1. BRÜSSZELI FENYEGETÉSEK MAGYARORSZÁGNAK
Ungváron találkozott és tartott közös sajtótájékoztatót a magyar és az ukrán külügyminiszter, ami két szomszédos ország esetében megszokott esemény kellene legyen, de Szijjártó Péter az orosz támadás óta nem járt Ukrajnában. Mindkét részről konstruktívnak ítélték a beszélgetést, amelyen a magyar fél átadott egy listát a kárpátaljai magyar kisebbség visszaállítandó jogairól. A tárgyalással közelebb került egy Orbán-Zelenszkij találkozó lehetősége is. Addig azonban van egy sürgősebb kérdés is: a Kijevnek szánt uniós tízmilliárdok ügye, amelyet Magyarország legutóbb blokkolt, de egyre keményebb következményekkel fenyegetik, ha ezt a most csütörtöki uniós csúcson ismét megteszi. Egy kiszivárgott brüsszeli háttéranyag szerint, ha a magyar kormány nem enged, minden nekünk szánt uniós forrást befagyasztanak, és a magyar gazdaság legsebezhetőbb pontjain fognak fájdalmat okozni. A magyar kormányzat zsarolásnak nevezte a tervet, és közölte, hogy nem enged. A forint azonnal több hónapos mélypontjára gyengült.
2. A MAGYAR ÉS A ROMÁN SZÉLSŐJOBB IS SZERETNÉ KÁRPÁTALJÁT
Ha a háború következtében megszűnne Ukrajna jelenlegi államisága, a Mi Hazánk egyetlen magyarországi pártként igényt tartana Kárpátaljára, mondta a radikális jobboldali erő elnöke. Toroczkai László évértékelőjén tett kijelentését felkapta a nemzetközi sajtó, sőt, a Kreml is reagált annyiban, hogy az orosz elnöki szóvivő szerint az ügyben szélsőjobboldaliakhoz kell fordulni válaszért. Az pedig meg is érkezett a román közvéleménykutatásokban hasító szélsőséges nacionalista AUR-tól, amelynek második embere jászvásári beszédében jelezte, Kárpátaljának vissza kell térnie Románia határain belülre. Ezekhez képest még visszafogott volt a szocdem román miniszterelnök, aki Szatmárnémetiben kijelentette, „el kéne már felejteni azt a butaságot, hogy Erdély nem román föld”. Marcel Ciolacu szerint Romániában különféle etnikumú románok élnek együtt, ami áldás, nem pedig megosztó vita.
3. AMERIKAI HALOTTAK A KÖZEL-KELETEN
Nagyot nőtt a veszélye annak, hogy a gázai háborúból közel-keleti legyen, miután Jordániában dróntámadás ért egy amerikai katonai bázist, megölve három és megsebesítve több mint harminc amerikai katonát. A támadást egy Irán által támogatott iraki fegyveres szervezet vállalta magára; Teherán azt állítja, nem tudott az akcióról. Washington azonban kemény választ ígér. A kérdés csak az, hogy az amerikaiak megelégszenek-e azzal, hogy Irán területén kívüli iráni célpontokon állnak bosszút, vagy magában Iránban csapnak le, ami a háború szélére sodorná a két országot. Eközben a gázai alapkonfliktusban az elmúlt napokban főleg az ENSZ palesztinokkal foglalkozó segélyszervezete állt a középpontban, miután Izrael bizonyítékokkal állt elő, hogy az UNRWA tucatnyi munkatársa segédkezett a Hamász októberi terrortámadásában. A vádak miatt a legtöbb nagy adományozó ország leállította a szervezet finanszírozását, ami viszont a segélyre szoruló gázaiak nyomorát is súlyosbítja.
4. MEGÁLLAPODOTT KARÁCSONY ÉS LÁZÁR
Hosszas vajúdás után megszületett a megállapodás a kormány és a főváros között a Budapest-bérletről, amely így változatlanul érvényes marad Budapesten a MÁV, a Volán és HÉV járatain is. Lázár János közlekedési miniszter és Karácsony Gergely főpolgármester közös közleményben jelentette be azt is, hogy a márciustól megváltott Pest megyei, illetve országos havi bérletet a BKK járatain is elfogadják. Ez utóbbival főként a diákok járhatnak jól, nekik a Pest megyei havibérlet 945 forint, a BKK-bérlet 3450 forintos ára helyett. Minden cég árulni fogja mindegyik bérletet és a közös bevételeket majd teljesítményarányosan osztják meg.
