1. SÚLYOS UKRÁN VESZTESÉGEK Az ukránoknak megint sikerült csapást mérniük a Krím-félszigetet Oroszországgal összekötő hídra. Feltehetően vízi drónnal, leginkább egy jetskihez hasonló eszközzel idéztek elő robbanást, bár azt egyelőre nem látni, a kercsi híd tartószerkezete is károsodott-e, vagy viszonylag könnyű kijavítani a kárt. A szimbolikus sikerélményekre szükségük is van az ukránoknak, akik amerikai lapértesülések szerint az ellentámadásukban elvesztették a nyugatról kapott új felszerelésük egyötödét, főleg a harckocsik hullottak az orosz aknamezőkön, miközben az orosz vonalak áttörése még mindig nem látszik. Nem a kercsi robbantással összefüggésben, de Moszkva hivatalosan is bejelentette, hogy véget vetett a megállapodásnak, amelynek köszönhetően Ukrajna gabonát exportálhatott…
Szerző: mailblog.hu
1. CSAK A LENGYELEK NEM ÍRTÁK ALÁ A PRIDE-LEVELET Ahogyan tavaly, s tavalyelőtt, úgy az idén is közös nyilatkozatban álltak ki budapesti nagykövetségek a szombati Pride felvonulás előtt. Ezúttal 38 nagykövetség sürgette a magyar kormányt, hogy védje meg az LMBTQ-közösség jogait, és törölje el az őket diszkrimináló törvényeket, a felhívást az EU-tagországok képviseletei közül egyedül a lengyelek nem írták alá. Közben a médiahatóság csak az éjjeli tévés műsorsávban engedélyezte a Budapest Pride idei animációs kampányfilmjének vetítését, amelyben két nő gördeszkázik és ölelkezik, ezt a homoszexualitás népszerűsítésének minősítették. Ehhez képest Írországban bevezetni készülnek az LMBTQ-identitásra érzékenyítő szexuális oktatást a felső tagozatos…
1. A SZEGÉNYSÉG NAGY, A REÁLBÉR KICSI Az európai uniós polgárok több mint nyolc százalékának nincs annyi pénze, hogy legalább minden másnap hús vagy hal (vagy ennek vegán megfelelője) kerüljön az asztalára, Magyarországon ugyanez az arány 14 százalék. Az Eurostat most közzétett, 2022-re vonatkozó jelentése szerint ez a legrosszabb arány Románia, Bulgária és Szlovákia után. Ráadásul a felmérés szerint a fenti 14 százalékon kívül vannak mégegyszer ennyien, akiket ugyanez a veszély fenyeget. Az idei kilátások sem túl biztatóak: 2023 első negyedévében Magyarországon estek legnagyobbat a reálbérek: 15,6 százalékot – ezt már az OECD legfrissebb jelentése írja. A világ fejlett országait…
1. A KOCOGÁS VESZÉLYESEBB A TENGERALATTJÁRÓS MERÜLÉSNÉL Nem volt jó napjuk az orosz tiszteknek. Az ukránok ugyan továbbra is csak araszolnak előre a fronton, ám más téren vannak látványos sikereik. Sikerült egy újabb, a háború kezdete óta már a tizedik tábornokot kilőniük, amint azt orosz bloggerek is megerősítették, bár Moszkva egyelőre nem. Oleg Cokov altábornagy a déli katonai körzet parancsnokhelyettese volt és az eddigi legmagasabb rangú orosz, akivel az ukránok végezni tudtak – a hírek szerint egy brit rakétával mértek csapást a fronttól száz kilométerre lévő parancsnoki posztra. Bár kevésbé fontos, de még érdekesebb és rejtélyesebb egy másik haláleset: Krasznodárban…
1. SVÉD IGEN, UKRÁN TALÁN A svédeket elégedetté, az ukránokat elégedetlenné tette a NATO-csúcs. A török elnök végre áldását adta a svédek felvételére, bár Erdogan az utolsó pillanatban is panaszkodott a szerinte még mindig túlságosan engedékeny svéd hozzáállásra a kurd és egyéb török ellenzéki aktivistákkal kapcsolatban, sőt, megpróbálta a török EU-csatlakozást is belevonni az alkuba. A török jóváhagyás után hirtelen a magyar kormány is közölte, hogy mindig is támogatta Stockholmot, és a parlamenti szavazás csak technikai kérdés, így a török igyekezet függvényében elképzelhető, hogy gyorsan rendkívüli ülést hívnak össze az Országgyűlésben. Az ukrán elnök viszont azért elkeseredett, mert egyelőre sem…
