1. A SVÉDEK A NATO-BAN, SULYOK AZ ÁLLAMFŐI SZÉKBEN
Vannak napok, mikor összesűrűsödik és felgyorsul az idő, a magyar parlamentben a mai ilyen lett: a képviselők utolsó tagállamként megszavazták Svédország csatlakozását a NATO-hoz, valamint új köztársasági elnököt is választottak Sulyok Tamás személyében. A NATO-bővítést másfél éven át blokkolta a kormánypárti többség, a mai szavazáson azonban már csak a Mi Hazánk képviselői nyomtak nemet. Stockholm felvételével 32-re bővül a nyugati katonai szövetség tagországainak száma, az orosz katonai agresszió a napóleoni háborúk óta tartó svéd semlegességnek vetett véget. Az Országgyűlés tegnap elfogadta Novák Katalin lemondását, a távozó elnök nem élt azzal a lehetőséggel, hogy búcsúbeszédet intézzen a képviselőkhöz. A kormánypárti többség a helyére Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság eddigi elnökét választotta meg államfőnek, aki egy hét múlva lép hivatalba. Eskütételén a kormánypártokon kívül csak az LMP és a Mi Hazánk vett részt. A képviselők előtt ezt követően elmondott beszédében Sulyok jogásznak és nem politikusnak nevezte magát. Azt ígérte, az alkotmányos értékeknek megfelelően fog dolgozni, ám többször is bírálta Brüsszelt, európai bálványnak nevezte a jogállamiságot és kijelentette, nincsenek tagállamoktól független európai értékek. A választás üresedéssel járt az Alkotmánybíróságban: a kormánypártok közölték, hogy Trócsányi László jogtudóst, korábbi igazságügyminisztert, a kormánypártok jelenlegi európai parlamenti képviselőjét jelölik alkotmánybírának.
2. ERŐTLEN ELLENZÉKI TÜNTETÉS, HARCIAS GYURCSÁNY
A szónokok hangosak voltak, de a tömeg kicsi: az ellenzéki pártok – DK, MSZP, Momentum és Párbeszéd – közös hétvégi tüntetése töredéknyi embert vonzott az internetes influenszerek korábbi demonstrációjához képest. A fellépők (Dobrev Klára, Karácsony Gergely, Szabó Tímea, Fekete-Győr András, Kunhalmi Ágnes) követelése a bicskei pedofilügy miatti parlamenti vizsgálóbizottság felállítása, másodsorban pedig a közvetlen államfőválasztás volt. A legradikálisabban a színpadra másutt lépő, évet értékelő Gyurcsány Ferenc üzent: a kegyelmi botrány egyszemélyi felelőseként Orbán a magyar történelem első pedofilbarát miniszterelnöke, akinek az új államfő a beosztottja.
3. UKRÁN ÉS OROSZ VESZTESÉGLISTA
A háború második évfordulóján Kijev először hozott nyilvánosságra adatokat az ukrán veszteségekről. Zelenszkij elnök szerint eddig 31 ezer ukrán katona halt meg, korábban nyugati szakértők ennél nagyobb számokat saccoltak, az oroszok meg még sokkal nagyobbakat. Moszkva továbbra is titkolja az orosz veszteségeket, bár a minap helyi oknyomozók az adatbázisokat átvizsgálva 75 ezerre tették az elesettek és 130 ezerre a sebesültek számát. Az évfordulóra több nyugati vezető is Kijevbe látogatott, hogy ott ígérjen további segítséget az ukránoknak, majd pedig ma már Párizsban találkoztak európai vezetők, hogy Ukrajnáról egyeztessenek. Az EU ki akart adni egy közös nyilatkozatot is az évfordulón Ukrajna támogatásáról, ám ehhez egyedüliként a magyar kormány nem járult hozzá, így aztán végül a három legfőbb európai szerv – a bizottság, a parlament és a tanács – vezetője állt össze és tette közzé a dokumentumot.
4. EGY IZGALMAS VÁLASZTÁS
A márciusi orosz választások főpróbájának is tekinthető voksolást rendeztek a kistestvér Fehéroroszországban. A parlamenti választáson csak négy párt indulhatott, mindegyik Aljakszandr Lukasenka elnök diktatúrájának lelkes támogatója. Tévévita nem volt, bár a pártvezetők felolvashatták egymással szinte megegyező programjukat. Ahogy a választási bizottság vezetője mondta: „aki unalmasnak találja a választásunkat, az menjen cirkuszba vagy színházba.” Lukasenka mindenesetre bejelentette, hogy jövőre újraindul az elnökségért. Közben a nagytestvérnél nyolc napos huzakodás után csak kiadták Alekszej Navalnij holttestét az édesanyjának. A börtönben meghalt orosz ellenzéki vezető téma volt a magyar Országgyűlésben is, ahol a Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk képviselői nem voltak hajlandók felállni Navalnij emlékére, Orbán Viktor pedig közölte, hogy Navalnij soviniszta volt, ezért nem jár neki tisztelet.
