1. MIGRÁCIÓBAN NINCS MEGÁLLÁS
A 2015-16-os menekültválság óta nem érkezett annyi menedékkérő az EU-ba, mint tavaly. Összesen 1,14 millióan adtak be menedékkérelmet, ami 18 százalékkal több az 2022-es adatnál, a 2018-asnak viszont csaknem két és félszerese (!), s nincs már messze a 2016-os 1,2 milliótól. Ebben a számban ráadásul nincsenek is benne az ukránok. A legtöbben közülük továbbra is Szíriából és Afganisztánból érkeznek, ám egyre több a török, s az év végén megjelentek a palesztinok is. A legnépszerűbb célország változatlanul Németország. A menedékjogért folyamodók alig több mint felét (57 százalékát) utasítják el. Az adat tovább növelheti az amúgy is Európa-szerte szárnyaló bevándorlásellenes pártok népszerűségét, bár hatalomra kerülve például az olasz kormány sem tudott eddig a számokon faragni. Róma most abban bízik, hogy segíteni fog az albán parlament által a napokban jóváhagyott egyezmény, hogy ott létesüljenek központok az Olaszországba érkező menekülteknek.
2. KÉTKEDŐ NYUGAT, BIZAKODÓ KELET
Az Aston Martin brit luxusautómárka elhalasztja első tisztán elektromos autójának premierjét, mert szerinte nincs rá fogyasztói igény. A James Bond filmekből is ismert cég bejelentése nem sokkal követi a Mercedes közlését, amely szerint a német gyár már úgy számol, hogy 2025 helyett csak 2030-ban lesz a gyártott autóinak a fele elektromos. Az európai gyártók pesszimizmusával szemben a kínai cégek továbbra is optimisták. Sajtóértesülések szerint például a Magyarországra települő kínai autógyárak ezer milliárd forintot terveznek naperőművekbe fektetni, hogy az itt lévő gyáraiknak legyen elég áramuk. Nem bíznak abban ugyanis, hogy a paksi bővítés időben elkészül. Erre a hatalmas naperőmű-fejlesztésre amúgy Orbán Viktor miniszterelnök is célzott az évértékelőjében, bár azt nem mondta, hogy a rengeteg tervezett új kapacitást a kínai cégek valósítanák meg maguknak.
3. MILLIÁRDOS KÁRTÉRÍTÉS A HABLEÁNY-KATASZTRÓFA PERÉBEN
Csaknem kétmilliárdos kártérítést ítélt meg a bíróság a Hableány sétahajó öt éve történt balesetében elhunytak hozzátartozóinak. 2019. május 29-én este a Margit híd közelében a Viking Sigyn szállodahajó gyűrte maga alá a Hableányt, amely elsüllyedt. A sétahajón a baleset idején 33 dél-koreai turista és a kéttagú magyar személyzet tartózkodott, és csak hét turistát tudtak kimenteni, 27-en odavesztek. A perben az áldozatok hozzátartozói közül 78-an összesen 4,3 milliárdos kárigényt jelentettek be, amiből a bíróság 1,8 milliárd forintot ítélt jogosnak. A kártérítési összegek 5 milliótól 80 millióig terjednek, ezeket a balesetben részes hajókat üzemeltető cégeknek kell kifizetniük 15 napon belül.
4. AZ INTEGRITÁS HATÓSÁG KÍVÁNCSI MAGYARRA
Míg a kormány képviselői nem kívánták kommentálni Varga Judit volt férjének a NER működéséről tett állításait a parlamenti ellenzéki kérdésekre reagálva, addig a korrupció ellen létrehozott Integritás Hatóság viszont beidézte a volt állami cégvezetőt, amit azzal indokoltak, hogy kockázatelemzéseikkel folyamatosan figyelik a sajtófejleményeket is, a gazdaság megtisztítása érdekében. Közben a Magyar Közlöny korábbi határozatából az látszik, 2016-ban Áder János akkori államfő miniszterelnöki előterjesztésre tüntette ki a később elítélt pedofil bicskei gyermekotthon-vezetőt. Áder egyébként valótlan hazugságnak nevezte egy DK-politikus állítását, miszerint az akkor a fővárosi gyermekvédelmet irányító húga tudott volna a bicskei borzalmakról.
5. HÁZKUTATÁS MÁRKI-ZAY MOZGALMÁNÁL
Az adóhatóság munkatársai tartottak házkutatást a Mindenki Magyarországa Mozgalom budapesti irodájában. A NAV vélhetően a külföldi kampánytámogatások miatt vizsgálódik Márki-Zay Péter szervezetének számlái és szerződései között, s lefoglaltak 1500 oldalnyi iratot, valamint több száz megabyte adatot is. Az ÁSZ már korábban megbüntette az ellenzéki pártokat tiltott támogatások felvétele miatt, Márki-Zay maga is elismerte, hogy az amerikai Action for Democracy szervezet támogatta anyagilag a 2022-es magyar kampányt. Az ellenzék akkori miniszterelnök-jelöltje most arról beszélt, mindez egy ellehetetlenítő propaganda-művelet volt a nyári önkormányzati választások előtt, s állnak minden vizsgálat elébe.
