1. SZÁZEZER EMBERRE EGY KAMION SEGÉLY
Holnaptól újra eljuthatnak segélyszállítmányok Egyiptomból Gázába. Az amerikai és az egyiptomi elnök megállapodása azonban csak napi 20 kamiont jelent, miközben humanitárius szervezetek szerint napi százra lenne szükség a több mint kétmilliós övezetben, ahol a folytatódó izraeli légicsapásoknak már 3700 halálos áldozatuk van. Közben a brit miniszterelnök lett a soron következő európai vezető, aki Jeruzsálembe utazott, hogy ott álljon ki Izrael mellett.
2. KÖZEL-KELET A FOCICSAPATOKBAN
Az izraeli háború átterjedt a futballpályára is, ami nem csoda, hiszen nincs még egy terület, ahol ennyi muszlim sztár lenne Európában. Franciaországban egy szenátor azt javasolta, vegyék el az algériai származású, de francia válogatott Karim Benzemától a francia állampolgárságot és az Aranylabdát is, miután a belügyminiszter közölte, hogy a csatárt figyelik terroristagyanús kapcsolatai miatt. Benzemához hasonlóan Izrael-ellenes üzeneteket posztolt Németországban a Bayern marokkói jobbhátvédje, Nusszer Mazraui, akinek egy kereszténydemokrata politikus a kiutasítását követelte. A szintén Németországban játszó, szintén marokkói származású, de holland válogatott Anvar El Gazit klubja, a Mainz fel is függesztette ugyanezért. Angliában annyira érzékeny a helyzet, hogy a Premier League vezetői azt ajánlják a kluboknak, tiltsák ki a palesztin és az izraeli zászlókat a stadionokból. Mindezt az után, hogy abból is nagy botrány lett, hogy az angol szövetség nem volt hajlandó kék-fehér fényben kivilágítani a Wembley stadiont a Hamasz terrortámadása után. Az ellentétek persze nem csak a sportot, hanem a kulturális életet is szétfeszítik. A BBC például hetek óta magyarázkodni kényszerül azért, mert nem használja a terrorista szót a Hamaszra és fegyvereseire. A világ legnagyobb könyvvására, a frankfurti pedig azért került nehéz helyzetbe, mert éppen egy palesztin írót akartak díjazni, de aztán a terrortámadás miatt elhalasztották a ceremóniát, aminek megint csak bírálatözön lett a vége.
3. SZLOVÉNIA VISSZAÁLLÍTJA A HATÁRELLENŐRZÉST
Szlovénia visszaállítja az ellenőrzést a magyar és a horvát határon az európai nagyvárosokban jelentkező terrorveszély miatt. Az elmúlt hetek-hónapok alaposan megtépázták a schengeni rendszert, Ausztria és Németország, valamint Csehország és Szlovákia is újra rendőröket küldött a határaira, ám ők nem a terrorveszélyre, hanem a növekvő illegális migrációra hivatkoztak.
4. MÉGIS LESZ DÉLI KÖRVASÚT, KÉSIK A SZEGED-SZABADKA VONAL
Nem bizonyult jó jósnak augusztus huszadikán Szijjártó Péter külügyminiszter, aki a következő, októberi nemzeti ünnepre a Szeged-Szabadka vasút átadását ígérte. A vonal szerb oldala ugyan elkészült, ám a Szeged-Röszke közti szakaszon Mészáros Lőrinc vasútépítő cége csúszik a befejezéssel, amit a MÁV egy nyári építési kényszerszünettel és az új biztosítóberendezések elhúzódó tesztelésével magyaráz. Közben kiderült az is, hogy a fővárosban Újbuda önkormányzatának környezetvédelmi tiltakozása és jogerős bírósági döntés ellenére mégis megépülhet a Déli Körvasút. A több százmilliárd forintos beruházást zöldfelületek tömeges elpusztítása miatt függesztették fel, ám a kormány most berúgta a jogi kiskaput: az ukrán háború árnyékában katonai célú projektté minősítette, így bújva ki a bírósági tiltás alól.
5. 60 MILLIÁRD JUT AZ ELEKTROMOS AUTÓZÁS TÁMOGATÁSÁRA
A kormány nem csak azt szeretné, ha a magyarok minél több elektromos autót gyártanának, hanem ha használnák is őket: 60 milliárdos program indul ennek érdekében. Szijjártó Péter külgazdasági miniszter ezt a legfontosabb elektromos autógyártó országban, Kínában jelentette be. A novemberben kezdődő programban két és fél év alatt 30 milliárd forintból 170 elektromos töltőállomást építenek ki, további 30 milliárdot pedig arra költenek el, hogy a vállalkozások támogatással vásárolhassanak elektromos járműveket. Más úton akar zöldülni Ausztria, ahol most bejelentették, hogy a jövő évtől minden 18 éves fiatal egy évre szóló klímajegyet kap, amellyel ingyen buszozhat, vonatozhat. A 120 millió eurós (nagyjából 45 milliárd forintos) programmal rá akarják szoktatni a felnövekvő generációt a tömegközlekedésre.
