1. INGYENESEN SZEREZHETNEK JOGSIT A KÖZÉPISKOLÁSOK
Szeptembertől ingyenesen szerezhetik meg a jogosítványt a középiskolások – jelentette be az igazságügyi miniszter. Tuzson Bence hozzátette, hogy a részleteket még most dolgozzák ki, de az már biztos, a B-kategóriás jogsinál nem kell majd fizetni sem az elméleti, sem a gyakorlati órákért, de a vizsgáért sem. A 20 év alatti fiatalok jogsiszerzését eddig is támogatta a kormány, a tanfolyam és a vizsga díjából utólag 25 ezer forintot lehet visszaigényelni az Államkincstárnál. A most bejelentett program komoly segítség, hiszen a jogsi megszerzése félmillió forintba is belekerül.
2. TERÉZVÁROS LETELEPÍT, A REFORMÁTUSOK KIRÚGNAK
A terézvárosi önkormányzat egyhangú döntéssel két lakást biztosít a bicskei gyermekbántalmazás áldozatainak. A VI. kerület gesztusa egyben együttműködés az állami nevelésben felnőtt fiatalok elhelyezésével foglalkozó civil szervezettel, amelynek munkájához az influenszerek Hősök terén tartott februári óriástüntetése is gyűjtött 220 millió forintot. A kegyelmi botrány túloldalán eközben megfosztották kántori posztjától azt a tököli református nőt, aki Balog Zoltán dunamelléki püspök lemondását követelte a közösségi médiában, s bejegyzésén nem volt hajlandó presbiteri kérésre finomítani. Balog egyébként másutt lépett megint egyet hátra, leköszönt a Kis Virtuózok Alapítvány tiszteletbeli elnökségéről. Egy volt zsinati tanácsos szerint Balog ügye soha nem látott hitelességi válságot okoz a református egyházban, miközben maga Balog saját indoklása szerint azért is maradna püspök, hogy ne engedjen az LMBTQ-lobbi nyomásának.
3. KITELEPÍTÉS RÁKOSRENDEZŐN A DUBAJI ZÁSZLÓSHAJÓ ELŐTT
Megszületett a megállapodás Magyarország és az Egyesült Arab Emírségek között a zuglói gigaberuházásról, amellyel Rákosrendező környékén ötmilliárd euróból épít hipermodern új városrészt az Eagle Hill ingatlanfejlesztő óriáscég. Az egyezséget bejelentő magyar külgazdasági miniszter a két ország közötti zászlóshajó-projektnek nevezte a tervet. A Maxi-Dubajnak becézett beruházás területén máris elkezdték a MÁV bérleményeinek kiürítését a közlekedési miniszter utasítására, az ott élő vasutasoknak mindössze harminc napjuk van szolgálati lakásaik elhagyására, s a vasúttörténeti parkot is az eltakarítás fenyegeti jóval az arab befektetők érkezése előtt. A főpolgármester szerint az elhibázott belgrádi Waterfront városépítés megmutatja, mire lehet számítani ettől a cégtől. Karácsony Gergely parkvárost szeretne Rákosrendezőre toronyházak helyett, s ennek érdekében ismét meghirdetik a budapestiek lakógyűlésnek keresztelt online népszavazását, amin minden 14 éven felüli fővárosi polgár véleményt mondhat egy hónap alatt. Közben Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő bejelentette, a Fidesz őt kérte fel főpolgármester-jelöltnek, bár a végső döntést majd a Fidesz országos választmányának kell kimondania.
4. ÚJRAGONDOLJÁK A JEGYBANKTÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁT
Sajtóértesülések szerint a kormány visszaküldte a jegybanktörvény módosítását további „konzultációra”. Arról a módosításról van szó, amely Matolcsy György MNB-elnök szerint csorbítaná a jegybank függetlenségét. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint olyan szabályozásra van szükség, amely továbbra is garantálja a függetlenséget, erősíti az átláthatóságot, és az állami hivataloktól is elvárt takarékos működést biztosít. A visszaküldésről szóló hírek azután jelentek meg, hogy a jegybank honlapjára kikerült egy írás, mely szerint a kormány a kommunikációjával és a gazdaságpolitikai intézkedéseivel csorbítja a jegybanki függetlenséget, ami rövid távon hátráltatja az infláció elleni harcot, hosszú távon pedig a gazdasági növekedésre is károsan hat.
