1. ORBÁN MÉG NEM ADTA MEG MAGÁT
A csütörtöki uniós csúcs előtt a fenyegetések ellenére a magyar kormány még kitart álláspontja mellett, hogy nem szabad négy évre előre megszavazni Ukrajna uniós támogatását. Orbán Viktor most éppen egy francia lapnak jelentette ki, hogy ragaszkodnak az évenkénti teljes egyhangúságot kívánó döntéshez, ami a gyakorlatban éves vétójogot jelentene. A nyomás azonban óriási a kormányon, a napokban kiszivárgott, Magyarország gazdaságát támadó terveket a miniszterelnök „zsaroló kézikönyvnek” nevezte és közölte, teljesen biztos a létezésükben. Orbán azt is elismerte, hogy a magyar álláspontot jelenleg egyetlen más tagállam sem támogatja, de szerinte akkor is az volna a demokratikus megoldás, már csak azért is, mert ez figyelembe venné az európai parlamenti választások eredményét is. Azokét a választásokét, amelyeknek már meg is van az első nagy visszalépője: Charles Michel, a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke közölte, mégsem indul, s így nem kell idő előtt lemondania elnöki tisztéről. Ha ugyanis távozott volna, akkor a szokások alapján az éppen soros ország vezetője lett volna az átmeneti elnök, azaz Orbán Viktor.
2. EURÓPA ZSÁKSZÁMRA VESZI AZ AMERIKAI FEGYVERT
A háború nem jó dolog, kivéve a fegyvergyártóknak: az amerikai hadiiparnak például még sosem volt jobb éve a tavalyinál. 238 milliárd dollár – azaz 85 ezer milliárd forint – bevételük származott a külföldi eladásokból. Mindezért nagyrészt Putyin orosz elnöknek lehetnek hálásak, egyértelmű ugyanis, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió hajtotta fel a keresletet. Ez onnan is látszik, hogy a legnagyobb vásárlók között ott találjuk a lengyeleket, akik több mint 25 milliárd dollárt költöttek amerikai harci helikopterekre, rakétarendszerekre és tankokra. De jelentős a 8 és félmilliárdos német helikopterbeszerzés, továbbá az öt és fél milliárdos cseh vadászgép-akvizíció is.
3. MAGYARORSZÁG AZ ÉLEN
Továbbra is az Európai Unió legkorruptabb országa vagyunk, sőt még növeltük is az előnyünk (vagy inkább a lemaradásunk) az utolsó előtti bolgárokhoz képest. A Transparency International nemzetközi szervezet 180 országot rangsoroló éves kutatásában Magyarország a 76. helyen áll, amivel a szomszédaink közül csak Szerbiát és Ukrajnát előzzük meg. Az ország korrupciós indexe, amely a legromlottabb nullától a legtisztább százig méri az államokat, egyébként nem változott az egy évvel korábbihoz képest, továbbra is 42, annyi, mint Kínáé vagy a legendásan korruptnak tartott Moldováé. Az élen szokás szerint a skandináv országok állnak.
4. TOVÁBBRA IS RECESSZIÓBAN A NÉMET GAZDASÁG
Közel két éve képtelen a növekedésre Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnere: a tavalyi negyedik negyedévben 0,3 százalékkal esett vissza a német gazdaság az előző negyedévhez képest. Németország recesszióban van, két negyedéves stagnálást leszámítva 2022 második negyedéve óta csökken Európa legnagyobb gazdasága, ráadásul elemzők az idei évre is legfeljebb kis mértékű növekedést várnak. A német GDP alakulása az Európai Unióra is hatással van: az euróövezet és az EU GDP-je is stagnált a tavalyi utolsó negyedévben az előzőhöz viszonyítva, éves bázison viszont már minimális – 0,1 és 0,2 százalékos – növekedést mért az Eurostat. 2023-ban így – az előzetes számítások alapján – 0,5 százalékkal bővült az uniós GDP.
5. LÖKÖTT EGYET A FORINTON AZ MNB
Bár voltak ilyen irányú várakozások is, a jegybank mégsem gyorsított a kamatcsökkentés ütemén: a jegybank monetáris tanácsa 75 bázisponttal 10 százalékra csökkentette az alapkamatot, ezzel megfelelt a piaci várakozásoknak. Az MNB három év után tavaly ősszel kezdte meg a kamatcsökkentési ciklusát, amely 13 százalékról indult. A jegybanki döntésre a forint erősödéssel reagált: a reggeli 390-es euróárfolyamhoz képest egészen 387-ig erősödött. A MNB-s várakozások szerint az inflációt nézve idén meglehet a jegybanki célsáv teteje, azaz a 4 százalék.
