1. JÖN A CSOK PLUSZ, MEGY 75 MILLIÁRD KRAUSZ KUTATÁSÁRA
A kormány bejelentette a csok plusz becenévre hallgató, januárban induló otthonteremtési támogatás részleteit, amely az ötezresnél nagyobb településeken élőket célozza, akikre nem vonatkozik az úgynevezett falusi csok. A három százalékos kamatozású, 10-25 éves futamidejű kölcsönt házaspárok vehetik fel, az anyák 41 éves koráig, bár a 12 hetes terhességet igazoló idősebb nők két év „türelmi időt kapnak”. Az összeg a gyermekek számától függően 15, 30, illetve 50 millió forint lehet, az eddig megszületett gyermekek beleszámítanak, de nem elegendőek: legalább egy új utódot is kell vállalni. Döntött a kormány a friss Nobel-díjas Krausz Ferenc által vezetett molekuláris ujjlenyomat-kutatás további finanszírozásáról is, amelyre 75 milliárdot szánnak.
2. ÚJABB UNIÓS RANGSOR ÉLÉN MAGYARORSZÁG
Nem tett jót a magyar fogyasztóknak az állami terjeszkedés a távközlésben: az Európai Unióban Magyarországon drágult leginkább a távközlés. A jegybank őszi inflációs jelentése szerint augusztusban a telekommunikációs szolgáltatások ára 8,8 százalékkal nőtt éves alapon, ami az uniós átlag csaknem hétszerese (!) volt. Elemzésük szerint az áremelkedések legfőbb oka a verseny hiánya, ami arra vezethető vissza, hogy jelentős mértékben koncentrálódott a piac: a korábban önálló nagy cégek közül a DIGI, az Invitech, a UPC és a Vodafone is egybeolvadt az új állami vagy kormányközeli tulajdonos alatt, de a Yettelben is lett 25 százalékos részesedése az államnak. Távközlési árakban tehát verjük a horvátokat is, ami azért is fájó, mert minimálbérben nem, ugyanis szomszédunknál januártól bruttó 840 euróra (közel 320 ezer forintra) emelkedik a minimumkereset, aminek a nettója körülbelül 260 ezer forint lesz, szemben a 2023-as adókedvezmények nélküli magyar nettóval, ami 154 ezer forint.
3. FERTŐZÉSEK GYAKORISÁGA ALAPJÁN „RANGSOROLTÁK” A KÓRHÁZAKAT
Egy jogvédő szervezet kiperelte, egy tényfeltáró portál pedig elemeztette az egészségügyi kormányzat által titkolt kórházi fertőzések több ezer oldalnyi dokumentumait és elkészítette a kórházak fertőzési rangsorát. A 2015–16-ra vonatkozó adatok alapján háromfajta fertőzéstípust vizsgáltak, s eszerint a legrosszabb a helyzet a fővárosban a budai Szent János és az újpesti Károlyi kórházban, míg vidéken a ceglédi Toldy Ferenc a legfertőzöttebb.
4. BOTRÁNY A CORVINUS EGYETEMEN
Dolgozói fórumot tartottak ma a Corvinus Egyetemen Ádám Zoltán docens keddi elbocsátása miatt. Az egyetemi szakszervezet a tanár elbocsátása elleni tiltakozásra készül. Ádám Zoltán ez év elején etikai vizsgálatokat kezdeményezett, mert egy befolyásos családból származó hallgatója annak ellenére vizsgázhatott le egy tantárgyból, hogy nem teljesítette a vizsgára bocsátáshoz előírt követelményeket. Ráadásul a többiektől elkülönítve, egy kifejezetten számára összeállított vizsgasor alapján vizsgázhatott le. A kivételezett helyzetű hallgató családja a Mol olajtársaság egyik nagyrészvényese (a nevét eddig senki nem hozta nyilvánosságra), az egyetemi alapítvány kuratóriumának elnöke pedig Hernádi Zsolt Mol-vezér.
5. MÉG VAN KISGAZDAPÁRT: A JOBBIK SZÖVETKEZIK VELE
Úgy tűnik, a teljes választási összefogást eddig elbukó magyar ellenzék gyorsan próbál reagálni a lengyel kormányváltók sikeres tömbösödési stratégiájára. Alighanem ennek jegyében ment frontálisan neki a Gyurcsány-féle DK-nak a Momentum-kirakatember Donáth Anna az önálló EP-megmérettetésre készülve. És hasonlóan külön utakon indult el a „Konzervatívok” hívószót is nevébe csatoló, centrumpárti szerepet célzó Jobbik is, amely most szövetségre lép az eltűnt, de még mindig létező rendszerváltó Független Kisgazdapárttal, melyet fénykorában Torgyán József irányított. A Balogh Károly vezette FKgP és Gyöngyösi Márton Jobbikja az élhető vidék jelszavával fognak össze. A kísérlettől a hagyományos radikális vidéki bázisát elvesztett Jobbik visszaerősödését várják – kérdés, a kisgazdák százéves történelmi márkaneve vonzó lehet-e még. Az FKgP 2019-ben a Mi Hazánk Mozgalommal kötött megállapodást, 2021-ben pedig Márki-Zay Pétert támogatta.
