1. CSÖKKENT AZ EU TÁMOGATOTTSÁGA MAGYARORSZÁGON
Egy év alatt 10 százalékkal csökkent az EU támogatottsága Magyarországon, amivel az unió egyik legeuroszkeptikusabb államává vált. Egy amerikai közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a magyarok 59 százaléka vélekedik kedvezően az EU-ról, míg az uniós átlag 69 százalék. A negatívan vélekedő magyarok aránya 39, míg az uniós átlag 31 százalék. A franciáknál is romlott (9 százalékkal) a megítélés, most 57 százalék vélekedik pozitívan az EU-ról. Németországban 7 százalékkal kevesebben, de még így is 71 százaléknyian gondolnak pozitívan az integrációra. A lengyeleknek pedig 90 százaléka vélekedik kedvezően az unióról, annak ellenére, hogy a jogállamisági eljárás miatt – Magyarországhoz hasonlóan – a nekik járó forrásokat is visszatartják, ám az Ukrajnát ért orosz támadás erősíthette az EU iránti szimpátiát.
2. AZ UNIÓBAN EGY MÁSIK ORBÁNT IS ISMERNEK
A magyar miniszterelnök sokkal konstruktívabb az uniós megbeszéléseken, mint azt kívülről mutatja – állítja az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke. Charles Michel egy szűk körű sajtóbeszélgetésen elmondta, hogy az uniós egység szempontjából a lényeg a tartalom, nem pedig a kommunikáció. Nagyon hasonlóan nyilatkozott a magyar kormányfővel amúgy roppant kritikus észt miniszterelnöknő is. Kaja Kallas szerint amíg az történik, hogy a vezetők mondanak valamit a sajtónak, majd bemennek a terembe és egyetértenek a többiekkel, vagyis amíg helytelen dolgokat állítanak, de aztán helyesen cselekednek, addig nincs nagy baj.
3. A SZLOVÁKOKNAK MI VAGYUNK A DÉLI HATÁR
Vízágyúval, mint díszlettel a háttérben, tartott sajtótájékoztatót az új szlovák kormányfő a rajkai határátkelőnél. Robert Fico fogadkozott, hogy meg fogják állítani „a Magyarországról érkező migránsokat”. Mostantól a szlovák rendőrség a hadsereg segítségével a zöldhatárt is ellenőrzi. Fico Magyarországra akarja visszatoloncolni az elfogott migránsokat, de mint mondta, erről nem sikerült megegyeznie a magyar kormánnyal, amely amúgy nagyon is drukkolt az ő választási győzelmének.
4. MEGHALT A VAJDASÁGI MAGYAROK VEZETŐJE
Rövid, súlyos betegség után 67 évesen elhunyt Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. A délvidéki magyar politikustól a legnagyobb elismeréssel nyilatkozva búcsúzott Aleksandar Vucic szerb elnök, szerinte Pásztor tett a legtöbbet a magyar-szerb megbékélés érdekében, amiért emlékművet terveznek emelni neki. Pásztor István Szabadkán járta ki iskoláit, Újvidéken szerzett jogi diplomát, 2007 óta vezette a VMSZ-t, ötször választották újra, kétszer volt a tartományi képviselőház elnöke is. Politikai tevékenysége alatt a két ország közötti viszony látványosan javult, az enyhülés évtizede kezdődött, amikor a szerb parlament nyilatkozatban ítélte el a vajdasági magyarság elleni 1944-45-ös véres atrocitásokat.
5. KÜLFÖLDIEK IS PÖRGETIK A MAGYAR INGATLANPIACOT
Tavaly 14 százalékkal csökkent a lakáspiaci forgalom, 138 ezer lakás cserélt gazdát. A vevők között viszont egyre több a külföldi, ők 8 ezer ingatlant vásároltak, 38 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. A KSH friss adatai szerint több mint 2 ezer lakást a többnyire idős korú németek vettek meg, főleg a Balaton térségében. Második helyen az ugyancsak inkább nyugdíjas szlovákok állnak, 1000 feletti ingatlannal, többnyire Győr-Moson-Sopron és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében telepedtek meg. A harmadikok a kínaiak 814 ingatlannal, ők leginkább Budapesten vásároltak, ahol a pesti oldalon 2023-ban eddig átlagosan 821 ezer forintos négyzetméteráron keltek el az ingatlanok, ami éves szinten 8 százalékos drágulás. Csak a IV. kerületben enyhültek az árak, 7 százalékkal. Erzsébetvárosban, Kispesten, a XVI. és a XVIII. kerületben viszont 20-25 százalékkal drágultak az ingatlanok.