6. AZ ELSŐ LAKÁSHOZ MÁR TÍZ SZÁZALÉKOS ÖNERŐ IS ELÉG LESZ
A jegybank egy friss jelentésében arról írt, hogy a hitelfedezeti mutató 90 százalékra növelésével szeretné támogatni az első lakásukat megvásárló fiatalokat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jelenlegi 20 százalék helyett a jövőben már 10 százalék önerő is elegendő lesz a hitelből történő lakásvásárláshoz – erre egyelőre 2024 első feléig még várni kell. A lakásárakat nézve ez azt jelenti, hogy akár 2,5 millió forint önerővel is lakáshoz lehetne jutni – egy 25 millió forintos ingatlan esetén, márpedig a vidéki panellakások átlagára nagyjából ezen a szinten mozog.
7. A TURISZTIKAI TÁMOGATÁSOK IS A FIDESZES ÖNKORMÁNYZATOKHOZ MENNEK
Mintha a fideszes vezetésű városokban több volna a látnivaló: legalábbis a 2017 óta pályázatok nélkül, egyedi döntéssel kiosztott 61 milliárd forintnyi turisztikai támogatás csaknem 80 százalékát a fideszes polgármesterek által vezetett önkormányzatok kapták. A Magyar Turisztikai Ügynökség alá tartozó Kisfaludy 2030 Zrt. forrásaiból az ellenzéki településeknek csupán 2,2 milliárd, vagyis az összes szétosztott pénz 3,6 százaléka jutott. A megyei jogú városoknál például, ahol a 25-ből 11 tekinthető ellenzékinek, a fideszes vezetésűek összesen 15 milliárdot kaptak, az ellenzékiek közül viszont csupán Baja kapott 54 milliót, Miskolc csak nyolcmilliót, a többiek egy fillért sem.
8. A NER BEVÁSÁROLT AZ AUCHANBAN
Magyarország hetedik leggazdagabb embere, Jellinek Dániel beszállt a francia Mulliez család többségi tulajdonában lévő hazai Auchan-áruházláncba. Ezzel pedig teljesült a magyar kormány egyik célkitűzése, hogy növekedjen a kiskereskedelemi szektorban is a hazai tulajdon aránya. Az ingatlanbefektetésekkel és ingatlankezeléssel foglalkozó milliárdos cége két éven át tárgyalt a vételről a franciákkal, végül 47 százalékos tulajdonrészt szerzett az Auchanban, míg az áruházak korzóin működő boltok teljes egészében hozzá kerültek. Jellinek szereti magát a NER-től független gazdasági szereplőnek feltüntetni, ugyanakkor igen szoros a kötődése az üzleti ügyeit előszeretettel elrejtő Tiborcz Istvánhoz, a kormányfő vejéhez. Jellinek ingatlanos kapacitásai révén gyorsíthatja az Auchan hazai terjeszkedését, kisebb alapterületű vidéki kereskedelmi egységek nyitásával is.
9. VÉGE AZ RTL-MŰSORGYÁRTÓK LÁZADÁSÁNAK
Elhárult az adásveszély, sugározhatják a The Voice tehetségkutató adását az RTL csatornáján, miután megegyeztek a műsor utómunkáinak elvégzéséről. A vágók ugyanis a héten munkakörülményeik miatt sztrájkoltak, és utcai demonstrációt is tartottak. Az RTL megpróbált kimaradni a konfliktusból, miután utómunkákat végző szakembereit formálisan már jó ideje kiszervezték külső gyártócégekbe, ahol sokan valódi munkaszerződés nélkül, számlásként voltak kénytelenek dolgozni. A vágók lázadását sajtóinformációk szerint először megpróbálták sztrájktörőkkel semlegesíteni, de a szakma egységesen szolidáris maradt, még a TV2-től sem sikerült átcsábítani beugró kollégákat. Így most a gyártó cégek és a vágók jogi képviselői elkezdték a tárgyalásokat a magasabb bérekért és a rendezett munkaviszonyokért.
10. EGY DIKTATÚRA LEBONTANÁ ÖNMAGÁT?
Venezuelában megegyezett a hatalom és az ellenzék, hogy a jövő évi választásokat nemzetközi megfigyelők ellenőrzésével rendezik meg, s hogy azon az ellenzéki jelöltek szabadon és biztonságban indulhatnak, sőt a választói névjegyzéket is együtt vizsgálják felül. A lépés hatására az Egyesült Államok gyorsan enyhítette is a fontos kőolajtermelő ország olaj-, gáz- és aranyszektorát bénító szankciókat. Washingtonnak nemcsak gazdasági szempontból állna érdekében egy normálisan működő Venezuela, hanem azért is, mert az elmúlt években több millió venezuelai migráns érkezett hozzájuk.
