1
Másfél év után először csökkent az áremelkedés üteme: a KSH közlése szerint az éves drágulás üteme minimálisan ugyan, de a januári 25,7 százalékról 25,4 százalékra mérséklődött. A legfontosabb termékcsoportok közül az élelmiszerek ára 43,3 százalékkal emelkedett tavaly februárhoz képest, a háztartási energia 49 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkek 12,6 százalékkal, míg a szeszes italok, dohányáruk átlagosan 18,8 százalékkal drágultak. Januárhoz képest a fogyasztói árak 0,8 százalékkal nőttek.
2
Matolcsy György ismét a Parlamentben járt, és ezúttal sem kímélte a kormány gazdaságpolitikáját, amiben a jegybankelnök szerint már a háború előtt elindult a „negatív fordulat”. Az MNB első embere decemberben is élesen bírálta a kormányt a Gazdasági Bizottság ülésén, ahol azt mondta, „szembe kell nézni azzal, hogy a pénzügyi, makrogazdasági mutatók az Európai Unióban az első-második legrosszabb helyen vannak”, 2023-ban pedig már a legrosszabb lesz – mert a 15-18 százalék közötti infláció a legmagasabb lesz az EU-ban. Most arról beszélt, hogy a 2021-ben negatív gazdaságpolitikai fordulatot hajtott végre a kormány, „eleresztette az egyensúlyt”, és csak utána jött 2022-ben a háború, a szankciók, valamint a brüsszeli csatározások. Matolcsy György a legnagyobb „műhibának” a költségvetés elengedését és az ársapkák bevezetését nevezte meg – utóbbiról egyébként létezik egy jegybanki tanulmány is, mely szerint az árstopok nemhogy mérsékelték volna az inflációt, hanem inkább erősítették.
3
Február végére elértük a egész évesre tervezett hiány 44 százalékát. A pénzügyi tárca közlése alapján február végén 1525,1 milliárd forint lett az államháztartás hiánya, ebből csak februárban 1381,5 milliárd forint hiányt „sikerült” összehozni. A kormány decemberben, amikor az idei költségvetést módosították, még 3400 milliárd forintos egész éves hiánnyal számolt. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 50 milliárdos lett a hiánya, az elkülönített állami pénzalapok pedig 58 milliárdos többletet értek el. A nyugdíjemelés miatt 274,8 milliárd forinttal több pénzt költöttek nyugellátásokra, mint egy évvel ezelőtt. A pénzügyi tárca nem adott részletes tájékoztatást és magyarázatot az időarányosan brutális mértékű államháztartási hiány okára.
4
Ukrajna lett a legújabb gyanúsítottja az Oroszországból Európába gázt szállító tenger alatti vezetékek szeptemberi felrobbantásának. A The New York Times írta meg amerikai hírszerzési forrásokra hivatkozva, hogy egy ukrán cég bérelte ki Lengyelországban azt a hajót, amely állítólag részt vett az akcióban. Az ukrán kormány tagad, és a lap sem állítja, hogy Kijev áll a szabotázs mögött. Az Északi Áramlat vezetékeinek felrobbantásával már gyanúsították az oroszokat, a norvégokat és az amerikaiakat is, de a mostani tűnik a leginkább megalapozott és részletekbe menően leírt elméletnek.
5
Óriási tüntetésekhez vezetett Grúziában az a törvényjavaslat, amellyel korlátozni akarják a civil szervezetek tevékenységét. A két napja tartó demonstrációkban több tucat tüntető és rendőr sérült meg. vagy hatvan embert vettek őrizetbe. A javaslat értelmében azok a médiatermékek és civil szervezetek, amelyek forrásaik legalább egyötödét külföldről kapják, külföldi ügynökként kell megjelöljék magukat. Grúzia erősen megosztott ország, a kormány nagyon oroszpárti, az ellenzék nagyon nyugatbarát. A javaslat pedig erős áthallásokat mutat a putyini szabályozással, de akik összehunyorított szemmel még messzebbre akarnak látni, azok magyar mintákat is felfedeztek.
