1. A KREML KÉSZEN ÁLL AZ ATOMHÁBORÚRA
A francia parlament nagy többséggel támogatta, hogy biztonsági megállapodást kössenek Ukrajnával, egyedül a szélsőjobb- és a szélsőbal tartózkodott vagy szavazott nemmel. A francia elnök által támogatott javaslat fegyvereket, lőszert, pénzt és kiképzést ígér, az Emmanuel Macron által felvetett csapatküldésről nincs szó. A franciáknak egyébként valamivel több mint fele támogatná katonák Ukrajnába vezénylését, de csak amíg nem harcoló alakulatokról van szó. Ezzel párhuzamosan Washingtonban is találtak pár száz millió dollárnyi megtakarítást a Pentagon büdzséjében, amiből most gyorsan lőszert is küldenek Kijevnek, hiszen az ezen a téren továbbra is nagyon le van maradva. Becslések szerint az oroszoknak háromszor annyi lőszerük van, mint az ukránoknak. A nyugati csapatok küldésének lehetőségére Vlagyimir Putyin orosz elnök szokás szerint atomháborúval fenyegetőzött, közölve, hogy Oroszország „technikailag” készen áll rá. Közben a holland kormányfő után a román is elnök is bejelentkezett a NATO-főtitkári posztra. Vagy legalábbis valamilyen fontos brüsszeli pozícióra, egyáltalán nem kizárt ugyanis, hogy Klaus Iohannis nem is a katonai szervezet vezetését célozta meg, hanem így akar a júniusi európai választások után egy fontos EU-posztot megcsípni.
2. BRÜSSZEL RÁTÁMAD A KORMÁNYSAJTÓRA
Az Európai Parlament óriási többséggel elfogadta az új sajtószabadság-törvényt, amelynek legfőbb ihletője a magyar kormány volt. Utóbbi ennek megfelelően is reagált, kijelentve, hogy Brüsszel cenzúratörvényt alkotott, amivel beavatkozik a tagállamok szuverenitásába. A közszolgálati média függetlenségét, az állami hirdetések elosztásának átláthatóságát előíró európai jogszabály jövő év közepén lép majd életbe. Az azonban kérdés, hogy a tagországi médiaszabályozó hivatalokból felálló új uniós testület képes lesz-e bármilyen változást elérni például a magyar sajtóban.
3. A TÖBBSÉG MOST KORMÁNYT VÁLTANA
Márciusban már a kétharmadot közelíti azok aránya, akik szerint „rossz irányba mennek a dolgok” az országban, és 55 százaléknyian szeretnék a kormányváltást a Medián felmérése szerint. A Fidesz–KDNP népszerűsége a teljes népesség körében nem csökkent, de a biztos szavazóknál 53-ról 46 százalékra esett. A Medián szerint ezt a kegyelmi botrány okozhatta, amiről a megkérdezettek 97 százaléka hallott, és kétharmaduk szerint indokolt felvetni Orbán Viktor felelősségét, amit még a kormánypártiak ötöde is így gondol. A botrányba belebukott Novák Katalint váltó köztársasági elnök, Sulyok Tamás ismertsége még alacsony, megválasztása után egy héttel csak 36 százalék tudta a nevét. Jóval ismertebb (68 százalékos) Magyar Péter, a botrány miatt visszavonult Varga Judit exférje, akinek ha már lenne pártja, az őt ismerők 13 százalékának szavazatára számíthatna, 20 százalékára esetleg, 45 százalékára viszont biztosan nem. Magyar március 15-i zászlóbontó rendezvényére készülve arra kérte Rogán Antalt és Kubatov Gábort, ne küldjenek provokátorokat nagygyűlésére.
4. KÖRÖN BELÜLRŐL JÖN ORBÁN ÚJ NEMZETBIZTONSÁGI FŐTANÁCSADÓJA
A kafkaian rejtélyes nevű, de annál befolyásosabb Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke lesz holnaptól Orbán Viktor nemzetbiztonsági tanácsadója. A 46 éves jogász Bíró Marcell kipróbált motoros a NER államigazgatásában, vezette a Koncessziós Tanácsot is, volt a miniszterelnöki kabinetiroda közigazgatási államtitkára, dolgozott a közigazgatási tárcánál is államtitkárként, ahogyan a külügyben is ugyanezen beosztásban. Bíró a kormányfő alá tartozó, a szerencsejátékoktól a bányaengedélyeken és a végrehajtókon át a dohánykereskedelemig fontos szektorokat felügyelő hatóságot 2021 óta vezeti, kilencéves mandátuma szűnt most meg azonnal, ehhez pedig rendelettel törvényt is módosítottak a veszélyhelyzetre hivatkozva, hogy ne kelljen a lemondása után Orbánnak még hatvan napot várnia Bíró új szolgálataira.