6. BELEBUKOTT EGY ÜZENETBE HOSSZÚ NEVELŐEDZŐJE
Egy 15 éves kislánynak írt Messenger-üzenet vetett véget a Hosszú Katinkát is kinevelő úszóedző 33 éves bajai pályafutásának. Pass Ferencnek azután mondott fel azonnal a Bajai Spartacus vezetése, hogy szülői bejelentés nyomán kiderült levelezése egy úszólánnyal, aki nem a tanítványa volt, de tavaly decemberben átjelentkezett hozzá, ő viszont a pólósokhoz irányította. Ezután még beszéltek az uszodában néhány szót, és az edzésekről váltottak néhány üzenetet is, melyek közül az utolsó volt félreérthető, amit az úszószövetségben elnökségi tag tréner is elismer, ám azt hangsúlyozza, nem bűnös, nem követett el semmit. Rajta kívül az ügy szereplői egyelőre hallgatnak. Eközben kiderült az is, a Békés megyei gyermekvédelmi központ vezetőjét menesztették azért, mert a felügyelete alá tartozó egyik intézményben letartóztattak egy fiúkat molesztáló nevelőt.
7. MAGYAR UBER: SÁRGA, FIXÁRAS, DE A MIÉNK
Nagyon úgy fest, hogy tényleg visszatér az Uber Budapestre, méghozzá a Főtaxival együttműködve. Sajtóhírek szerint az Uber el fog térni a platform hagyományos üzleti modelljétől, azaz attól az árazástól, melyben a fuvar ára az igénybe vett jármű típusától és az adott időszakban tapasztalt kereslettől függ. A cég tehát elengedi a dinamikus árazást Budapesten, és a taxitársaságokhoz hasonlóan fixáras lesz. Az is kiderült, hogy az Uberek nem magánautóként futnak majd Budapest útjain, hanem a taxikhoz hasonlóan sárgák lesznek. A Főtaxi eközben arról tájékoztatta saját sofőrjeit, partnereit, hogy az Uber mindenben megfelel a jelenlegi magyar jogszabályi környezetnek.
8. KESERŰ UKRÁN MÉZ
Nagy az elkeseredettség a magyar méhészek körében, arculcsapásként élték meg, hogy január végén Orbán Viktor eltörölte az ukrán mézre tavaly bevezetett importtilalmat. Szerintük ezzel ezzel a kormány „a torkukra tette a kést”, mert az ukrán importméz jóval olcsóbb, mint a hazai, ezért a magyar méhészek megélhetése veszélybe került. Az agrártárca szerint az intézkedés az exportra termelő mézcsomagolók érdekében történt, ám közben kiderült, hogy a magyar méhészek sokkal inkább a legnagyobb hazai mézfeldolgozó, az Aranynektár Kft. lobbierejét sejtik a háttérben. Nagy István agrárminiszter maga is hobbiméhész, a minisztérium erkélyén is tart egy méhcsaládot. Az Aranynektár – a miniszter egykori munkahelye – tavaly egymilliárdnyi kormányzati támogatásban részesült, idén pedig az olcsó ukrán méz továbbexportálásán profitálhat.
9. SZINTE INGYEN SEM KELL LÉLEGEZTETŐ
Eredménytelenül zárult az az elektronikus árverés, amit a bírósági végrehajtó hirdetett meg a Covid-járvány idején beszerzett 749 darab hordozható lélegeztetőgépre. A kínai eszközöket a külügyminisztérium megbízásából és pénzéből vásárolta meg egy társaság, darabját 10,8 millió forintért, ezek vámkezelésen se estek át, hosszú ideje egy ceglédi raktárban porosodnak. Most darabonként 13 ezer forintért próbálták eladni, de ennyiért se kellett senkinek, így a több mint 8 milliárdos kormányzati kiadásból még a remélt 10 millió forint se térült meg.
10. NEM SZÜLNEK A TÁVOL-KELETEN
Saját negatív népszaporulati világrekordját is sikerült megdöntenie Dél-Koreának. A távol-keleti országban a most megjelent adatok szerint tavaly átlagosan mindössze 0,72 születés jutott egy nőre, miközben az egy évvel korábbi 0,78 is globális mélypont volt, s a népesség fenntartásához ennek csaknem háromszorosára, 2,1-re volna szükség. A koreai pártok évek óta próbálnak újabb és újabb intézkedéseket bevezetni a gyerekszám növelésére, minden eredmény nélkül. A térség többi országában is katasztrofális a helyzet, Szingapúr termékenységi indexe is beeshet egy alá, s az egyhez közelít a harmadik helyen álló Kínáé is. Japánban sem született még soha olyan kevés gyerek, mint tavaly.
