2025. 06. 25. szerda

1

Szükség lesz 500 ezer új munkavállalóra – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is ugyanezt hangsúlyozta előadásában, és ő is ezt a félmilliós számot mondta be: szerinte ez gazdasági migrációval és az inaktívak aktivizálásával elérhető. A miniszterelnök szerint ehhez megvan a „földrajzi tartalékunk”: a kormány a munkahelyteremtésben most Kelet-Magyarországra fókuszál. Arra egyikük sem tért ki, hogy miért van szükség félmillió új melósra – Nagy Márton annyit mondott erről, hogy ez a növekedés egyik alapfeltétele az energia mellett. A KSH adatai szerint ugyanis rekordközeli a foglalkoztatottság (januárban 4,7 millió fő volt). Az évnyitón némiképp „visszaszóltak” a jegybanknak is: Nagy Márton (ex MNB-alelnök) nem, mert ő „megígérte” korábban, hogy nem beszél majd az MNB-ről, de Parragh László MKIK-elnök szerint „jelenleg a gazdasági növekedés monetáris visszafogása az, amit a gazdaság szereplői tapasztalnak”. Egy nappal korábban Matolcsy György jegybankelnök kritizálta élesen a kormány gazdaságpolitikáját.

2

Milliárdokat csoportosított át a kormány a költségvetésben. A rezsivédelmi alapból kivett 93 milliárd forintből egyenként 12-14 milliárdot kap a szociális és gyermekvédelmi intézményrendszer, a gyógyító-megelőző ellátás, a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság és a szociális célú, nem állami humánszolgáltatást végző intézmények. A legérdekesebb mégis az, hogy a Kecskeméti Ipari Park fejlesztése érdekében a következő két évben 7 milliárd forintot fordítanak az Alföldön 132 kV-os távvezetékek kapacitásbővítésére, a fejlesztés Kisteleket is érinti. A település határába tervezett akkumulátor gyár beruházás korábban azért került veszélybe, mert nem volt biztosított a megfelelő áramkapacitás. Az akadály ezzel vélhetően elhárult a kisteleki akkumulátorgyár felépítése elől.

3

1000 milliárd forintra emeli a kormány a Baross Gábor-program keretében biztosított vállalati hitelek forrását – jelentette be Gulyás Gergely a kormányinfón. Ez a keret beruházásra és forgóeszközhitelre ad lehetőséget euró-, illetve forintalapon. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szavai szerint kedvező kamatozású hitelről van szó: az eurókamat legfeljebb 3-3,5, a forinthitel pedig 6-6,5 százalékos kamatozású – ez pedig valóban kedvezőnek tűnik a jelenlegi kamatkörnyezetben. A hitelprogramot február 1-jén összesen 700 milliárd forintos keretösszeggel hirdették meg, a legutóbbi kör 200 milliárdos beruházási hitelről szólt, melynek kerete közel egy hónap alatt, március elején ki is merült.

4

A kancelláriaminiszter azt ígéri, még márciusban szavazni fog az Országgyűlés a NATO-bővítésről. Gulyás Gergely ezzel többet mondott, mint a Svédországban és Finnországban tárgyaló magyar parlamenti delegáció, amelynek tagjai nem említettek konkrét időpontot. A velük találkozó finn küldöttség vezetője viszont elmondta, hogy teljesen egyértelműnek látja a magyar támogatást, és azért cserébe semmilyen feltételt nem is támasztott Helsinkivel szemben a kormánypárti küldöttség.

5

Csaknem egy hónapos kihagyás után ismét nagyszabású rakétatámadást intéztek Ukrajna energiaellátása ellen az oroszok. Több mint nyolcvan rakétát lőttek ki tíz városra, amelyek lakóépületeket is eltaláltak és halálos áldozatok is voltak, a fő célpontok hőerőművek, áramtermelő létesítmények és elosztóállomások voltak. Eltalálták Európa legnagyobb atomerőművének számító zaporizzsjai létesítményt árammal ellátó vezetéket is, ami miatt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség megint egy lehetséges atomkatasztrófa veszélyére figyelmeztetett. Moszkva októbertől sűrűn indított ilyen jellegű támadásokat, amelyekkel sikerült is komoly szenvedéseket okozni az ukránoknak, de megtörni nem tudta őket. A többhetes kihagyás nyugati elemzők reményei szerint azt mutatja, hogy Moszkvának nem sok bevethető rakétája maradt.

