1. KÁRPÁTALJA GYÁSZBAN
Kárpátaljai katonák tragédiája lett az oroszok elmúlt időben elért legnagyobb harctéri sikere. Még a múlt héten ért orosz légicsapás a front közelében egy ukrán katonai díjátadó ceremóniát, de a tragédia és annak részletei csak később szivárogtak ki. Eszerint a munkácsi központú hegyivadász dandár katonái az áldozatok, ahogy a csapat írta, 19 harcosukat, legjobb katonáikat vesztették el. Más hírek még ennél is nagyobb veszteségről szóltak, az ukrán védelmi miniszter vizsgálatot rendelt el, hogy kiderüljön, miért engedélyeztek a front közelében egy ilyen ünnepséget. Korábban hasonló hibákat inkább az oroszok követtek el, és az ukránok használtak ki. A tragédia miatt Kárpátalján háromnapos gyászt rendeltek el.
2. MÁR TÖBB MINT TÍZEZER HALOTT GÁZÁBAN
Kettévágták középen Gázát az izraeli csapatok, amelyek így most már minden oldalról megkezdhetik az övezet északi részének a megtisztítását a Hamásztól. Közben azonban folytatják a légicsapásokat is, nemcsak északon, hanem délen is, több menekülttábort is eltaláltak, a gázai halottak száma már tízezer felett jár. A drámai helyzet miatt az ENSZ szervezetei közös közleményben kértek humanitárius tűzszünetet. Ebben a környezetben érkezett a magyar államfő Izraelbe szolidaritási látogatásra. Novák Katalin a magyar kormányhoz hasonlóan kiállt Izrael mellett, de azt is kérte, hogy a válaszcsapások kíméljék a palesztin polgári lakosságot.
3. EU-FORRÁSOK HELYETT SZÁRAZ NOVEMBER
Valószínűleg novemberben sem érkeznek meg a várva várt uniós pénzek, azaz sokadszorra bizonyul túl optimista jósnak Navracsics Tibor illetékes miniszter. A brüsszeli bizottságból ugyanis újabb hivatalos kérdések érkeztek a magyar kormányhoz az igazságügy függetlenségéről, amelyekre a magyar kormánynak válaszolnia kell, s csak ezután hoz döntést a bizottság, várhatóan már december elején. A tét elvileg 13 milliárd euró, amihez a magyar kormány a brüsszeli feltételek kipipálása mellett úgy is próbál hozzájutni, hogy zsarolásként blokkolja az Ukrajnának szánt 50 milliárd euró megszavazását. Ugyanakkor brüsszeli források szerint az EU így is csak kisebb összegeket szabadítana fel, azokat is gondosan megválogatva. Ilyen lehet például a magyar egyetemeknek, diákoknak és kutatóknak járó források, de még ott is figyelnének arra, hogy ne a kormányhű egyetemek legyenek a pénzek elosztói.
4. KIRÚGTÁK A NEMZETI MÚZEUM FŐIGAZGATÓJÁT
L. Simon László állásába került a World Press fotókiállítás néhány idős meleg férfit, illetve LMBTQ-témákat ábrázoló képe. A személyi konfliktusokat számos esetben nehezen kezelő Csák János kulturális miniszter azonnali hatállyal elbocsátotta a Magyar Nemzeti Múzeum vezetőjét, akit egy szakmai fórumról hívtak ki, ahol Csák államtitkára éppen méltatta L. Simont. Csák indoklása szerint a főigazgató a gyermekvédelmi törvény kapcsán a jogkövetést elmulasztotta, majd felszólításra sem tett eleget annak. A NER berkein belül ritkán látható durva konfliktust a Mi Hazánk politikusa, Dúró Dóra generálta, amikor a fiatalkorúakat kitiltó korhatárt kérte számon a miniszteren, akinek felszólítására L. Simon kirakatott ugyan táblákat, de továbbra sem kértek személyi igazolványt a látogatóktól, mert erre jogosultsága a múzeumnak nincsen. A legnagyobb hibát L. Simon azonban alighanem azzal követte el, hogy a közösségi médiában gúnyt is űzött a jogszabályból, amelyet annak idején ő is megszavazott.
5. TÖBB MINT 1600 EMBERCSEMPÉSZT ENGEDTEK SZABADON
Legalább 1634 embercsempész lehet hálás a migráció ellen bevezetett magyar modellnek: áprilistól október közepéig ennyi embercsempészésért jogerősen elítélt külföldit engedtek ugyanis szabadon a magyar börtönökből. Azok mehetnek, akik más súlyosabb bűntények elkövetésében nem voltak érintettek és vállalják, hogy 72 órán belül elhagyják az országot. Aki nem tesz eleget a távozási kötelezettségének, vagy visszatér az országba, ismét börtönbe kerül. Az intézkedést a kormány a börtönök zsúfoltságával, illetve a külföldi rabok ellátásának magas költségeivel indokolja, de lehet, hogy Brüsszel bosszantása is szerepet játszik, hiszen a csempészek munkájának eredménye elsősorban tőlünk nyugatra érződik.
