1. ROBBANT A ROLLER Az ukrán titkosszolgálatnak sikerült felrobbantania az orosz nukleáris fegyverekért felelős tábornokot. Igor Kirillovot és szárnysegédjét egy rollerba rejtett bomba ölte meg Moszkvában. Bár az ukránok hivatalosan nem kommentálták a merényletet, nem hivatalosan jelezték, Kirillov jogszerű célpont volt, hiszen háborús bűnöket követtek el az oroszok Ukrajnában a tiltott vegyi fegyverek bevetésével, márpedig azok is a tábornok alá tartoztak. Közben az orosz ENSZ-nagykövet azt mondta a világszervezet biztonsági tanácsának az ülésén, hogy elfogadhatatlanok az eddig elhangzott amerikai, francia és ukrán ötletek a frontvonalak befagyasztásáról, mert azzal Kijev csak időt akar nyerni. Moszkva szerint a háború befejezéséről és nem…
Szerző: mailblog.hu
1. MEGBUKOTT A NÉMET KANCELLÁR Ahogyan az várható volt, elvesztette a maga ellen kért bizalmi szavazást a német kormányfő. A 717 képviselőből mindössze 207-en szavaztak volna továbbra is bizalmat Olaf Scholznak, aki ezek után kérte az államfőtől a parlament feloszlatását és új választások kiírását. Ez minden bizonnyal be is fog következni és a németek február 23-án voksolhatnak, a jelek szerint az eddig ellenzékben lévő keresztény pártokat juttatva kormányra. Akik aztán vagy a szocdemeket vagy a zöldeket vehetik maguk mellé partnernek, bár ez azon is múlik, bejutnak-e a parlamentbe a jelenleg éppen a küszöb alá mért, a mostani koalíciót szétrobbantó liberálisok,…
1. MÉGIS ŐRIZETBEN A GYEREKGYILKOS Először ugyan elévülés miatt még szabadon kisétálhatott a rendőrségről a negyedszázada, 16 évesen elkövetett gyermekölést bevalló férfi, ám a jogi bizonytalanságot övező társadalmi felháborodás rács mögé juttathatja a tízéves bajai kisfiú, Till Tamás gyilkosát. A Bács-Kiskun megyei ügyészség indítványozta a budapesti vállalkozó előzetes letartóztatását, mert jogértelmezésük szerint a hatályos Btk. kizárja az elévülést minősített emberölés esetében, vagyis nem az számít, hogy a bűntett idején a férfi még fiatalkorú volt. A jogértelmezés alighanem további vitákat generál majd, miközben a Fidesz már beadta a fiatalkorúak által elkövetett gyilkosság el nem évülésének javaslatát – a bizonytalanság egy 2012-es…
1. ÖSSZECSAPÁS A TŰZSZÜNETRŐL Moszkva támogatja a magyar kormányfő javaslatát egy karácsonyi tűzszünetre és fogolycserére. Az ukrán álláspont kevésbé világos, Orbán Viktor szerint Kijev elutasította a tűzszünetet, az ukrán elnök tanácsadója viszont azt mondta, a magyar miniszterelnök nem is tárgyalt velük erről, így nem is utasíthatták azt vissza. Az orosz igen annak fényében érthető, hogy az orosz hírszerzés főnöke szerint lassan minden céljukat elérik a fronton. Ebben valószínűleg nem állítja meg őket a most elfogadott tizenötödik európai szankciós csomag sem, amely főleg a korábbi büntetőintézkedéseket kijátszó hajókra vonatkozik, s amelyet Magyarország is megszavazott. Miközben még a tűzszünet sem látszik, azt…
1. A VONAL VÉGÉN VLAGYIMIR Kivételesen nem személyesen, csak telefonon tárgyalt a magyar kormányfő az orosz elnökkel. Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin egyórás megbeszélése után konkrét eredményről egyik fél sem számolt be, de valószínűleg szó esett az egyre dráguló paksi beruházásról és egészen biztosan az ukrán és a szír helyzetről. Utóbbi kettőről egy másik fontos szereplővel is egyeztethet Orbán, aki holnap Törökországban találkozik Erdogan elnökkel. A törökök fontos szerepet játszottak az oroszok által támogatott szír elnök megbuktatásában és most nagyon várják, hogy a szír menekültek visszainduljanak hazájukba. A szír helyzet nemcsak Törökországban, de Magyarországon is belügy lett: az Alkotmányvédelmi Hivatal…