6. TÖBB MINT 27 SZÁZALÉKKAL NŐTT A BKK BEVÉTELE
Jegy- és bérleteladásokból több mint 51 milliárd forint bevétele volt az év első kilenc hónapjában fővárosi közlekedési vállalatnak, 11 milliárddal több, mint 2022 azonos időszakában. A 27,4 százalékos bevételnövekedést a BKK főleg a Covid-járvány miatti korlátozások feloldásának tulajdonítja, illetve annak, hogy emelték az árakat, s digitális fejlesztéseket hajtottak végre a jegyellenőrzések szigorítása mellett. A közlekedési vállalat szerint a BudapestGO applikáció bevezetése is növelte a bevételeket, mert az appot már 1,2 millióan használják.
7. ÖRÜLHETNEK A FUVAROZÓK
Az ipari termelői árak az elmúlt években folyamatosan növekedtek, azonban szeptemberben sorozatban másodszor csökkenést regisztrált a KSH, ezúttal 2,5 százalékosat, ami főképp annak tudható be, hogy tavaly viszont 40 százaléknál is nagyobb drágulást mutattak ki a statisztikusok. Szeptemberben a belföldi értékesítési árak 7,8 százalékkal emelkedtek, viszont az exportra dolgozó cégeknél 7,5 százalékkal csökkentek. A KSH szerint a nagy eltérés elsősorban az energiaiparban végbement árváltozásoknak köszönhető – belföldi értékesítésnél 15,4 százalékos áremelkedést regisztráltak szemben az exportértékesítéssel, ahol 58,8 százalékkal estek az árak. Ha már export: jó hírt kaptak a fuvarozók, miután a kormány 2024-től közel háromszorosára, 10 forintra emeli a kereskedelmi gázolaj jövedéki adójából visszaigényelhető literenkénti összeget. A kabinet célja ezzel az árufuvarozásban tevékenykedő közel 2500 vállalat versenyképességének növelése.
8. ZSIDÓK KÉT TŰZ KÖZÖTT
Bajor parlamenti beiktatása előtt egy nappal őrizetbe vették a közvéleménykutatásokban szárnyaló radikáljobbos AfD egyik képviselőjelöltjét. Tiltott náci jelképek használatával, egyebek között a Sieg! Heil! köszöntés alkalmazásával gyanúsítják. Ennek ellenére a németországi zsidókra most kivételesen nem a neonácik jelentik a legnagyobb veszélyt, hanem a muszlimbarát antiszemitizmus. A gázai háború óta a korábbi időszakhoz képest megháromszorozódott az antiszemita esetek száma. Németország legnagyobb, és hangsúlyozottan Izrael-barát bulvárlapja, a Bild ötven pontos kiáltványt tett közzé, amelyben határozott fellépést követel mindazokkal (azaz elsősorban muszlim gyökerű bevándorlókkal) szemben, akik nem hajlandóak alkalmazkodni a német társadalom elvárásaihoz.
9. MACRON HADAT ÜZENT A PC GENDERNYELVTANNAK
Beszállt a globális kultúrharcba Emmanuel Macron francia elnök, aki kormányzópártjával együtt nyelvvédelmi törvénnyel lép fel az angolszász gyökerű woke nyelvújítási forradalommal szemben. Az államfő a francia nyelv múzeumának átadásán kijelentette, hogy a francia nyelv a cement a megosztottsággal szemben, s nem kívánnak behódolni a divatos gendersemleges nyelvi trendeknek, mert az identitáspolitika a szeparatizmusokat erősíti. Macron jelezte, hogy a francia nyelv szabályai szerint a jövőben is hímnemmel fejezik ki a semleges nemet, s elutasítják a szavak közepén megjelenő pontokat mint woke-nyelvtani megoldásokat, kitiltva a hivatalos nyelvhasználatból például az új „iel” semleges személynévmást vagy a hímnemű, például „fier” (büszke) jelző helyett a semlegesre konstruált „fier.e” megoldást.
10. MESSIÉ LETT NYOLCADSZOR IS AZ ARANYLABDA
A téli katari világbajnoki cím újabb Aranylabdát hozott a futballfenomén Lionel Messinek. Hiába a kritikus hangok, melyek nem tartották igazán meggyőzőnek az argentin játékos legutóbbi évét, amit a már szétesőben lévő PSG-ben csinált végig, hogy aztán az Inter Miami amerikai csapatába szerződjön, Messi nyolcadszor is megkapta a címet, méghozzá a norvég Erlin Haalandot és a francia Kylian Mbappét megelőzve. Argentína tavalyi vb-elsősége tehát így is Aranylabdát ért a katari torna legjobbjának választott csapatkapitánynak, míg a szezon legjobb kapusa honfitársa, Emiliano Martinez lett, a realos Jude Bellingham pedig a legjobb 21 év alatti labdarúgó.