6. CSÁD ÚJRA MAGYAR LESZ
Immár sokadszorra, ezúttal 2024. május 23-ig hosszabbította meg a háborús veszélyhelyzetet és ezzel a rendeleti kormányzást a parlament kétharmados többsége. A különleges jogrend bevezetését, majd fenntartását a kormánypártok a gyors reagálás szükségességével indokolták, míg az ellenzékiek szerint a kormány így akarja fenntartani teljhatalmát, ezért ezt a joggal való visszaélésnek tartják. A háborús veszélyhelyzet közben az Országgyűlés azt is megtárgyalta, hogy a honvédség 2025. december 31-ig 200 fős katonai kontingenst küldjön az afrikai Csádi Köztársaságba – technikai felszereléssel és fegyverzettel ellátva – tanácsadási és harctéri mentorálási feladatokra. Az iszlamisták ellen küzdő csádi diktatúra az egyik utolsó térségbeli szövetségese a Nyugatnak – és elsősorban a volt gyarmattartó Franciaországnak, amely az elmúlt időben sorra vesztette el a baráti országokat.
7. MÁR KÉSZÜLNEK AZ IVÁNCSAI AKKUMULÁTOROK
Megkezdődött a termelés az egyre inkább hírhedtté vált iváncsai akkumulátorgyárban, ahol még az utolsó előtti napokban is volt egy kisebb tűzeset. A teljes kapacitásra jövő év közepére állnak át, de a dél-koreaiak még az odavezető ipari vágány kiépítését és a közúti kapcsolat kibővítését se kezdték el. Sőt, a környéken élőket védő létesítmények felépítéséért se tettek még egy kapavágást sem. Az önkormányzat az elmúlt hónapokban többször jelezte például, hogy a gyár a tesztüzemet megelőzően is határértéken felüli zajszennyezéssel működött, a cég meg is ígérte a zajvédelem kiépítését október végéig, ám ez nem történt meg. Az akkumulátor-beruházások által érintett települések egyre tehetetlenebbeknek érzik magukat, ezért a helyi civil szervezetek „AKÁRTEIS” néven országos ernyőszervezetet hoztak létre, hogy közösen lépjenek fel.
8. ELÉGEDETLENEK A FIATALOK, DE BIZAKODNAK
Egy friss felmérés szerint a magyar fiatalok közel kétharmada nem elégedett az életével. A megkérdezett 19 és 29 év közötti magyar fiatalok átlagosan nettó 193 ezer forintot keresnek, viszont a medián érték csupán 169 ezer forint, azaz minden második fiatal ennél többet/kevesebbet keres. Összehasonlításul a statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint augusztusban a kedvezmények nélküli átlagos nettó 370 ezer forint volt a teljes munkaidőben foglalkoztatottaknál. 38 százalékuk így is „többé-kevésbé” elégedett, 71 százalékuk pedig úgy látja, hogy a közeljövőben javulhat a helyzetük.
9. AZ M1-ES A LEGVESZÉLYESEBB MAGYAR AUTÓPÁLYA
Lakosságarányosan Budapesten történik a legtöbb közlekedési baleset a közutakon: tízezer lakosra kilenc jut, a fővárost Vas és Zala megye követi 8,1-es esetszámmal. A tavalyi első fél évet összegző adatok szerint a személyi sérüléses balesetek helyszínei között az M1-es autósztráda vezet 146 ilyen incidenssel, szorosan követi az M3, majd az M5. A legbiztonságosabb autópálya a szinte mindig meglehetősen kihalt M6-os a maga 28 idei balesetével, az M7-es adatai is alacsonyak (67) magas forgalma ellenére. 2022 első felében az összes baleset 65 százalékát személygépkocsik okozták, a motorkerékpárok aránya majdnem tíz százalékos.
10. MEGHALT AZ ORSZÁGGYŰLÉS KORELNÖKE
88 éves korában otthonában elhunyt a Fidesz politikusa, Turi-Kovács Béla, aki 2014 óta volt a parlament legidősebb képviselője. Turi-Kovácsot 1956-ban kizárták forradalmi részvétele miatt a jogi egyetemről, akkor lépett be először a Független Kisgazdapártba. A rendszerváltás után Torgyán József hívására vállalt ismét szerepet a kisgazdáknál, majd mentorával összeveszett, s kizárták pártjából. Ezután a Fidesz vette fel soraiba, előtte pedig környezetvédelmi miniszter volt két évig az első Orbán-kormányban. 2002 óta volt a Fidesz országos listájáról megválasztott országgyűlési képviselő, tevékenysége javát a környezetvédelmi testületekben folytatta. Orbán Viktor „barátként és harcostársként” emlékezett meg róla.