1. VÉGRE JÓ ADATOK JÖTTEK Májusban majdnem 1,1 milliárd eurós többlet halmozódott fel a külkereskedelmi mérlegben, ami több mint harminc havi csúcsot jelent. A statisztikai hivatal adatai szerint az év első öt hónapjában már 2,5 milliárd eurónál jár a többlet, azaz beigazolódni látszik az elemzők várakozása, miszerint gyorsan helyreáll a magyar gazdaság megbomlott külső egyensúlya, ez pedig annak köszönhető, hogy az energiaárak csökkenésének hatása már látható az importban. Szintén jó híreket közölt a Pénzügyminisztérium: júniusban mindössze 132,7 milliárd forintos hiánnyal zárt az államháztartás központi alrendszere, ami igencsak váratlan adat, az elmúlt nyolc év legalacsonyabb június havi deficitje. Ezzel együtt fél…
1. MÉG MINDIG 20 SZÁZALÉK FELETT AZ INFLÁCIÓ Bár lassult, továbbra is 20 százalék fölötti a magyarországi infláció, a múlt hónapban 20,1 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint tavaly júniusban – derül ki a KSH friss adataiból. Az élelmiszer-infláció 29,3 százalék volt. A háztartási energia 34,3 százalékkal drágult. A tartós fogyasztási cikkekért 6,1 százalékkal fizettünk többet, az üzemanyagok ára 20,2 százalékkal, szolgáltatások díja 14,4-gyel nőtt. A havi infláció júniusban 0,3 százalékos volt. Ezen belül az élelmiszerárak átlagosan 0,4 százalékkal csökkentek májushoz képest, a háztartási energiáé 2,1 százalékkal. Az üzemanyagok 2,2 százalékkal, a szolgáltatások 0,9 százalékkal drágultak. Mivel tavaly júniusban…
1. NOVÁK KATALIN ALÁÍRTA A PEDAGÓGUSTÖRVÉNYT Két nappal a kormánypártok általi megszavazás után a köztársasági elnök aláírta a pedagógusok életpályájáról szóló új státusztörvényt. Novák Katalin azzal indokolta szignóját, hogy szerinte végleges formájában a törvény lényegileg más, mint az a tervezet, amely a tiltakozásokat kiváltotta. Pintér Sándor oktatást felügyelő belügyminiszter nem tart a törvény kiváltotta tömeges tanárfelmondásoktól, hiába jelezte korábban ötezer pedagógus is ezen szándékát, Pintér szerint más valamit előre bejelenteni, s más azt végre is hajtani. Eközben Terézváros ellenzéki önkormányzata a tanárhiány enyhítésére és a pályaelhagyás megakadályozása érdekében 18 státusztörvény hatálya alá eső pedagógusának havi bruttó 150 ezer forintos albérleti…
1. BAJBAN A KÖLTSÉGVETÉS, FELÜL KELL VIZSGÁLNI A KÖZKIADÁSOKAT Alighogy kiderült, óriási hiánnyal zárta a kormányzati szektor az első negyedévet – a deficit majdnem elérte a GDP tizedét –, kedd este már meg is jelent egy határozat a Magyar Közlönyben, ami gyanúsan azt vetíti előre, hogy rendkívüli megszorítások jöhetnek. Létre is hoztak egy új munkacsoportot a közkiadások felülvizsgálatára a Pénzügyminisztériumban: a Varga Mihály vezette tárcának első körben a 2023-as egészségügyi, családtámogatás és lakhatásra fordított állami kiadásokat, valamint az ezekhez kapcsolódó adókedvezményeket, majd a 2024-ben az oktatásra és állami beruházásokra fordítandó kiadásokat kell felülvizsgálni. A szaktárca mai közleménye szerint „az Európai…
1. MEGSZAVAZTÁK A PEDAGÓGUSTÖRVÉNYT A parlament kormánypárti szavazatokkal elfogadta a pedagógusok új életpályájáról elnevezésű státusztörvényt. Az új szabályozással szemben március óta folyamatosak a szakszervezeti-, diák- és tanártiltakozások, a szavazás napján is tüntettek a Kossuth téren. A törvénnyel megszűnt a tanárok közalkalmazotti jogviszonya, heti 24 órát kell tanítaniuk, a tanév július 15-ig meghosszabbítható lesz, életbe lép az éves teljesítményértékelés a bérezési besorolásához, s a pedagógusok tankerületen belül átvezényelhetők lesznek. Az ellenzék bosszútörvényről, egy szakma megregulázásáról beszél, míg a Fidesz-frakció azt emeli ki, hogy ezzel a tanárok tíz hét szabadságot kapnak és 800 ezer forintot is kereshetnek. 2. ELSZÁLLTAK A KIADÁSOK, KOZMETIKÁZZÁK…