1. BRÜSSZELI SÁRGA LAP ORBÁNNAK Megszólalt az EU vezetőit tömörítő Tanács elnöke is Orbán Viktor békemissziója kapcsán, s politikai hibának nevezte a magyar kormányfő moszkvai útját. Charles Michel azt is mondta, hogy a rengeteg uniós bírálat egyértelmű „sárga lapot” jelent Orbánnak. Michel volt az, akinek Orbán elküldte kijevi, moszkvai és pekingi tárgyalásainak beszámolóját azzal a véleménnyel, hogy Európának most kéne fellépnie békeközvetítőként. A levél azonban a jelek szerint nincs hatással a magyar kormányfő terveire, aki több forrás szerint is a washingtoni NATO-csúcs után találkozik Donald Trump elnökjelölttel, akit rendszeresen a béke legfőbb esélyének nevez, s akinek esetleges novemberi visszatéréstől a…
Szerző: mailblog.hu
1. A NATO-CSÚCSON IS FOLYTATÓDIK ORBÁN BÉKEMISSZIÓJA Újabb légvédelmi rendszereket ígért Ukrajnának az amerikai elnök a NATO washingtoni csúcstalálkozójának előestéjén. Joe Biden beszédére az erőteljes volt a leginkább használt jelző a sajtóban, s valóban az erőmutatás volt a szónoklat legfőbb célja, na persze nem az oroszok, hanem az amerikai választók előtt. Biden és csapata ugyanis az elmúlt két hétben minden gondosan koreografált elnöki fellépéssel próbálja elfelejtetni a Trumppal folytatott tévévitát, ahol a nézők Biden személyében egy fizikailag és szellemileg is megroggyant öregembert láttak. Biden azóta többször is közölte, hiába kérik tőle, nem lép vissza, mert le tudja győzni Trumpot, egyértelműen…
1. EURÓPAI BÉKEKEZDEMÉNYEZÉST SÜRGET ORBÁN A Kreml szerint nem orosz, hanem ukrán légvédelmi rakéta találta el a legnagyobb kijevi gyerekkórházat, a csapásban számos felnőtt mellett négy gyerek is meghalt. Az ENSZ helyi képviselője szerint viszont az ukránok mondanak igazat, s nagy valószínűséggel Oroszországból indították a rakétát. A brutális támadás még tovább növelte az Ukrajnába áramló nyugati segélyek nagyságát, a magyar ellenzék vezetője Magyar Péter is közölte, hogy szerdán Kijevbe utazik egy nagy segélyszállítmánnyal. Közben a magyar miniszterelnök kijevi, moszkvai és pekingi tárgyalásai után európai békekezdeményezést szorgalmaz. Az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Tanács elnökének írt beszámolójában Orbán Viktor úgy véli, hogy…
1. ITT A VÉDELMI HOZZÁJÁRULÁS Védelmi hozzájárulás lett a megszorító intézkedések új neve. A kormány bejelentette, hogy a háborús helyzetre tekintettel hozzájárulást fizettet a szerinte extraprofitot termelő bankokkal, energiacégekkel és kiskereskedelmi láncokkal. A pontos részletszabályok napokon belül jönnek, de azt elmondták, hogy idén ebből 400 milliárd forintos bevételre számítanak. Vagyis lényegében az eddigi extraprofitadó, amit jövőre vezettek volna ki, marad meg, de most már védelmi hozzájárulás lesz a neve. A kormány a hitelintézeteknél emeli a tranzakciós illetéket, valutaátváltási illetéket vezet be – a 150 ezer forintig ingyenes készpénzfelvételi lehetőség marad –, és hogy ne háríthassák át a terhet a lakosságra,…
1. MÉG VITÉZY IS LEHET FŐPOLGÁRMESTER A jelek szerint soha nem ér véget a budapesti főpolgármester-választás: az Alkotmánybíróság ugyanis a 41 szavazattal alulmaradt vesztesnek adott igazat és megsemmisítette a Kúria döntését, amely jóváhagyta Karácsony Gergely győzelmét. Az alkotmánybírák szerint a Kúria nem indokolta meg eléggé, miért utasította el a kormánypártok által is támogatott Vitézy Dávid kérelmét, aki azt kifogásolta, hogy több kerületben alig láthatóan húzták ki az utolsó pillanatban az ő javára visszalépő fideszes jelölt nevét. A döntés alapján most a Kúriának új eljárást kell lefolytatnia. Közben külön miniszteri biztost nevezett ki a budapesti kormányzati beruházások felügyeletére Lázár János. A…
