1. RAKÉTÁKRA NUKLEÁRIS FENYEGETÉS Moszkva retorziót ígért, ha orosz területeket kezdenek lőni az ukránok az amerikai rakétákkal, Putyin elnök alá is írta a módosított nukleáris doktrínát, amely már atomhatalom által támogatott hagyományos rakétatámadás esetén is megfontolja a nukleáris válaszcsapást. Washington engedélye után az első bevetések az oroszok szerint már ma megtörténtek, szakértők szerint a legvalószínűbb célpontok a kurszki ukrán behatolás ellen bevetendő orosz és észak-koreai csapatok lesznek, annál is inkább, mert az engedély megadásának fő oka éppen a koreai beavatkozás volt. Közben Finnország el lett vágva Európától, a Helsinkit a német Rostockkal összekötő mélytengeri távközlési kábel mellett a Litvániát egy…
Szerző: mailblog.hu
1. RAKÉTÁK KÁRPÁTALJÁRA Búcsúajándékként megkapta Kijev a távozó amerikai elnöktől, amiért hónapok óta könyörgött. Joe Biden megengedte, hogy az ukránok ezentúl mélyen Oroszországban lévő célpontokat is támadjanak az amerikai és brit rakétáikkal. Azt nem tudni, Biden egyeztetett-e erről utódjával Donald Trumppal, ezzel javítva esetleg az ő (és az ukránok) alkupozícióit az oroszokkal tervezett tárgyalások előtt. Putyin ugyanis egyáltalán nem tűnik kompromisszumkésznek, legalábbis ezt állítja a német kancellár, aki két év után hívta fel az orosz elnököt. Olaf Scholz azt állítja, csak azért telefonált, hogy elismételje Putyinnak, Európa Kijev mellett áll, de a telefonért sok európai és ukrán bírálatot kapott. Közben…
1. SAJÁT MAGUNKAT KELL AKASZTANUNK Ezen a héten sem döntött az Európai Parlament a magyar biztos sorsáról, ahogy csúszik az egész Bizottságról szóló megállapodás is. Várhelyi Olivér az egyetlen a sima biztosok közül, akit a parlament bizottságai nem hagytak jóvá, ám egyelőre folyik a bal- és jobboldali frakciók közötti harc a hat alelnöknek is nevezett csúcsbiztos körül. A magyar biztos sorsa és hogy esetleg tovább faragják-e amúgy is soványka feladatkörét ezen a pártharcon múlik, amely egyébként már az egész Bizottság sorsát veszélyezteti: a szocdemek és a zöldek egyre nehezebben viselik, hogy a középjobb Néppárt a még jobboldalibb erőkkel összeállva gyakorol…
1. RABLÓBÓL PANDÚR Még a tetovált felsőtestéről híres tévés műsorvezető hadügyminiszternek jelölése után is tudja tovább fokozni Donald Trump. A megválasztott elnök bemutatta ugyanis a következő igazságügyi minisztert, egyben legfőbb ügyészt, aki üdítően eltér az eddig e posztot jellemzően betöltő ősz hajú unalmas jogász-politikusoktól. A mindössze 42 éves Matt Gaetz ugyan végzett jogot, de hamar a politikusi pálya mellett döntött. Azon kívül, hogy Trump leglelkesebb híve, szex-, alkohol- és kábítószerbotrányairól ismert. Vizsgálat is folyt ellene szexkereskedelem miatt, de végül azt nem sikerült bizonyítani, hogy az általa igénybe vett prostituáltak között volt-e fiatalkorú, és hogy közpénzekből fizette-e őket. Megvan a hírszerző…
1. MŰSORVEZETŐBŐL HADÜGYMINISZTER Az eddigi legmeglepőbb döntéssel bővült a Trump-kormányzat névsora: a következő amerikai védelmi miniszter ugyanis egy tévés műsorvezető lesz. A 44 éves Pete Hegseth a jobboldali Fox News-nál dolgozik, harcolt Irakban és Afganisztánban is, de semmilyen vezetői, kormányzati tapasztalata nincs. Ugyanígy teljesen ismeretlen a kormányzati és diplomáciai világban az új közel-keleti megbízott is. Steve Witkoff New York-i zsidó üzletember, Trumphoz hasonlóan elsősorban ingatlanfejlesztésben utazik, továbbá a régi-új elnök golfpartnere és kampányának pénzügyi támogatója. Hogy Izrael mindent meg fog kapni, arra a jövendő jeruzsálemi amerikai nagykövet személye is garancia: Mike Huckabee korábbi elnökjelölt és kormányzó, aki szerint nincs is…