1. MÁR NINCS KI ELŐL MENEKÜLNIÜK A szír diktátor bukása után az európai országok sorra jelentik be, hogy felfüggesztik a szíriai menekültkérelmek elbírálását. Így tett Németország is, ahol a legtöbb szír menekült él, az osztrák kormány pedig egy lépéssel tovább is ment, utasítást adott egy hazatelepítési és kitoloncolási program kidolgozására. Közben nemzetközi vita indult arról is, mi legyen a győztes lázadók legfontosabb csoportjával, amelyet az Iszlám Államhoz és az al-Kaidához kapcsolódó múltja miatt az ENSZ és több nyugati állam is terrorszervezetként tart nyilván. A britek azt mondták, korai lenne még a tiltás feloldása, a világszervezet illetékese viszont arról beszélt, hogy…
1. EGY DINASZTIA DICSTELEN VÉGE Több mint ötven év uralma után tíz nap alatt vége lett Szíriában az Aszad-család diktatúrájának. A lázadók elfoglalták Damaszkuszt, a hadsereg szinte alig tanúsított ellenállást, a második generációs diktátor, Bassár al-Aszad Moszkvába menekült családjával, a tömeg kifosztotta a 24 éve hatalmon lévő elnök palotáit. Egyelőre mindenki találgat, hogy ezzel valóban véget ért-e a 2011-ben kezdődött szíriai polgárháború, amely az utóbbi években már alig hozott komoly harcokat, s a világ kezdett is megbarátkozni az elnök győzelmével. Kivéve a jelek szerint a lázadókat, akik nagyon sokfélék, de legfontosabb erejük az al-Kaida helyi lerakatából vált ki, bár most…
1. MEGISMÉTLIK A ROMÁN ELNÖKVÁLASZTÁST Külföldön már elkezdődött a vasárnapi román államfőválasztás második fordulója, de a bukaresti alkotmánybíróság az első fordulós szavazatok újraszámlálása közben adott zöld jelzése ellenére ma mégis a választás érvénytelenítéséről, s teljesen új szavazás kiírásáról döntött egyhangúlag. Két hete az első körben óriási meglepetésre az esélytelen indulók közt mért zavaros hátterű szélsőjobboldali Calin Georgescu végzett az élen, ellenfele a szintén alulkezelt liberális Elena Lasconi lett volna, aki a demokrácia megcsúfolásának nevezte a döntést. A semmiből előlépett Georgescu sikerkampánya a TikTokon futott, az erről szóló titkosszolgálati vizsgálat szerint precíziós digitális akció zajlott, influenszerek megvásárlásával, kibertámadásokkal, emigrált román vállalkozók…
1. MEGBUKOTT A FRANCIA KORMÁNYFŐ Európa két legfontosabb országa került hatalmi vákuumba, miután a német után most megbukott a francia kormány is. A bukás várható volt, hiszen az elnök által megbízott kabinetnek a nyári választások óta nem volt többsége a parlamentben, s a szélsőjobb a szélsőballal bármikor megvonhatta tőle a bizalmat, ami most, a jövő évi költségvetési törvénynél következett be. Michel Barnier ezzel a modern kori francia történelem legrövidebb ideig hatalmon lévő kormányfője lett, bár ügyvezetőként még jó ideig viheti a napi ügyeket, amíg Emmanuel Macron megtalálja az utódját. Már ha egyáltalán képes találni olyat, aki Barnier-nél tovább bírja, miközben…
1. LEMONDOTT AZ ORSZÁGOS BÍRÓI TANÁCS ELNÖKE Szabó Péter azt követően mondott le a magyar bírókat képviselő testület elnöki posztjáról, miután a tanács szűk többséggel (8:7 arányban) megszavazta a kormánnyal kötött bérmegállapodást, amit összekapcsoltak a bíróság szervezeti reformjával. Ezen a bírák közül sokan felháborodtak, kiszivárgott ugyanis, hogy Szabó arról beszélt egy belső egyeztetésen, hogy nem volt lehetőségük beleszólni a bíróságokat érintő változtatásokba, mert ha nem engedtek volna a kormánynak, nem lett volna fizetésemelés. Szabó a bírói függetlenségről azt mondta: lehet miatta kényeskedni, de a megállapodást el kellett fogadni. A bírók által kért 35 százalékos béremelést három évre elhúzzák, így jövőre…