1. VAN, AHOL SZÍVESEN LÁTJÁK PUTYINT Kimozdult országából az orosz elnök. Vlagyimir Putyin a barátian semleges Arab-félszigetre utazott, ahol Szaúd-Arábia és az Emírségek vezetőivel is találkozott. Az orosz-ukrán háborúban remek üzleti lehetőséget látó olajállamok hozzáállása roppant fontos volt Moszkvának, hiszen azzal, hogy az amerikai kérés ellenére csökkentették a termelésüket, magasan tartották az olaj árát, sokat segítve a háborút finanszírozó orosz költségvetésnek. Egy friss elemzés szerint a térség – Kínával, Indiával és Törökországgal együtt – fontos szerepet játszott abban is, hogy jóval kevésbé bizonyultak hatásosnak az orosz olajtermelést sújtó nyugati olajszankciók, mint azt meghozóik remélték. Az elemzés nem beszél teljes kudarcról,…
Szerző: mailblog.hu
1. ATOMPÁRTI SZÖVETSÉG AZ ENSZ-BEN MAGYAR RÉSZVÉTELLEL Az Egyesült Államok és Franciaország vezetésével huszonkét ország atomenergia-párti szövetséget kötött az ENSZ most zajló 28. klímacsúcsán Dubajban. Ezek az államok azt tűzték ki célul, hogy megháromszorozzák az atomenergia jelenlegi 9,2 százalékos arányát a világ energiamixében. A két nyugati nagyhatalom mellett Nagy-Britannia, Ukrajna, Belgium, Hollandia és Finnország is csatlakozott a tömbhöz, amelyben ott vannak a magyarok, románok, szlovákok, szlovénok is, Csehország ráadásul azt is vállalta, hogy 2050-ig hazai termelése felét az atomenergia teszi ki. Az atomszövetség váratlanul érte a klímacsúcsot, inkább a megújuló energiák megháromszorozására számítottak – az ellentmondást az atomlobbi államai úgy…
1. ORBÁN LEVELET KÜLDÖTT, MACRON MEGHÍVÓT A magyar kormányfő levélben kérte Brüsszelt, hogy vegyék le az ukrán csatlakozás témáját a jövő heti EU-csúcs napirendjéről. Orbán Viktor a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek azt írta, hogy mivel a kérdésben nincs konszenzus, csak így lehet elkerülni a kudarcot. A magyar miniszterelnök elhalasztaná az uniós költségvetésről szóló vitát is, ebben a kérdésben is szembemenve az unió kormányának számító Bizottsággal. Előzőleg Orbán a Magyar Külügyi Intézet konferenciáján mondott beszédet, amelyben kifejtette, nem szabad engedni „azoknak a szirénhangoknak, amelyek jól nevelt viselkedésre próbálják rávenni Magyarországot”, hanem vállalni kell a konfliktusokat. Mindenesetre egy…
1. MERÉNYLET PÁRIZSBAN, HARCOK GÁZÁBAN Párizsban az Eiffel-toronynál egy iszlamista halálra szúrt egy német turistát, majd még két embert megsebesített egy kalapáccsal. Az őrizetbe vett 26 éves támadó iráni szülőktől már Franciaországban született, és évek óta próbál csatlakozni az Iszlám Államhoz, a hatóságok is tudtak szélsőséges nézeteiről. Cselekedetét azzal indokolta, hogy nem bírta nézni a muszlimok halálát Palesztinában. Az amerikai Atlantában egy palesztinszimpatizáns tüntető felgyújtotta magát az izraeli konzulátus előtt, állapota kritikus. Közben egész Gáza területére kiterjedve folytatódtak az izraeli akciók, amelyek célja a területet uraló Hamász felszámolása, bár azt továbbra sem tudni, mi fog történni ezután. Az egyhetes tűzszünet…
1. A VÉTÓ, AMIT NEM HÍVUNK ANNAK Alakul a kőkemény harc a december közepi EU-csúcson: ma a magyar kormányfő a korábbinál is határozottabban jelentette ki, hogy még tárgyalásoknak sem szabad megkezdődniük Ukrajna EU-csatlakozásáról. A vétó szót gondosan kerülő Orbán Viktor ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy minden tagállam egyhangú támogatására van szükség. Brüsszelben valóban gőzerővel dolgoznak azon, hogy lehetne kikerülni a magyar ellenkezést, vagy esetleg megvásárolni a magyar kormány szavazatát. Az Európai Bizottságtól érkeztek is a minap olyan célzások, hogy most már tényleg hozzájuthat befagyasztott uniós pénzének egy részéhez Magyarország. Állítólag mintegy tízmilliárd euró szabadulhat fel még decemberben. 2. FRANCIA KÉSELÉS,…