6. A TEHETŐSEK IS MEGÉREZTÉK AZ ÉLELMISZER-ÁREMELKEDÉST
Kevesebb ételt vesznek a magyarok az infláció miatt, ami önmagában nem volna feltétlenül rossz jel túlsúlyos magyarokat nézve, ám a kevesebből is a sokszor rosszabb minőségű olcsóbbat. Tavaly az élelmiszer-vásárlás forgalma 8,7 százalékkal esett vissza 2022-höz képest, s maguk az élelmiszerláncok is azt tapasztalják, hogy tudatosabban választunk (ez igaz a gazdagabb rétegekre is), az olcsóbb, saját márkás termékek felé fordulva. A vásárlók egyébként a nem alapvető termékekről mondanak le elsősorban, így a szépségápolás és az állateledel forgalma csökkent. Élelmiszereknél a trend az, hogy az emberek többször vásárolnak, ám egyszerre kevesebbet. Visszaesés figyelhető meg a chipsek és az üdítők polcain. A nagy kereskedelmi láncok idén is árcsökkentő programjuk folytatására készülnek.
7. BÉRLET-ÁRESÉST HOZ A KÖZLEKEDÉSI MEGÁLLAPODÁS
Jót tett a heves Budapest-kormány vita a végeredménynek: nemhogy megszűnne az agglomerációs Budapest-bérlet márciustól, éppenséggel erősödik az együttműködés a felek között, és olcsóbbak lesznek a bérletek is. A mostani közlekedési reform tarifaközösséget alakít ki az állami és a fővárosi járatokon, érvényes marad a Budapest-bérlet, és márciustól a havi Pest megyei és a havi országbérletet is elfogadják a BKK járatain. A teljes árú Budapest-bérlet 9500 forintról 8950-re csökken, a fővárosra és a Pest-megyére érvényes bérletek pedig 18950 forint helyett 9450-be kerülnek majd. Áresés lesz a nyugdíjas- és diákbérleteknél is, ezek 3450 forintról 945-re mennek vissza Budapesten és Pest megyében, míg az egész országra érvényesen 5340-ről 1890 forintra. Eközben belső felmérések szerint a főpolgármesteri induláson hezitáló Vitézy Dávid 16 százalékos támogatottságon áll, míg a Fidesz jelöltje 18-at kapna, Karácsony Gergely pedig 38-nál jár.
8. A CONTINENTAL DOLGOZÓI MELLÉ ÁLLT LÁZÁR JÁNOS
A Continental-csoport makói gumigyárából történt elbocsátások miatt Lázár János építési miniszter, keményen bírálta a multicéget, megalázónak és kizsákmányolónak nevezte a dolgozókkal való bánásmódját. Ez az az üzem, amely a múlt év végén dolgozókat bocsátott el, miután betanították a vendégmunkásokat, majd nemrég az érdekükben eljáró szakszervezeti vezetőt is kirúgták. Az azonnali hatállyal, végkielégítés nélkül elbocsátott Radics Gábor mellett szolidaritást vállaltak és visszavételét követelik a Continental franciaországi vállalatainál működő szakszervezeti tömörülések.
9. BOTRÁNY A FENYŐ-GYILKOSSÁG TÁRGYALÁSÁN
Rendőrt kellett hívni a Fenyő-gyilkosság bírósági tárgyalására, mert a másodrendű vádlott Portik Tamás fia leöntötte kávéval a bírót, vélhetően azért, hogy apja elfogultsággal vádolhassa őt, ezzel is késleltetve az ítélethozatalt. Portik eddig védőinek váltogatásával húzta az időt, most azonban fia ellen eljárás indult hivatalos személy elleni erőszak miatt. Portik ma ismét kifogást emelt saját védője ellen, és az ügy leadására szólította fel el a szerinte elfogult bírót, aki viszont mától 8 egymást követő munkanapra rendelt el tárgyalást. A Gyárfás-Portik-ügyben az úszószövetség volt elnökét, Gyárfás Tamást azzal vádolják, hogy 25 éve felbujtotta Fenyő János megölésére Portikot, aki egy szlovák bérgyilkost bízott meg a végrehajtásával.
10. ELON MUSK A VILÁGŰR UTÁN AZ AGYUNKAT CÉLOZZA
Először ültette be a Tesla-, X- és SpaceX-tulajdonos milliárdos vállalkozó, Elon Musk cége emberbe a Neuralink nevű projekt agyi chipjét. A kísérlet egy agy-számítógép interfész implantátumot fejleszt abból a célból, hogy az emberek eszközöket legyenek képesek irányítani csupán az elméjükkel. A startup megoldása elsősorban bénulásban szenvedő betegeknek segítene, ám ez a technológia merész, ma talán még sci-finek tűnő felhasználási lehetőségeket is megnyitna, mint például a gondolatok fel- és letöltése vagy az agy és agy közötti kommunikáció, azaz a gondolatátvitel. A beültetésben résztvevő páciens idegsejtjei jól reagáltak, s ő megfelelően gyógyul, állítja a lépést bejelentő Musk.