5. VERT MEZŐNYBEN A MAGYAR IPAR
Alig volt olyan területe a hazai iparnak, ahol ne csökkent volna a termelés januárban. A teljes magyar gazdaság egyik húzóágazatán, az autóiparon belül a közúti gépjárművek gyártása több mint tizedével csökkent. A hazai ipar rendelésállománya is mélyponton van, így a közeljövő sem tartogat semmi jót. Összességében januárban az ipari termelés volumene 4,2 százalékkal csökkent tavaly januárhoz képest. Ez európai összevetésben a középmezőny alját jelenti, a régiónkból csak Bulgáriát előztük meg. Jobb hír, hogy legalább a forint kissé magára talál: 399,5-ről egészen 396-ig erősödött az euróval szemben, így nem törte át a lélektani 400-as szintet, de így is egyéves mélyponton van.
6. SZTRÁJK A KECSKEMÉTI MERCEDES GYÁRBAN
Ma délután kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak a kecskeméti Mercedes-Benz gyárban a Vasas szakszervezet tagjai, mert tavaly október óta tizennégy bértárgyaláson sem sikerült megállapodniuk a munkáltatóval. A szakszervezet az idei 14, s a 2025-ös 12 százalékos alapbéremelés mellé 600 ezer forintot követel cafetériára, 600 ezret vakációjuttatásra, ’25-ben egyszeri 250 ezres, ’26-ban 500 ezres plusz kifizetést, bejárási támogatásként pedig kilométerenként 40 forintot és 8 nap szabadságot, amivel a dolgozó rendelkezik. A gyár dolgozóinak egyébként most április elején fejenként több mint bruttó egymillió forintos eredményrészesedést fizet a Mercedes.
7. VERSENYFELÜGYELETI ELJÁRÁS A TEMU ELLEN
Büntetésben is itt a keleti nyitás: versenyfelügyeleti eljárást indított a GVH a Magyarországon is egyre népszerűbb kínai Temu online piactér európai működtetőjével szemben. A versenyhivatalban azt gyanítják, hogy a Temu vélhetően tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat azzal, hogy a fogyasztókat nem létező (95 százalékos) kedvezményekkel megtéveszti és pszichés nyomást is alkalmaz. Ez utóbbit a „majdnem elfogyott” jellegű üzenetekkel érik el, ami tiltott módszer. A hivatalnak hét hónapja van a vizsgálatra, maximális bírságként az elmarasztalt cég nemzetközi csoportszintű éves árbevételének a 13 százalékát szabhatja ki, ami a Temu becsült árbevétele alapján több mint 700 milliárd forint is lehet.
8. VISSZALÉPETT A VERES PÉTER GIMNÁZIUM KÉRŐJE
Mégsem kerül át az állami fenntartásból a Milton Friedman Egyetem alá a békásmegyeri Veres Péter Gimnázium. A rendre a tíz legjobb magyar középiskola között végző óbudai iskolát a Köves Slomó vezette Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség által működtetett felsőoktatási intézmény akarta átvenni, hogy induló tanárképzésének gyakorlóiskolája lehessen. A gimnázium tanári karának nyitottságával szemben azonban a szülői közösség erősen ellenezte a fenntartóváltást, aláírásgyűjtéssel tiltakoztak, ezért a mai első konzultáció helyett az egyetem visszalépett, ellenséges politikai hangulatkeltésre hivatkozva.
9. ÁLLAM IS ALIG, DE EU-TAGÁLLAM MÉG LEHET
Bár állandóan a szétesés határán van, s működni is alig működik, mégis megkezdheti az uniós csatlakozási tárgyalásokat Bosznia-Hercegovina. Legalábbis ezt javasolja az Európai Bizottság, a starthoz ugyanis a tagállamok egyhangú döntése is kell majd, ami távolról sem vehető biztosra. Szarajevó egyébként leginkább Putyin orosz elnöknek köszönheti a jó hírt, mert ugyan sem a Bizottság, sem a tagállamok nem gondolják, hogy a legkevésbé is készen állna a tagságra, ám Ukrajna példája miatt Brüsszelben sokan úgy érzik, hogy veszélyes hatalmi vákuumban hagyni európai országokat, mert azt más hatalmak kihasználhatják.
10. MEGHALT A NAGY ERDÉLYI ÍRÓ
Elhunyt a kortárs magyar szépirodalom egyik legnagyobb alkotója, az erdélyi Szilágyi István 86 évesen távozott. A Kossuth- és József Attila-díjas író első áttörő sikere az 1975-ös Kő hull apadó kútba című regénye volt, 1990-ben a monumentális mítoszteremtő Agancsbozót született meg, s legnagyobb hatású remekművei közé tartozik a 2001-es Hollóidő is. Szilágyi 1938-ban Kolozsváron született, ahol a gyermekkori zilahi kitérőt követően egész életét töltötte, géplakatos szakmát, majd jogi diplomát szerzett, 1968-tól az Utunk főszerkesztő-helyettese lett, 1990-től az újjáalakuló Helikon irodalmi folyóirat főszerkesztője. Keveset szerepelt a nyilvánosságban, 2002-ben pedig a megosztva neki ítélt Magyar Irodalmi Díjat nem fogadta el.