6. NEM VOLT MÉG ILYEN KEVÉS MAGYAR A SZLOVÁK PARLAMENTBEN
A magyar Szövetség elbukott, de a parlamentbe jutott szlovák pártokban sem ült még soha ilyen kevés magyar etnikumú képviselő Pozsonyban. Olyannyira mutatóban maradtak csak magyar származásúak, hogy számukat felülmúlja a most esküt tett hat roma politikusé. A legismertebb magyar, Grendel Gábor korábbi házalelnök, aki Matovic exkormányfő ellenzéki listáján került be újra. Nincs is más magyar nemzetiségű képviselő, az egyetlen magyar kötődésű kormánypárti Vlcek Erik komáromi kajakos a Hlas-frakcióból. Rajtuk kívül három kettős identitású, magyarul tudó politikus lett a törvényhozás tagja.
7. MAGYAR TÚSZOK GÁZÁBAN
A külügyminisztérium elismerte, hogy két magyar kisgyerek is van az Izraelből elrabolt túszok között. A 8 és 15 éves lányok – akárcsak édesanyjuk – magyar-izraeli kettős állampolgárok. A támadás idején izraeli édesapjukkal voltak, akit a terroristák megöltek, csakúgy mint a lányok féltestvérét. Izraeli tankok közben egy kis időre behatoltak Gázába, mint mondták, a szárazföldi támadás előkészítésére, amelyről továbbra is azt mondják, hogy küszöbön áll, hiába próbál Európa és Amerika is haladékot kérni. Európa főleg a túszok és a háború kiterjedése miatt aggódik, az amerikaiak pedig még előbb meg szeretnék erősíteni a térségbeli amerikai célpontok védelmét. Közben az Európai Unió vezetői brüsszeli csúcstalálkozójukon próbálnak legalább valamennyire egységes álláspontot kialakítani a közel-keleti helyzetről.
8. NÉMETÜL A LEGKÖNNYEBB RASSZISTÁNAK LENNI
Ausztriában és Németországban tapasztalják a legnagyobb mértékű rasszizmust a fekete bőrű bevándorlók, a legkevésbé előítéletesnek pedig Portugália és Lengyelország mutatkozott. Legalábbis egy olyan felmérés szerint, amit az EU alapjogi ügynöksége végzett el sötét bőrű, afrikai származású emberek megkérdezésével az unió tizenhárom országában. (Magyarország nem volt köztük, a jellemzően ilyen bevándorlói hátterű államokat vizsgálták elsősorban). A kutatás szerint a rasszizmussal kapcsolatos rossz tapasztalatok a legtöbb államban erősödtek 2018 (a legutóbbi jelentés) és 2022 között, s a feketék majdnem fele tapasztalt már diszkriminációt. A válaszadók negyede nem bérelhetett ingatlant származási előítélet miatt, hasonló arányban számoltak be sértő megjegyzésekről. Az elmúlt öt évben pedig minden negyedik feketét igazoltatott rendőr, közülük a fele szerint ez faji alapon történt. A negatív tapasztalatok leginkább Ausztriában és Németországban nőttek, 42, illetve 33 százalékról egyaránt 64 százalékosra.
9. TRUMP: SIKER A POLITIKÁBAN, KUDARC A BÍRÓSÁGON
Már nem is számítottak rá, de három hét után újra van elnöke az amerikai képviselőháznak. A hajszálvékony többségben lévő republikánusok ugyanis végre váratlanul egységesen felsorakoztak egy jelölt mellett, aki amúgy a párt trumpista jobbszárnyát képviseli. Így most három hetük van a képviselőknek, hogy megállapodjanak a szövetségi állam (és Ukrajna) finanszírozásáról, különben mégis bekövetkezik az intézmények leállása, amit legutóbb sikerült elodázni. Miközben Trump nagy sikert ért el a jelöltje befuttatásával, addig a bíróságokon nem alakulnak annyira fényesen a dolgai. Egy bírónő pénzbüntetésre ítélte, mert ismét megszegte a nyilatkozattételi tilalmat a per alatt, amely nem Trump, a politikus, hanem Trump, az üzletember ellen folyik, amiért az biztosítási okokból durván felülértékelte ingatlanvagyonának értékét.
10. A LÖVÉSZOKTATÓ GYILKOLT
Egy lövészetet oktató férfi, az amerikai hadsereg volt katonája legkevesebb 18 embert ölt meg, amikor tüzet nyitott egy bowlingpályán és étteremben Maine állam egyik kisvárosában. A súlyos sebesültek száma 13, a lewistoni helyszín tele volt gyerekekkel. A rendőrök hatalmas erőkkel próbálják elfogni a negyvenéves gyanúsítottat, akit legutóbb nyáron kezeltek elmeállapota miatt, mert már akkor is lövöldözéssel fenyegetőzött.