1. KLÍMACSÚCS AZ OLAJKUTAK ÁRNYÉKÁBAN Megkezdődött az ENSZ 28. klímacsúcsa, amelyen az előző 27-nél gyorsabb megoldásokat kellene találni a globális felmelegedés megállítására. A világszervezet főtitkára szerint a bolygó jelenleg az iparosodás előttinél három fokkal melegebb irányba tart, ami katasztrófa lenne. Az eredeti cél még másfél fok volt, ez azonban mára teljesen illuzórikussá vált. Annyit már az első nap sikerült elérni, hogy elfogadták egy alap létrehozását, amely a klímaváltozás okozta katasztrófáknál nyújtana segítséget a szegény országoknak. A két héten át tartó tanácskozásnak azonban már a dubaji helyszíne is komoly vihart kavart: az Egyesült Arab Emirátusok a világ egyik legnagyobb olajkitermelője, és…
1. JAVULHAT A KÁRPÁTALJAI MAGYAROK HELYZETE Ukrajna még idén elfogadhatja az ott élő nemzetiségi kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarok anyanyelvhasználatát biztosító törvénymódosításokat. Erről kijevi útja után számolt be az Európai Bizottság alelnöke. Vera Jourová azt ugyanakkor nem tudta megmondani, hogy ezek a változtatások kielégítik-e a magyar kormány igényeit, amely régóta kifogásolja az ukrán vezetés nemzetiségi politikáját, és egyebek között emiatt is ellenzi az ukrán EU-csatlakozást. Ami a háborút illeti, kiderült, hogy nemcsak az ukrán katonai hírszerzés vezetőjének a feleségét mérgezték meg, hanem a szervezet több más magasrangú tisztviselőjét is. A hírszerzés egy korábbi vezetője szerint ez Putyin orosz elnök személyes…
1. MEGINT 48 ÓRA: FOLYTATÓDNAK A FOGOLYCSERÉK Nem ért véget négy nap után a gázai tűzszünet: Izrael és a Hamász 48 órás folytatásban egyezett meg. A katari közvetítéssel zajló tárgyalásokon a palesztin terrorszervezet a két újabb napon kétszer tíz zsidó túsz elengedését vállalta, az izraeliek cserébe háromszor ennyi bebörtönzött palesztint bocsátanak szabadon. Katarban ott vannak az amerikai kormányzat képviselői is, akik hosszabb fegyvernyugvásra próbálják rávenni Izraelt. A tűzszünet miatt a korábbinál több segély jut be Gázába, ahol szörnyű állapotok uralkodnak. Az Egészségügyi Világszervezet szerint hamarosan több palesztin halhat meg járványokban és betegségekben, mint a légicsapásokban, amelyek pedig már több mint…
1. ESÉLY A GÁZAI TŰZSZÜNET FOLYTATÁSÁRA A ma utolsó 24 órájába lépő gázai tűzszünet meghosszabbítására szólított fel a NATO-főtitkár, egyiptomi forrás szerint erre van is esély a felek részéről, vagyis folytatnák a túszcserét holnaptól is. A katari kormányfő szerint viszont ehhez a Hamásznak több tucatnyi olyan izraeli túszt kell megtalálnia, akiket más palesztin fegyveres csoportok tartanak fogva. Még csaknem 180 zsidó túsz van a Gázai-övezetben, az eddig kiszabadultak között két magyar-izraeli állampolgárságú gyermek is van, s további két magyar kimenekítésében segédkezne a magyar kormány. 2. 650 EZER KATONAKORÚ UKRÁN SZÖKÖTT EL Az Eurostat adatai szerint az orosz-ukrán háború kitörése óta…
1. MÁTÓL TÉNYLEG TŰZSZÜNET GÁZÁBAN Egynapos csúszás után péntek reggel elkezdődött az ideiglenes fegyverszünet Gázában. Az Izrael és a Hamász közötti tűzszünet négy napig tart, ezalatt ötven izraeli túszt engednek el százötven palesztin fogolyért cserébe. Ez az október 7-én kezdődött véres konfliktus első csillapodása, amely amerikai, egyiptomi és katari közvetítéssel jött létre, első lépésként a Hamász ma tizenhárom zsidó gyereket és nőt adott át, s háromszor annyi palesztin rabot kapott vissza. Izrael kész a fegyverszünetet a megállapodott négy napon túl is fenntartani, egészen addig, míg az iszlamisták legalább napi tíz újabb túszt engednek szabadon. Egyiptomi információk szerint a Hamász közben…