom kippuri háború óta nem érte ilyen váratlan és pusztító támadás Izraelt, mint szombaton, amelyet az áldozatok hatalmas száma és a hírszerzés döbbenetes csődje miatt máris a zsidó állam szeptember 11-ének hívnak. A Gázai övezetet irányító és az elmúlt időben passzívnak tűnő palesztin Hamasz a zsidó ünnepnapon több ezer rakétát lőtt ki, majd fegyveresei buldózerekkel számos helyen áttörték az övezet kerítését, s motorokon, terepjárókon kilométerekre benyomultak Izraelbe. Több települést elfoglaltak, akit tudtak, megöltek, vagy elhurcoltak túsznak Gázába. A legnagyobb vérengzés helyszíne egy szabadtéri zenés békefesztivál volt, ahol a palesztinok csaknem háromszáz embert öltek meg. A zsidó áldozatok száma hétszáz körül jár, a zsidó túszoké 150 körül. A Gázát érő izraeli válaszcsapásokban is körülbelül ennyi palesztin halt meg. Az áldozatok között sok a külföldi, magyarról egyelőre nem tudni, a külügyminisztérium százszámra repíti haza az ott rekedt magyarokat. Az izraeli hadsereg pedig felkészül a háborúra, hogy benyomuljon az általa máris légmentesen lezárt Gázába.
2. BÜNTETTEK A NÉMET SZAVAZÓK
A Németországot irányító középbal koalíció három pártjának csúfos vereségét hozták a bajorországi és a hesseni tartományi választások. A szocdemek, zöldek és liberálisok mindkét helyen visszaestek, a (jobboldali) liberálisok ezzel ki is zuhantak a müncheni parlamentből. A bajorokat irányító jobboldali koalíció két pártja közül az évtizedeken át egyeduralkodó keresztényszocialisták gyakorlatilag hozták a legutóbbi szintjüket, ami nézőpont kérdése, hogy toronymagas elsőség vagy történelmi mélypont. A szintén jobboldali, de főleg helyi ügyekkel foglalkozó Szabad Választók viszont erősödtek. Az ő esetükben azonban az igazán nagy diadal az lett volna, ha bejutnak a hesseni parlamentbe is, ez azonban nem sikerült. Ott az eddig is vezető kereszténydemokraták erősödtek, így valószínűleg folytathatják a helyi kormányzást a zöldekkel, vagy éppen le is cserélhetik őket a szocdemekre. Ám az igazi nagy nyertes mindkét nyugati tartományban a szélsőjobboldali-populista AfD lett, amely 14, illetve 18 százalék felett teljesítve mindkét helyen a legnagyobb ellenzéki erő lesz. A kutatások szerint a kormány kudarcának és az AfD előretörésének oka egyértelmű: a németeknek elegük van a kontrollálatlan migrációból.
3. LUXEMBURG IS JOBBRA FORDULHAT
Rossz hétvégéjük volt a Zöldeknek az EU leggazdagabb országában is. Luxemburgban a parlamenti választásokon ugyan még erősödött is a liberális pártja annak a Xavier Bettelnek, aki tíz éve a világ első nyíltan meleg miniszterelnökeként került kormányra, ahol aztán gyakran csapott össze Orbán Viktorral, ám a Zöldek annyira meggyengültek, hogy az eddigi koalíció pont lemaradt a többségről. A középjobb a legnagyobb párt, a jobboldali populisták ott is megerősödtek (ami persze mérsékelt luxemburgi populizmust és egyszámjegyű eredményt jelent), így most a legvalószínűbb forgatókönyv egy konzervatív-liberális koalíció.
4. RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT POZSONYBAN, KÖZBEN FOLYIK A KOALÍCIÓS ALKUDOZÁS
Három napja tart a rendkívüli állapot Pozsonyban, amit a szlovák főváros önkormányzata hirdetett ki az egyre több menekült miatt. A migránsok a pozsonyi utcákon éjszakáznak, miután Csehország, Ausztria és Németország is elkezdte lezárni és ellenőrizni határait, márpedig a menekültek jellemzően német földre tartanak. Eközben folynak Pozsonyban a koalíciós tárgyalások, Caputova államfő figyelmeztette a Smer élén győztes Ficót, fogytán a kéthetes határideje, ami után a második helyezett liberális Simeckát kérné fel kormányalakításra, aki pedig már a miniszterelnöki posztot is felajánlotta Fico potenciális partnerének, a harmadik helyen végzett Pellegrininek, ha az nem a Smert választja.