5. TRUMP MEGÁLLÍTHATATLAN
Újabb amerikai előválasztás, újabb fölényes győzelem Donald Trumpnak. Ezúttal Dél-Karolinában verte meg egyetlen versenyben maradt ellenfelét. Nikki Haley fájdalmát növeli, hogy ez pont az az állam, amelynek egykor kormányzója volt, ehhez képest csekély vigasz, hogy a vártnál kisebb, de még így is húsz százalékos lett a különbség. Haley mindenesetre megígérte, hogy nem adja fel, amit elemzők úgy értelmeznek, hogy a március 5-i szuperkeddig, amikor 16 államban döntenek Joe Biden elnök ellenfeléről, tényleg nem. Ám Dél-Karolina után Haley legfontosabb szponzorai, a jobboldali milliárdos Koch testvérek bejelentették, hogy nem adnak több pénzt a kampányára.
6. ERŐS ÉS TISZTA KÉZ A MAGYAROK ÁLMA
Olyan erőskezű vezetőre vágynak a magyarok, aki letöri a gazdagok hatalmát – elsőre meglehetősen latin-amerikai elvárásokat mutat az Ipsos nemzetközi közvéleménykutatásának magyarországi képe, amely a populizmus tendenciáit vizsgálta 28 országban, az Egyesült Államoktól Japánon át Chiléig és Indonéziáig, benne nyolc EU-tagországgal is. Az összbenyomás közös: a polgárok hanyatlást érzékelnek, erősek az elitellenes érzelmek mindenütt. Kiemelkedően azok a magyarok körében: 69 százalék szerint romokban hever a társadalom, ez pedig 12 százalékkal magasabb a 28 ország átlagánál. A hazai válaszolók kétharmada szerint nem működik a társadalmunk, ennél csak a dél-afrikaiak és svédek borúlátóbbak. A peruiak és a dél-afrikaiak után nálunk vallják a legtöbben azt, hogy az elit nem törődik az emberekkel.
7. NEM INDUL ÚJRA A POLGÁRMESTERSÉGÉRT POKORNI
Az ősfideszesnek számító Pokorni Zoltán a helyi politikából is kiszáll, nem indul újra a XII. kerületi polgármesteri posztért, helyette alpolgármestere Fonti Krisztina száll versenybe. Pokorni a rendszerváltás idején a demokratikus pedagógus-szakszervezet alapítójaként kezdte közéleti pályáját, majd szakpolitikusként csatlakozott a Fideszhez, négyszer választották meg országgyűlési képviselőnek, az első Orbán-kormányban oktatásügyi miniszter is volt, majd két évig a párt elnöki posztját is betöltötte, amiről apja besúgó múltjának leleplezése után mondott le 2002-ben. 2006-tól a Hegyvidék polgármestere lett, és kivonult az országos politikából.
8. BOGSCH ERIK VISSZAVONUL A RICHTER ÉLÉRŐL
Bogsch Erik lemondott a Richter Gedeon elnöki posztjáról is, miután hét évvel ezelőtt átadta a vezérigazgatói posztot, majd két éve pedig teljesen kivonult az egyik legfontosabb magyar cég operatív vezetéséből is. Így most csak az igazgatósági tagságot tartja meg, az új elnök a Magyar Tudományos Akadémia kutatóprofesszora, Vizi E. Szilveszter igazgatósági tag lesz. Ez azonban aligha lehet hosszú távú megoldás, hiszen az egykori akadémiai elnök orvosprofesszor 87 éves, azaz jó évtizeddel idősebb Bogschnál.
9. TÖMEGKARAMBOL AZ AUTÓPÁLYÁN
Tavaly az M1-esen porvihar, most az M7-esen füsttel súlyosbított köd okozott tömegbalesetet. Vasárnap összesen 15 jármű – autóbusz, kamionok, kisteherautók és személyautók – ütközött össze a Velencei-tó környékén, ahol egy néhány kilométerre lévő kigyulladt csirketelep füstje keveredett a sűrű köddel. Szemtanúk szerint a látótávolság mindössze tíz méter volt. A balesetekben egy férfi meghalt, négyen súlyosan megsérültek.
10. REKORDNYEREMÉNY AZ ÖTÖSLOTTÓN
Kétszáz napig halmozódtak a nyeremények, hogy az ötöslottó történetében minden idők legmagasabb összegével, 6,45 milliárd forinttal gazdagodhasson a szerencsés nyertes. Eddig 3500 sorsolást tartottak, a főnyeremény 1959-ben lépte át az egymilliós, ’92-ben a százmilliós és ’99-ben az egymilliárd forintos határt. Hatmilliárd feletti nyeremény a mostanit megelőzően csak egyszer fordult elő: 2020-ban, amikor 6,43 milliárdot fizettek a mind az öt nyerőszámot eltaláló nyertesnek.