1. HÉJÁK A FEHÉR HÁZ FELETT Alakul a Trump-kormányzat, s az eddig kiszivárgott nevek arra utalnak, hogy a migránsok és Kína lesz a Fehér Ház két fő célpontja. A keményen Peking-ellenes Marco Rubio floridai szenátor lehet a következő külügyminiszter, s az első latinó ezen a poszton. A kubai származású politikus Kínán kívül gyűlöli a kubai, a venezuelai és az iráni rezsimet is, Ukrajnának viszont nem nagy híve. Az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója állítólag egy szintén floridai republikánus képviselő, Mike Waltz lesz, aki ugyancsak a héják közé tartozik Kínával kapcsolatban. A délről érkező illegális bevándorlók megállítása, s a már az Egyesült Államokban…
1. IZRAEL EDDIG NEM PANASZKODHAT TRUMPRA Békét ugyan nem teremtett, de állítólag telefonon már beszélt Donald Trump az orosz elnökkel. Legalábbis több Trumphoz közeli forrás is ezt állította, hogy aztán a Kreml közölje, nem történt ilyen. A közel-keleti konfliktussal kapcsolatban viszont biztosan zajlottak Trump-közeli fejlemények. Az amerikai hatóságok letartóztatási parancsot adtak ki egy 51 éves afgán férfi ellen, akit szerintük Irán szeptemberben megbízott, hogy ölje meg Trumpot. Irán tagadja a vádat, a merénylő az amerikaiak szerint Iránban bujkál, két amerikai segítőjét viszont letartóztatták. A leendő elnök közben bejelentette, hogy Elise Stefanik képviselőnő lesz az ENSZ-nagykövete, aki akkor lett híres, amikor…
1. A GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉG 12 PONTJA Az Európai Unió versenyképessége volt a fő téma a tagállamok vezetőinek mai budapesti csúcstalálkozóján, s a végén el is fogadtak egy 12 pontos megállapodást, aminek aztán talán majd gyakorlati következményei is lesznek. A „budapesti deklarátum” által megfogalmazott célok között van a tőkepiac egységesítése (azaz a határokon átnyúló nagybankok létrehozása), a vállalkozások bürokratikus terheinek csökkentése, energiaszuverenitás, a kutatás-fejlesztésre fordított kiadások emelése – és mindezt persze zölden. A rengeteg idelátogató vezetőt Orbán Viktor fogadta, de a csúcs alkalmat adott a magyar ellenzék vezetőjének is arra, hogy bevesse magát a nagypolitikába. Magyar Péter együtt vacsorázott az osztrák…
1. VÉGE A NÉMET KORMÁNYNAK Széthullott a német koalíció, tavasszal előrehozott parlamenti választás és jobboldali kormány jöhet. A szocdem-zöld-liberális koalíció három éve nagy reményekkel kezdett az ország modernizálásához, hogy aztán pár hónappal később az Ukrajna elleni orosz támadás mindent a feje tetejére állítson. Szinte folyamatos lett a civakodás a három párt között, népszerűségük soha nem látott mélypontot ért el, amelyből mindegyikük úgy akart kitörni, hogy nem enged a saját programjából, ami újabb veszekedéseket, bénult kompromisszumképtelenséget és további népszerűségvesztést hozott. Ennek lett most az a vége, hogy a szocdem kancellár menesztette konzervatív gazdaságpolitikát követelő liberális pénzügyminiszterét. Az innentől kisebbségben kormányzó Olaf…
1. TRUMP MÁSODSZOR A várt szoros eredmény helyett Donald Trump magabiztos győzelmét hozta az amerikai elnökválasztás. A republikánus jelölt minden billegőnek jósolt államban nyert, sőt korábbi két indulásával ellentétben ezúttal az országosan leadott voksok többségét (51 százalék) is megszerezte, miközben demokrata ellenfelének csak 47,5 jutott. Kamala Harris minden egyes államban alulmúlta Joe Biden elnök négy évvel ezelőtti eredményét, Trump pedig sorozatban harmadszor bizonyította be a közvélemény-kutatók alkalmatlanságát. A republikánusok a Szenátusban biztosan, s várhatóan a Képviselőházban is többségben lesznek, így Trump két évig zavartalanul próbálhatja megvalósítani terveit: deportálni az illegális migránsokat, magas vámok bevetésével kiszorítani a kínai és európai termékeket,…