6

Miközben egyre több európai vezető politikus veti fel, hogy nemzetközi bíróság elé kell állítani az orosz hadsereg által Ukrajnában elkövetett háborús bűntettek felelőseit, aközben az USA védelmi minisztériuma, a Pentagon nem akarja átadni e bűncselekmények bizonyítékait a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságnak. A Fehér Ház és a külügyminisztérium támogatja az együttműködést a hágai bírósággal, míg a Pentagon ezt ellenzi, mégpedig azért, mert akkor el kellene ismerni a külföldön szolgáló amerikai katonák ügyében is a hágai büntetőbíróság illetékességét. A nemzetközi bíróság – az alapszabálya szerint – csak akkor rendelkezik joghatósággal, ha a háborús bűn elkövetésével gyanúsított hazájában a bíróságok nem hajlandók vagy nem képesek eljárni az ügyben.

7

Grúziában győztek az ellenzéki tüntetők: sikerült elérniük, hogy visszavonják azt a törvényt, amely orosz mintára külföldi ügynökké minősítette volna a külföldről is támogatásokat kapó civil szervezeteket és sajtóorgánumokat. A hatalmon lévő Moszkva-barát kormánypárt szerint ugyan semmi baj nincs a törvénnyel, de mérsékelni akarják a konfrontációt, ezért vonják azt vissza. Az EU üdvözölte a döntést, ezzel azonban még nem biztos, hogy vége a tüntetéseknek, az ellenzéki pártok most az eddig őrizetbe vett demonstrálók szabadon engedését követelik.

8

Veszélyes terrorizmus vagy operettszerveződés: 15 éve ezen vitatkoznak Budaházy György hívei a szélsőségesen nacionalista jobboldali politikai aktivistát gyűlölőkkel, az igazság malmai pedig nagyon lassan és sokféleképpen őröltek eddig. Ma zajos üléstermi körülmények között másodfokon 6 év fegyházbüntetésre ítélték a Hunnia-per fővádlottját, s a többiek büntetéseit is mérsékelték. A Magyarok Nyilai nevű terrorcsoport 2007 és 2009 között erőszakos cselekményekkel próbálta meg befolyásolni a baloldali kormányok politikáját. Budaházyt 2016-ban első fokon 13 évre ítélték, aztán a döntést hatályon kívül helyezték, tavaly márciusban pedig az új eljárásban 17 évet kapott, ezt enyhítette most a fellebviteli bíróság. Budaházy október óta – a Kúria döntése alapján – házi őrizetben töltötte büntetését, Novák Katalin államfő pedig az év végén a 17 vádlottból hétnek elnöki kegyelmet adott.

9

Nemsokára már nem lehet „csak úgy” beutazni Nagy-Britanniába az EU-s országok polgárainak, azaz a magyaroknak sem. A britek közölték, hogy még a jövő év vége előtt bevezetik az új rendszert, amely szerint az utazóknak előzetes belépési engedélyt kell kiváltaniuk indulás előtt. A bevezetés pontos dátumán kívül egyelőre sem az online kiváltható engedély árát nem lehet tudni, sem azt, hogy mennyi ideig lesz érvényes.

10

Nehezített körülmények között jutottak el a Ferencváros futballcsapatának ultracsoportjai a csütörtök esti Európa Liga-mérkőzésre Németországba, miután a cseh-német határon a német rendőrség előzetes értesítés nélkül két órára feltartóztatta a 14 vasúti kocsiból álló szurkolói különvonatot, amely így a menetrend szerint nem érte volna el a zöld-fehérek meccsét Leverkusenben, ám a német vasúttársaság elsőbbséget biztosított a szerelvénynek, a magyar külügy pedig hét konzult küldött a helyszínre, segítve a versenyfutást a mérkőzés kezdőidejével. A Fradi magyar csapatként 19 év után léphet pályára nemzetközi kupa tavaszi egyenes kieséses folytatásában.

Comments are closed.