5. ROGÁNÉK CSALOGATJÁK A KÜLFÖLDI MUNKAERŐT
Nem a Pénzügyminisztériumból, nem is a nemzetgazdasági tárcától, de még csak nem is a külgazdaságért felelős minisztériumból érkezett a legújabb adózást érintő törvényjavaslat, hanem a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodától: kedvezményes adózási szabályt dolgoztak ki a külföldi munkaerővel érkező cégeknek. Néhány tevékenységi körben különleges státuszt kaphatnak azok a „digitális cégek”, ahol több mint 60 százalékban Európán kívüliek dolgoznak – a cél ezzel, hogy újabb befektetéseket csábítsanak Magyarországra. A javaslat ugyanis igen kedvező adózási feltételeket biztosítana a digitális társaságoknak: például mentesülnének a közterhek és a helyi iparűzési adó fizetése alól is.
6. A MAGYAR MÉG MINDIG PESSZIMISTA…
Csak Dél-Afrika és Peru lakói látják sötétebben a jövőt a magyaroknál. Egy harminc országban elvégzett nemzetközi felmérés szerint a magyarok 78 százaléka szerint mennek rosszul a dolgok, ami amúgy tíz százalékpontos javulás az egy évvel korábbi adathoz képest. Arra a kérdésre, hogy mi aggasztja leginkább honfitársainkat, az emberek több mint fele az egészségügy helyzetét nevezte meg, a második helyre futott be 40 százalék feletti eredménnyel a korrupció. A legderűlátóbb népek egyébként jelenleg a szingapúriak, az indonézek és az indiaiak.
7. … DE MÁR NEM A KOCSMÁKBAN BÚSUL
2010-ben még több mint 21 ezer, 2023-ban már csak 12 200 kocsma működött Magyarországon a statisztikai hivatal adatai szerint. Mivel lakosságszámarányosan nálunk van a legtöbb alkoholista, akár örülni is lehetne a hírnek, ám ezek a helyek a falvak közösségi színterei is, a helybéliek itt beszélik meg a közös dolgaikat. A legdrámaibb esés a Covid-járvány idején elrendelt korlátozások alatt következett be, de a csökkenés azóta is folytatódik.
8. DONÁTH ANNA ÚJRA A MOMENTUM ÉLÉN
Gelencsér Ferenc lemondása után egyedüli jelöltként választották újra Donáth Annát a Momentum elnökének a párt tisztújító gyűlésén. Mandátuma az Európai Parlamenti választások utánig tart. Szinte teljesen lecserélték az elnökségét is, csak Cseh Katalin EP-képviselő tartotta meg korábbi pozícióját. Donáth olyan szabadelvű párttá akarja alakítani a Momentumot, amely nem köt „örökbérletet” az ellenzéki oldalon „a 2010 előtti világ politikusaival”. A Momentum-vezető DK elleni kirohanásai feltűnést keltettek, de meg is nehezítették a DK támogatását élvező polgármestereik életét, emiatt a bajai Nyirati Klára ki is lépett a pártból. Január végén a Momentum népszerűsége 7 százalékon állt, kicsivel még a Kétfarkú viccpárt is beelőzte.
9. VISSZATÉRT A LEJÁRATÓ CSALÁDFAKUTATÁS
A rendszerváltó évek urbánus-népi vitáit, MDF-SZDSZ konfliktusait felelevenítő módon tért vissza a magyar közéletbe az apák és fiúk motívuma, amikor egy szereplőt felmenői bűnei miatt vonnak kritika alá. Ezúttal az ilyesfajta vagdalkozásban is jeleskedő Bayer Zsolt jobboldali véleményvezér került célkeresztbe, méghozzá a konzervatív liberálisként a Fidesszel aktívan szembeforduló Ungváry Krisztián történész akciójában. Ungváry tudományos leleplezésként tálalta Bayer nagyapjának dicstelen nyilas (majd ÁVH-s) múltját (gettóorvosból kommunista besúgó), miközben arról (igaz, csak részben) maga a publicista is beszámolt már évekkel korábban. Bayer válaszában megköszönte Ungvárynak a szembesítést családi múltja iszonyodást keltő szereplőjével, de azt is hozzáteszi: a mostani nagyapázás oka szerinte „az a politikai harc, ami szuverenisták és globalisták között zajlik.”
10. STADIONERŐSZAK ANGLIÁBAN, KLOPP BÚCSÚZIK
Kísértett a véres múlt a szurkolói erőszaktól évtizedek óta megtisztított angol futballban, méghozzá egy FA-kupamérkőzésen. Tizenkét év után rendezték meg Birmingham külvárosában a szénbányászati iparvidék Black Country derbijét, a West Bromwich-Wolverhampton összecsapást, amely nézőtéri háborúvá fajult a vendégek második gólja után. A 26 ezer szurkoló között a két klub ultrái összekeveredve összeverekedtek, a pályára is betódultak, játékosok is veszélybe kerültek, de 35 perc botrány után végül lejátszották a hátralévő perceket. Eközben Liverpool vörös felét legendás edzőjük, Jürgen Klopp kilenc év utáni távozásáról tett bejelentése rázta meg. A PL-t és BL-t is nyerő német menedzser fáradtságra hivatkozva hagyja el nyáron a klubot.
