1. AZ OROSZOK MÁR A TELEFONBAN VANNAK
Egy óvatlan német tábornoknak köszönhetik az oroszok az elmúlt időszak legnagyobb hírszerzési propagandafogását, egy hangfelvételt, amelyen német katonai vezetők Oroszország elleni rakétacsapások lehetőségéről beszélgetnek. A német kormány által elrendelt vizsgálatból kiderült, hogy az oroszoknak nem kellett a németek titkos kommunikációs rendszerét feltörniük, egyszerűen az történt, hogy a német légierő egy tábornoka a szingapúri légishow-ról nem védett vonalon jelentkezett be a megbeszélésre. A német kormány mindeddig kizárta, hogy nagy hatótávolságú Taurus-rakétákat adjon az ukránoknak, mert azoknak a sikeres üzemeltetéséhez valószínűleg német kezelőkre is szükség volna, ám a Moszkva által nyilvánosságra hozott feltételen éppen a krími híd elleni Taurus-csapás lehetőségéről beszélgetnek. Közben dolgoznak a kémek Brüsszelben is: most derült ki, hogy az orosz hírszerzés megbízásából egy szerb ügynök több uniós tisztviselővel és parlamenti képviselővel is találkozott.
2. NEKÜNK RUTTE NEM KELL
Megvan az európai szocialisták csúcsjelöltje is a júniusi EP-választásokra. A baloldal római kongresszusán – Dobrev Klára, Gurmai Zita, Tüttő Kata és Kunhalmi Ágnes részvételével – közfelkiáltással egyetlen jelöltként választotta meg Nicolas Schmit jelenlegi foglalkoztatási és szociális jogokért felelős EU-biztost listavezetőnek. A 70 éves luxemburgi politikus jelenlegi főnökével, Ursula von der Leyennel fog megküzdeni az esélytelenek nyugalmával, jelszava szerint Európát megmentve a szociális elnyomás útjától. Ugyanezt az Európát Orbán Viktor már hegenómiáját vesztettnek látta a mai nagyköveti értekezleten, ahol a szuverenista szövetségkeresést jelölte meg fő stratégiaként, hozzátéve: nagykövetek ne magyarázkodjanak politikai különbözőségünk miatt. Szijjártó külügyminiszter közben jelezte: a magyar kormány nem támogatja a vele korábban ellenséges holland exkormányfő, Mark Rutte NATO-főtitkári jelölését.
3. ZUHANT A FORINT A GDP-ADATTÓL
Főként az ipar és a fogyasztás gyengélkedése húzta vissza az év végén a magyar gazdaságot, így 2023-ban 0,9 százalékkal csökkent a GDP az előző évhez képest, míg az utolsó negyedévben az azt megelőző három hónaphoz képest stagnált. A GDP volumenét 2,2 százalékponttal egyedül a mezőgazdaság húzta, míg az építőipar 0,3, a szolgáltatások 0,9, az ipar 1 százalékponttal mérsékelte 2023-ban, és a negyedik negyedévben is egyedül az agrárium volt az, ami pozitívan járult hozzá a növekedéshez. A reggel közzétett GDP-adatokat követően a forint egyéves mélypontra gyengült az euróval szemben, miután átlépte a 396 forintos szintet, majd délután egyetlen óra leforgása alatt egészen 393-ig erősödött vissza az árfolyam.
4. REKORD MAGYAR TURISTAKÖLTÉS – KÜLFÖLDÖN
Tavaly több mint 21 millió alkalommal utaztak külföldre a magyarok és rekordösszeget, 1585 milliárd forintot költöttek ott – 47 százalékkal többet, mint 2022-ben. A statisztikai hivatal adatai szerint a legtöbbet Ausztriában (267 milliárd) és Németországban (183 milliárd) költötték el, főleg szabadidős és vásárlási célú utazásokra. A nagymértékű megugrást a kint tartózkodási idő növekedése mellett az árak emelkedése okozhatta. A KSH közzétette a tavaly Magyarországra látogató külföldiekről készített felmérés adatait is: 2023-ban a külföldiek több mint 49 milliószor utaztak hozzánk, 6,6 százalékkal többször, mint egy évvel korábban, és összesen 3137 milliárd forintot költöttek, 36 százalékkal többet, mint 2022-ben.
5. BÖLCSFAKTORT NÖVEL A KARMELITA
Több fronton is aktivitással reagál a kegyelmi botrány politikai hullámaira Orbán Viktor. Ilyen újdonság, hogy a miniszterelnök stratégiai tanácsadó testületet gyűjt maga köré, több olyan névvel, akik az államfőjelöléskor is potenciális esélyesként forogtak. Az új grémium március 14-én kezdi a munkát, Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója vezeti, s tagjai között lesz Stumpf István volt alkotmánybíró és miniszter, Kovács Árpád költségvetési tanácsi elnök, Maróth Miklós akadémiai kutatóhálózati elnök, Bakondi György belbiztonsági főtanácsadó, valamint Papp Károly titkosszolgálati államtitkár. Rendszeresen ülésező operatív testületről van szó, amelyhez csatlakozhat Kovács József nemzetbiztonsági főtanácsadó is.