5. NEM ROMLOTT TOVÁBB A BÜDZSÉ HELYZETE
Kedvező gazdasági adatokkal indult a hét: a költségvetés szeptemberben pluszban zárt, ahogy augusztusban a külkereskedelmi mérlegben is többlet keletkezett. A büdzsét nézve nem szokatlan a szeptemberi többlet, az elmúlt években többször is előfordult, de a lényeg: így nem romlott tovább a költségvetés helyzete, az eddig felgyűlt hiány 3265 milliárd forint volt a hónap végén. A KSH adatai alapján folytatódott a külső egyensúly javulása, miután augusztusban 708 millió eurós többlettel zárt a külkereskedelmi mérleg. Ez a szufficit annak köszönhető, hogy tavaly augusztushoz mérten nagyot esett az import értéke, mivel nagyot csökkentek az energiaárak.
6. A SZUPERKÓRHÁZ NEM GYÓGYÍT, DE FIZET
Miközben egy kapavágás sem történt az új dél-budai szuperkórház hat évvel ezelőtt kijelölt területén, sőt nemrég törölték a beruházáshoz kapcsolódó új főúti csomópont tervét is, aközben a Bedros J. Róbert vezette projektcég még ma is működik. Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető felesége ma is igazgatósági tag, mint ahogy a Megafon Központ vezetője, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója, Kovács István Gergely is ott ül a felügyelőbizottság elnöki székében. A cég 2018 óta Kocsisné Márkus Szilviának bruttó 34 milliót, Kovácsnak 24 milliót fizetett ki.
7. KORRUPCIÓS VÁDAKAT SÜTÖTT A CUKRÁSZ
Korrupcióval vádolta meg a budai I. kerület baloldali polgármesterét az egyik leghíresebb magyar cukrászdinasztia tagja és az egyik legismertebb magyar cukrászda vezetője. Szamos Miklós, a Ruszwurm üzemeltetője szerint V. Naszályi Márta több tízmilliós kampánytámogatást kért azért cserébe, hogy ne vegye el tőle a cukrászdát. A polgármester szerint viszont semmi ilyesmi nem történt, olyannyira, hogy rágalmazás miatt feljelentés is tesz, egyszerűen arról van szó, hogy Szamos képtelen belenyugodni a sorozatos pervesztésekbe és a bírósági ítéletnek megfelelően kiüríteni és visszaadni a bérelt ingatlant.
8. EGY JÓL KERESŐ NOBEL DÍJAS NŐ ÉS A ROSSZUL KERESŐ NŐK
Egy amerikai gazdaságtörténész kapta a közgazdasági Nobel-díjat, aki azt kutatta, hogy miért keresnek kevesebbet a nők, mint a férfiak. A svéd akadémia 1968 óta osztja ki a közgazdasági emlékdíjat, és a Harvardon tanító 77 éves Claudia Goldin a harmadik nő, aki elnyerte a kitüntetést.
9. VERSTAPPEN HARMADSZOR, BILES HUSZONHARMADSZOR
Kaotikus körülmények között, sivatagi homokviharban biztosította be a katari sprintfutamon pályafutása harmadik Forma1-es világbajnoki címét Max Verstappen. A 26 éves holland autóversenyző hat versennyel a szezon vége előtt trónra lépett, ilyen gyors siker eddig csak Michael Schumachernek sikerült. Verstappen a tizenegyedik pilóta, aki triplázni tudott a Forma1 történetében. Van, aki más számrendszerben működik: a négyszeres olimpiai bajnok, legutóbb Tokió után viszont két évre mentális okból visszavonuló amerikai Simone Biles, az antwerpeni tornász világbajnokságon négy aranyat gyűjtve, minden idők legjobb tornásznőjeként 23 vb-elsőségnél jár.
10. ELHUNYT SÓLYOM LÁSZLÓ
Meghalt a rendszerváltás egyik nagy alakja, az Alkotmánybíróság első elnöke, Magyarország 2005 és 2010 közötti köztársasági elnöke. Sólyom Lászlót 82 évesen, hosszú betegség után érte a halál, az utóbbi években a nyilvánosságtól visszavonulva élt, de aktívan: megjárta az El Caminót, megtanult olaszul, valamint repülőgépet vezetni, Ferenc pápa írásait fordította. A megszállott környezetvédő Sólyom Pécsett született, ott lett jogász, az MDF alapító tagja volt, az Ellenzéki Kerekasztal egyik vezéralakja. Az Alkotmánybíróságot 1990 és 1998 között vezette, utána jogtudósként folytatta, majd 2005-ben, a Védegylet javaslatára, civil jelöltként választották a parlamentben államfővé a jobboldal támogatásával. Sólyom nem törekedett népszerűségre, magát belgának nevezte a politikai táborok között, konzervatív liberálisként voltak konfliktusai a Fidesszel is, a Gyurcsány-féle őszödi beszéd után pedig egyenesen morális válságról beszélt. Újraválasztását értelmiségiek szorgalmazták, de Orbán Viktor kormányra kerülve nem jelölte újra a köztársaság élére, Sólyom pedig a későbbiekben többször bírálta az új alaptörvényt.
