1. SZÍRIA IS CÉLKERESZTBE KERÜLT
Izrael addig nem oldja fel a gázai övezet blokádját, az ott élő két és félmillió ember addig nem juthat vízhez, áramhoz, üzemanyaghoz és élelmiszerhez, amíg a Hamasz mindent túszt el nem enged – közölte a kormány. Netanjahu miniszterelnök pedig kijelentette, hogy minden egyes Hamasz-tag halott ember. Ennek megfelelően tovább folynak a légicsapások, amelyeknek már több mint 1400 áldozatuk van, miközben a szombati terrortámadásban elhunytak száma is meghaladta az 1300-at. Jeruzsálembe érkezett az amerikai külügyminiszter, aki közölte, hogy teljes mértékben az izraeliek mellett állnak, de a zsidó államnak igyekeznie kell megkímélni a civileket. Izraelben egyébként ellenzéki részvétellel egységkormány alakult, és háborús kabinetet is létrehoztak. Így már ez hagyhatta jóvá a két szíriai reptér ellen intézett légicsapásokat, amelyek igazi célpontja a szíriai kormányt (és a Hamaszt) támogató Irán.
2. PUTYIN KIDUGTA AZ ORRÁT
Amióta a nemzetközi törvényszék elfogatóparancsot adott ki ellene, először hagyta el országát az orosz elnök. Vlagyimir Putyin a szomszédos Kirgizisztánba ment, s nem kell aggódnia, hiszen a vendéglátója nem tagja a hágai büntetőbíróságot elismerő államoknak, Putyin jövő heti célországához, Kínához hasonlóan. A pekingi látogatáson sajtóértesülések szerint találkozhat Orbán Viktor magyar kormányfővel is, aki várhatóan egyetlen uniós vezetőként szintén ott lesz a kínai rendezvényen. (A magyar kormányfő most éppen Grúziában vett részt az első grúz-magyar kormányülésen, amelynek célja a két ország közötti gazdasági kapcsolatok élénkítése és a grúz uniós csatlakozás támogatása.) Közben Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, ha a háború véget ér a következő elnökválasztásig, akkor nem fog újra indulni a posztért.
3. ROMÁNIA MÖGÖTT, SZLOVÁKIA ELŐTT
A tavaszi előzetes adatok után most már a véglegesek is megerősítik, hogy Románia tavaly valóban leelőzte Magyarországot, ami az egy főre jutó GDP-t illeti. Az Eurostat szerint 2022-ben nálunk ez az érték az uniós átlag 76,6 százaléka volt, a történelemben szinte mindig nálunk fejletlenebb románoknál 76,7. És az idei trendeket elnézve, ez a különbség ebben az évben csak nőni fog. Mint ahogy a magyar gazdaság gyengélkedése miatt zárulni fog az olló köztünk és a minket közvetlenül követő Lettország és Horvátország között. Rajtuk kívül fejlettségben még Szlovákiát, Görögországot és Bulgáriát előzzük meg. Az elmúlt tíz évben egyébként Csehország, Szlovákia és Szlovénia uniós felzárkózása volt csak lassabb a mienknél, bár a csehek és a szlovénok eleve jóval magasabb szintről indultak.
4. ROSSZ VOLT A STATISZTIKA, TÁVOZOTT A STATISZTIKUS
Váratlanul és indoklás nélkül távozott 27 év után posztjáról a Központi Statisztikai Hivatal nemzeti számlák főosztályának vezetője. Sajtóinformációk szerint lecserélésének egyetlen oka alighanem a kedvezőtlen második negyedéves GDP-adat miatti kormányzati elégedetlenség lehet. A politika hatalmi szereplői ugyanis optimistán a recesszió végét, sőt enyhe növekedést jósoltak, de a KSH 2,3 százalékos visszaesést rögzített az egy évvel korábbi gazdasági helyzethez képest. A nyilatkozni nem akaró leváltott főosztályvezető volt a felelős évtizedek óta a bruttó hazai termék kiszámolásáért, egyes hírek szerint osztályáról másoknak is menniük kellett, bár a KSH vezetése tagadja az összefüggést statisztika és hatalmi rosszkedv között. Ami biztos viszont: a statisztikai hivatalnak június óta új elnöke van, a kommunikációért felelő új elnökhelyettese pedig egyenesen Rogán Antal propagandaminiszter tárcájától érkezett.
5. ELTŰNTEK A BETEGEK, MEGGYÓGYULT AZ ORSZÁG?
Egyre kevesebb a beteg az állami, sőt a magánegészségügyi intézményekben is. A magánellátásban történt visszaesésre indok lehet, hogy az infláció, rezsi- és bérköltségek emelkedése miatt drágult az ellátás, és csökkent a fizetőképes betegek száma is. Az állami kórházak betegszám-csökkenését okozhatják a várólisták is, ám az ellátatlanok a megdrágult magánellátásban sem jelennek meg. A statisztikai hivatal adatai szerint a Covid előtti évben 2,2 millió beteget bocsátottak el a kórházakból, 2021-ben már csak 1,6 milliót, vagyis eltűnt 600 ezer beteg. Szakértők szerint az ok, hogy az orvosbérek emelésekor betiltották a hálapénzt, aminek teljesítményösztönző hatása volt. Ma az orvosok nem érdekeltek abban, hogy minél több beteget lássanak el.