6. LÁZÁR SZÁMHÁBORÚZIK ÉS CÉGET VESZÍT
A közlekedési tárca által kalkulált tarifareform-kedvezmények életbe lépése nem 1 milliárd forint többletköltséget jelent a büdzsének, hanem 10-13-at egy gazdasági portál számításai szerint. A tárca szerint virtuális adatokkal kalkuláltak, míg ők valódi utazási szokásokra alapoztak, és arra, hogy az olcsóbb bérletekből tavaly is többet adtak el, így az akkori 30-40 milliárdos veszteség jóslatával szemben 6 milliárd lett a többletbevétel. A közlekedési tárcához kapcsolódó hír, hogy a Mahart-Passnave Személyhajózási Kft. átkerül a Magyar Turisztikai Ügynökséghez, a nemzetgazdasági miniszter felügyelete alá. Ez az a cég amely miatt Lázár János és Kubatov Gábor, a Fradi elnöke összerúgta a patkót, miután a cég a miniszter utasítására megszüntette a Fradi kézilabda-csapatának támogatását. Kubatov perrel fenyegetőzött, helyette viszont a hajózási céget kiszervezték Lázár alól.
7. POKORNI AZ ISKOLÁBA, FÜRST A BÖRTÖNBE TART
Harmincéves közéleti pályafutása végeztével nem nyugdíjba készül a Hegyvidék polgármestere, Pokorni Zoltán, hanem vissza az iskolába. A korábbi fideszes vezető – aki volt pártelnök és oktatási miniszter is – visszavonulását azzal indokolta, hogy teljesen megváltozott a politikusi szerep, ami mára leginkább „egy bokszzsákéhoz hasonló”. Pokorni egykori magyar-történelem szakos középiskolai tanárként szakmájába szeretne visszatérni. Nagyon más irányt vehet a korábbi terézvárosi szocialista alpolgármester, a már lefoglalt, BEAST-1 rendszámú Rolls-Royce luxuskocsijával rendre tilosban parkoló Fürst György karrierje, akit első fokon hat és fél éves börtönbüntetésre ítéltek. Fürstöt éppen parkolási pénzekkel kapcsolatos bűncselekményekkel vádolták meg, s jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésben találták bűnösnek. Nem ment gyorsan: 2010-ben gyanúsították meg, s az ítélet még nem jogerős.
8. MARBELLAI GASZTROBARÁTSÁG-IMPORT TIBORCZOSAN
A spanyol Dani García, a világ egyik ismert sztárséfje két éttermet is nyit a kormányfő veje, Tiborcz István érdekeltségébe tartozó BDPST Group Dorothea Hotelben. García eddig már három Michelin-csillagot kapott. A BiBo és Alelí márkák alatt megnyíló pesti éttermeivel húsztagú nemzetközi portfólióját bővíti. Míg BiBo étterem Spanyolországon kívül csak Londonban és Dohában található, addig a pesti Alelí vendéglátóhely a hetedik lesz a világon. García Tiborcz Istvánnal és nejével, Orbán Ráhellel, aki a BDPST Group kreatív igazgatója is egyben, Marbellán barátkozott össze, amikor a házaspár néhány éve hónapokig ott tartózkodott, és gyakran megfordultak a sztárséf egyik éttermében.
9. ABORTUSZ, MINT ALAPJOG
Franciaország lett a világ első országa, ahol alkotmányos joggá tették az abortuszhoz való jogot. A lépés teljesen szimbolikus, hiszen senki nem akarta korlátozni a francia nőket a terhességmegszakításban, a parlamentben is a szükséges háromötödös többségnél sokkal nagyobb volt a támogatók aránya, még a jobb- és szélsőjobboldali képviselők többsége is igennel voksolt, nem kívánva kampánytémát adni az európai választások előtt a kormányerőknek. Az indoklásnál is az volt a fő érv, hogy a világ más országaiban veszélyben van az abortuszhoz való jog, és itt külön megemlítették az Egyesült Államok és Lengyelország mellett Magyarországot is. A szavazás után a parlament felállva tapsolta meg magát, s az Eiffel-torony is ünnepi kivilágítást kapott.
10. SZAVAZNI LEHET, DE MINEK?
Leginkább távolmaradásukkal szavaztak az irániak az országban tartott parlamenti választásokon, ahol szinte csak keményvonalas indulók közül lehetett választani. A szavazásra jogosultaknak csak 41 százaléka voksolt, ami még a legutóbbi rekordalacsony részvételt is alulmúlta. Közvéleménykutatások szerint az irániak háromnegyedének elege van az ajatollahok uralmából, de a vallási vezetés gondosan vigyáz arra, hogy a választásokon csak a rendszer hívei indulhassanak.