6
Beszüntették a munkát, hogy ne kelljen többet dolgozniuk: az ország teljes megbénítása a célja a sztrájkoló francia szakszervezeteknek, amelyek így akarják megtorpedózni a nyugdíjkorhatár megemelését 32-ről 34 évre. Számos iskola bezárt, a tömegközlekedés sok helyen leállt, a tüntetők az olajfinomítok blokád alá vételével akarják még nagyobb nyomás alá helyezni a kormányt. A korhatáremelés a francia elnök programjának egyik legfontosabb eleme, Emmanuel Macron elnök szerint, ha nem lépik meg, a nyugdíjrendszer össze fog omlani. A közvéleménykutatások szerint azonban az emberek többsége támogatja a sztrájkolókat.
7
Ellenzékben látványosan hosszú ölelés, kormányon diszkréten röviden bejelentett válás: Gyurcsány Ferenc megmagyarázta egy tévéinterjúban, hogy szolidaritásból és előre kitervelten egyeztetve ölelgette szorosan képviselői esküje letételekor a parlamenti ülésteremben az új DK-frakciótag Ráczné Földi Juditot, akit támadások értek, mert a tavalyi ellenzéki előválasztási kampányban nem tett említést offshore-cégérintettségéről. Közben kiderült, hogy a Blikk két évvel korábban cáfolt híre mostanra valósággá lett: elválik Varga Judit igazságügyi miniszter, a szakítást férje, Magyar Péter jelentette be először szűkszavúan a közösségi médiában, majd bejegyzését elrejtette, de politikus neje később maga is megerősítette közös döntésüket.
8
Nomen est omen: egyszerre akarjuk követni a Nyugatot és a Keletet, legalábbis mintha ez derülne ki a tavaly adott keresztnevekből: a Dominik lett a leggyakoribb választás a tavaly született magyar fiúknál. A Dominik tíz éve bent van az első tízben, így eredménye nem is olyan meglepő. Üstökösszerűen törnek viszont előre az ezüstérmes Olivérek, akik négy évvel azelőtt még sehol sem voltak. A nagy vesztesek a leszállóágban lévő Bencék és Máték. A nőknél nem ilyen mozgalmas az élmezőny: a Hannát tíz éve nem lehet letaszítani az első helyről. Viszont az orosz háború sem tudta megállítani a Lénákat, akik már a második helyen vannak.
9
Rasszista ügy vagy származástól független garázdaság kontra túlkapás – tovább bonyolódik a múlt péntek éjszakai nyíregyházi diszkó előtti véres verekedés története, miután immár minden szereplő és távolabbi szemlélő megszólalt: a megvert cigány fiatalok, édesapjuk és képviselőjük szerint a biztonsági őrök brutalitással utaztak rájuk, két őrt valóban le is tartóztattak, mert nagyon megverték a belépni akaró fiatalokat, s el is ismerték az önbíráskodó fellépést, ám a rasszista motivációt nem, e másik álláspont szerint ugyanis azért tagadták meg a bokszolóktól a szórakozóhely látogatását, mert korábban ott botrányosan viselkedtek a vendégekkel.
10
Venezia extra dry: a világ leghíresebb turistacélpontja, a lagúnák és csatornák olasz városa kiszáradt. A korábban gyakran jellemző áradások után most eljött az aszályok ideje a Rialto-híd alatt is, ugyanis nem érkezik elég vízutánpótlás a tengerbe a nagyobb hegyi olasz folyókból, mert az Alpokban az elmúlt évtizedhez képest kevesebb, mint felére esett a hó mennyisége, valamint negatívan hat még a tavalyi, 70 éves rekordot jelentő csúcsaszály is. Velence vízszintemelkedésének problémáját egy gigantikus gáttal oldották meg, ehhez képest most a csónakok és gondolák a csatornák medreinek homokjában vesztegelnek. A tudományos becslések szerint Észak-Olaszországban 50 napnyi esőre lenne szükség a szárazság kiheveréséhez.