5. UNIÓS SZABÁLYT SZEGTÜNK A LOMBIKKLINIKÁK ÁLLAMOSÍTÁSÁVAL
Újabb kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság: ezúttal a meddőségi magánklinikák államosítása miatt. Brüsszel szerint ugyanis a szabályozás megsértette a letelepedés szabadságára vonatkozó uniós szabályt azzal, hogy a külföldi klinikatulajdonosok elvesztették engedélyeiket. A magyar kormány 2019-ben hat meddőségi magánklinikát államosított, ugyanakkor ingyenessé tette a beavatkozásokat, az akkor még megmaradt magánklinikák közül egyet megvett az állam, a többi működését pedig 2022-ben tiltotta be törvényileg. Az államosítással szűkült a lombikeljáráshoz való hozzáférés, miközben korábban is sokkal kevesebb ilyen eljárásra volt lehetőség Magyarországon, mint a többi hasonló méretű uniós tagállamban. Brüsszel első lépésként felszólította a kormányt, hogy két hónapon belül orvosolja a problémát.
6. HARCRA KÉSZÜLNEK A DÁN NŐK
Az orosz fenyegetésnek és Európa militarizálódásának újabb jeleként a dán kormány bejelentette, hogy 2026-tól a nőknél is be akarja vezetni a hadkötelezettséget. Ezzel Dánia, Norvégia és Svédország után a harmadik ország lenne, ahol a nőknek is katonáskodniuk kell. Ráadásul a nemek egyenlőségének jegyében ugyanúgy 11 hónapig, mint a férfiaknak, ami egyszersmind a szolgálati idő alapos megnövelését is jelenti, hiszen az jelenleg csupán négy hónap.
7. NEM LESZ KORMÁNYFŐ WILDERSBŐL
Hiába nyerte meg a választásokat, mégsem lesz Orbán Viktor holland szövetségeséből miniszterelnök. Négy hónapja tartanak a koalíciós tárgyalások és hogy végre célt érjenek, az iszlám- és bevándorlásellenes Geert Wilders bejelentette, hogy nem ragaszkodik a kormányfői székhez. A legvalószínűbb forgatókönyv most az, hogy ha végre valóban sikerül megállapodnia a négy pártnak, akkor egyikük vezetője sem lesz bent a kabinetben, amely inkább afféle szakértői kormány lesz. A közvélemény-kutatások szerint amúgy Wilders pártjának népszerűsége csak nőtt a novemberi választások óta, a potenciális koalíciós társak viszont visszaestek.
8. ÜT A TIKTOK ÓRÁJA
Egy lépéssel közelebb került a betiltáshoz a TikTok Amerikában. A képviselők ugyanis megszavazták azt a törvényt, amely arra kényszeríti a kínai eredetű anyavállalatot, hogy adja el a TikTokot, mert ha nem, akkor betiltják. Ha a szenátus is így dönt, akkor Joe Biden elnök már előre közölte, hogy aláírja a jogszabályt. A cég most a 170 millió amerikai felhasználójához fordult, hogy tiltakozzanak a tervezet ellen. A TikToknak egymilliárd felhasználója van a világon, de számos nyugati országban arra gyanakszanak, hogy a kínai kommunista rendszer fontos információkhoz juthat hozzá rajta keresztül. Az amerikai törvény ellen a kínai kormány is tiltakozott, bár maga az applikáció Kínában sem engedélyezett.
9. TAROL AZ AMERIKAI LMBTQ-IDENTITÁS
A rock and roll, a kóla és Barbie-baba hódított egykoron akkorát az Egyesült Államokban, mint most az LMBTQ-identitás, bár ez utóbbi kétségkívül a legolcsóbb mind közül, hiszen csak be kellett mondani a Gallup közvéleménykutatásán. Az eredmény impozáns térhódítást mutat, a fiatal Z-generáció közel negyede már így nyilatkozik magáról. Az összes amerikai felnőtt 7,6 százaléka vallja magát a heteroszexuálistól eltérő irányultságúnak, ami szintén új rekord a 2012-es adat megduplázásával. A felmérés szerint egyébként a nők kétszer akkora valószínűséggel vallják magukat az átlagostól eltérő nemi identitásúnak. Óriási a szakadék a generációk közt, hiszen az 1946-64 között született „boomereknek” csak 2,3 százaléka nem tekinti magát heterónak.
10. NEM TUDUNK BETELNI A HANNÁKKAL ÉS A DOMINIKOKKAL
Bebetonozták helyüket a dobogón a legnépszerűbb magyar keresztnevek. A most kiadott 2023-as lista szerint tavaly – akárcsak tavalyelőtt – a focirajongó szülők a Dominikot adták leggyakrabban fiuknak, utána maradt a változatlan Olivér, Levente, Máté, Marcell sorrend. A lányoknál kicsit nagyobb volt a mozgás: a Hanna ugyan ismét nyert, ám a tavaly második Lénákat maga alá temette az orosz támadás, és az ötödik helyre estek vissza. A második így az Anna lett, utána jönnek a Lucák és Zoék.