1. LENGYEL HOMOKSZEMEK AZ ORBÁNI FOGASKERÉKBEN A magyar–lengyel barátságra fittyet hányva a Fidesz helyett az olaszokat választották a lengyel konzervatívok. A hatalomból tavaly kiszavazott Jog és Igazságosság európai parlamenti képviselőit ugyanis hiába csábította Orbán Viktor, végül Giorgia Meloni olasz kormányfő pártjával maradtak egy frakcióban, amely így továbbra is az EP harmadik legnagyobb csoportja. Az EP másik szélsőjobboldali frakciója hétfőn ül össze, ekkor kellene dönteniük arról, hogy felszámolják-e magukat, és újjáalakulnak-e az Orbán által életre hívott Patrióták Európáért fantázianevű csoportként. A döntés a csoportot vezető és a parlamenti választások miatt addig nem nyilatkozó francia szélsőjobboldal kezében van, ha ők összeállnak Orbánnal,…
1. FERIHEGY OKOZHATJA AZ EURÓPAI LÉGIKÁOSZT A magyar légiforgalmi irányítást végző HungaroControl a megszaporodott késések egyik fő felelőse a nyári európai légiközlekedésben, állítja az osztrák légiirányítás szakszervezeti vezetője, aki szerint a magyar cégnél nagyon rossz a munkavállalók helyzete miatt a légkör, s azok tömegesen hagyják el a vállalatot és az országot is. Az osztrák vezető ezért a magyar kormányt a légiirányítók bérhelyzetének javítására kéri, mert a HungaroControl dolgozóinak jelenlegi létszámhiányos leterheltsége okozza a késéseket a Görögországba és Törökországba tartó járatok esetében, ugyanis a gépeknek folyamatosan a szabad helyekre kell várniuk a légtérben. A HungaroControl vállalati konfliktusa nem újkeletű a légiirányítókkal,…
1. ORBÁN ELMENT KIJEVBE Tizenkét év után először látogatott Orbán Viktor Ukrajnába, amihez az kellett, hogy tegnap Magyarország vegye át az EU soros elnökségét, s így az első úti cél nem is vezethetett máshová. Kijevben Orbán kicsit győzködte Volodimir Zelenszkijt, hogy érdemes lenne minél hamarabb tűzszünetet kötnie az oroszokkal, amit azonban az ukrán elnök elengedett a füle mellett. Abban viszont megállapodtak, hogy a múlt vitái helyett a jövőre összepontosítanak, és kidolgoznak egy olyan kétoldalú megállapodást, amelyben a magyar-ukrán viszony összes vitás kérdését rendezik. Az idemenekült ukrán gyerekeknek pedig a magyar állam pénzéből ukrán nyelvű iskolát – sőt, ha kell, iskolákat…
1. A KÉT SZÉL KÖZÖTT ELTŰNT A KÖZÉP Nem jött be a francia elnök hazardírozása, s a mérsékelt erők totális vereségét hozta a francia parlamenti választás első fordulója. Története során először nyert a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés, amely a szavazatok egyharmadát gyűjtötte be. A legtöbb választókörzetben az élen várhatja a most vasárnapi második fordulót, szinte csak a nagyvárosok jelentenek ez alól kivételt, ahol szélsőjobb-ellenes tüntetések is kezdődtek. A második helyen a szavazatok 28 százalékával a szélsőbaloldalt is magában foglaló baloldali összefogás végzett, s csak utánuk jönnek Emmanuel Macron liberálisai a voksok bő ötödével, miközben a középjobb egy számjegyű kispárttá zsugorodott. Az…
1. BIDEN KIÜTÉSSEL GYŐZTE LE MAGÁT Rémálomszerűen alakult a demokratáknak az első elnökjelölti tévévita. A 81 éves Joe Biden ugyanis még a legpesszimistább jóslatoknál is gyengébben szerepelt, főleg a másfél órás párbaj elején: elhaló hangon, a fonalat többször elveszítve próbálta cáfolni kihívója, a mindössze három évvel fiatalabb Donald Trump támadásait. Különösen lesújtók voltak azok a képek, amikor szájtátva, merev tekintettel hallgatta Trump mondanivalóját. Pedig Bidennek csak annyi lett volna a feladata, hogy fizikailag alkalmasnak mutassa magát az elnökségre. Ez azonban olyannyira nem sikerült, hogy a szánalomra méltó produkció után a demokraták közül többen felvetették, még így az utolsó pillanatban is…