6. NINCS FIZIKATANÁR A NOBEL-DÍJAS ISKOLÁJÁBAN
Elfogytak a fizika szakos tanárok a friss fizikai Nobel-díjas magyar tudós alma materében. Egy momentumos parlamenti képviselő vette észre, hogy Móron, a Radnóti Miklós Általános Iskolában, amelyről Krausz Ferenc, mint karrierje fontos kiindulópontjáról beszélt, ma egy földrajz-biológia szakos tanárnő helyettesít fizika órákon. Az iskola fizikatanára ugyanis nyugdíjba ment, s pótlásáról nem sikerült eddig gondoskodni, amint azt az intézmény is megerősítette. A móri születésű Krausz Ferenc a Nobel-díj odaítélése után, felidézve gyerekkori tanárait, utalt a magyar oktatási rendszer gondjaira, arra kérve a kormányzatot, állítsa helyre a pedagógus szakma presztízsét.
7. MÉSZÁROS LŐRINCET TARTJÁK A LEGKORRUPTABBNAK
Nagyot nőtt azok aránya, akik a pénzügyi visszaéléseket az Orbán-kormányra nagy mértékben jellemzőnek tartják, és az emberek kétharmada szerint rendszerszintű a korrupció. A Medián friss kutatása szerint az ellenzékiek 96, a pártot nem választók 81, de még a fideszesek 32 százaléka is rendszerszintűnek tartja a korrupciót. A Medián listába szedte azokat, akik a megkérdezettek szerint nem tisztességesen szerezték vagyonukat. Az első Mészáros Lőrinc (58 százalék) lett, a második Orbán Viktor (23), a harmadik Tiborcz István (18). Gyurcsány Ferencről 11 százaléknyian gondolják ezt. 77 százalék szerint „valószínű”, de legalábbis „elképzelhető”, hogy az oligarcháknak tekintett nagyvállalkozók Orbán strómanjai.
8. FÉLMILLIÁRD FORINTOT OSZTOTT SZÉT A SZERENCSEJÁTÉK ZRT.
Főleg NER-közeli cégek kaptak támogatást a Szerencsejáték Zrt. pénzosztó leánycégétől az elmúlt két hónapban. 105 millió jutott a KOD Média Kft.-nek, amely áttételesen egy kormányközeli, Tiborcz-féle tőkealap tulajdonában van. De jutott 100 millió a zongorista Havasi Balázs cégének is, míg csaknem 79 millióval támogatták meg az Edda frontemberének, Pataki Attilának a cégét. A Tóth Gabi koncertjeit szervező cég 30 milliós apanázshoz jutott, míg 20 milliót egy olyan finn motorpálya-tulajdonos cég könyvelhetett el, amelyben Szijjártó Péter külügyminiszter neje is érdekelt.
9. MVM: 13 MILLIÁRD A FRADINAK, AFRIKAIAKKAL ÁLLT KI EGY MEGYE 3-AS CSAPAT
A Magyar Villamos Művek az elmúlt két évben 2,8 milliárd forintot költött sporttámogatásra, amihez még hozzájön az MVM Dome szupersportcsarnok szponzorációs összege, így tíz év alatt összesen 13 milliárdot fizethet a cég az FTC-nek. Az MVM egyébként 130 sporttámogatási szerződést kötött 2021-22-ben, javarészt tao-felajánlások formájában. Ami fent az élsportban milliárdokat jelent, az még a magyar futball alagsorában is hozhat tízmilliókat. A Komárom-Esztergom megyei labdarúgó harmadosztályban szereplő Bajót Szikra SE 104 milliós tao-támogatásból épít kétszintes sportöltözőt az utánpótlásnak címkézve, miközben felnőtt csapata a szezon első hat meccsére nem tudott kiállni létszámhiány miatt, aztán pedig kilenc angolai játékossal léptek pályára.
10. ÓRIÁSI SZIGOR JÖHET A TUNINGAUTÓKNÁL
A közlekedési tárca tervezete szerint jelentősen szigorítanák az autók átalakítására vonatkozó szabályrendszert, de a külföldről behozott tuningautók kötelező vizsgálata is sokkal drágább lenne. Csak az egyes autótípusok legerősebb gyári kivitelének megfelelő teljesítménynövelő átalakításokat engedélyeznék, ami annyit tesz, hogy például egy 102 lóerős, 1,6-os Volkswagen Golfot legfeljebb a típus 240 lóerős, 3,2 literes csúcsváltozatára lehetne átalakítani. Az Árpád hídi baleset óta a társadalom jelentős része szigorúbb büntetésekkel sújtaná a gyorshajtókat, a tervezettel a kormány is ebbe az irányba mozdult el.
