1
Hat embert, köztük egy héthónapos magzattal terhes nőt lőtt agyon egy ámokfutó Hamburgban. A vérengzés a Jehova Tanúi Egyház imaházában történt, a 35 éves tettes (aki magával is végzett) a közösség korábbi tagja volt. Az elkövetőnek volt fegyvertartási engedélye, amit a rendőrség épp felül akart vizsgálni, mert bejelentés érkezett a férfi aggasztó mentális állapotáról.
2
Még az ukrajnai háborút is háttérbe szorította a Csatornán átkelő migránsok ügye a francia-angol csúcstalálkozón. Rishi Sunak brit kormányfő azt akarta Párizsban elérni, hogy visszaküldhessék Franciaországba az onnan Angliába érkező migránsokat. Emmanuel Macron francia elnöknek viszont nem sürgős a kérdés megoldása, ezért a vitába bevonná az EU-t is. Addig is, amig megszületik erről a megállapodás, a brit kormány a következő három évben több mint félmilliárd eurót ad a franciáknak, hogy abból csökkentsék az Angliába induló migránsok számát. London szerint ez még mindig olcsóbb, mint az átjutottak ellátására költeni. A konzervatív brit kormány rengeteg bírálatot kap saját táborából, amiért nem tudja megállítani az illegális bevándorlókat.
3
Bár a földrengés miatt szó volt róla, végül mégsem halasztják el a török választást. Május 14-én dönthetnek a törökök, hogy véget vessenek-e a 20 éve tartó Erdogan-korszaknak. Az ellenzék nemrég jelentette be, hogy közös ellenjelöltet állít a legfontosabb ellenzéki párt vezetőjének személyében, miután a nála esélyesebbnek tűnő isztambuli főpolgármestert sikerült Erdogannak börtönre ítéltetnie. A tét óriási, az ellentétek kibékíthetetlenek: az egyik oldalon (főleg) a vallásos vidékiek állnak, akik Erdogant minden idők legnagyszerűbb török vezetőjének tartják, míg a másik oldalon (főleg) a hitetlen városiak, akik szerint az elnök egy véreskezű korrupt diktátor.
4
A New York Times értesülése szerint Magyarország is érdeklődött az amerikai atomenergetikai cégnél, a Westinghouse-nál a paksi reaktorok üzemeltetéséhez szükséges hasadóanyag beszerzéséről. Tarik Choho, a cég fűtőanyagrészlegének vezetője Magyarországgal példálózva érzékeltette, hogy az európai országok igyekeznek függetleníteni energiaellátásukat Oroszországtól. „Még Magyarország is diverzifikálni akar” – mondta a lap munkatársának arra utalva, hogy az „Oroszország legközelebbi EU-s szövetségeseként” jellemzett magyar kormány is tájékozódott náluk a fűtőanyag beszerzéséről.
5
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróság (EJEB) friss döntése szerint jogsértő, hogy a magyar adóhatóság háromhavonta nyilvános listákat tesz közzé az adótartozást felhalmozókról. Még 2016-ban fordult a bírósághoz egy érintett, aki szerepelt az adóhatóság listáján, amelyen a tartozás összegét, az adós nevét és lakcímét, továbbá az adóazonosító jelét is feltüntették. Ez pedig az Emberi Jogok Európai Egyezményébe ütközik, mert megsérti a magán- és családi élet, valamint az otthon tiszteletben tartásához való jogot. A döntés jogerős és precedens értékű, vagyis az adóslistára kerültek jó eséllyel indíthatnak pereket. Ugyanakkor a NAV-nak mindaddig publikálnia kell a „jelentősebb adósok” névsorát, amíg az erről szóló törvényt meg nem változtatja az Országgyűlés. A bíróság nem ítélt meg kártérítést, mert a jogsértés megállapítása elegendő elégtétel a kérelmező által elszenvedett nem vagyoni kárért. Magyarországnak a per költségeit kell állnia, áfa nélkül 7,6 millió forintot.
6
Sajtóhírek szerint komoly bajban vannak a tankerületek, mivel képtelenek voltak időre kifizetni a rezsiszámláikat. Ezért a Klebelsberg Központ közlése szerint március 9-én 14,4 milliárd forintnyi rezsitámogatást kaptak a kormánytól, amit a tankerületi központok számláinak kiegyenlítésére használnak fel. A tankerületeknek 75 millió forintnyi 60 napon túli tartozása is volt február utolsó napján. Szintén a héten derült ki, hogy januárban, egyetlen hónap alatt 29,5 milliárd forinttal 44 milliárd forintra emelkedett a költségvetési intézmények lejárt tartozása, azaz ennyivel tartoztak a beszállítóknak – ez a 30 milliárdos egyhavi ugrás egyébként minden idők második legrosszabb adata volt.
7
Az Alkotmánybíróság is a Várba teszi át a székhelyét, a Szent György téri József főhercegi palotába költözik, miután befejezik a újjáépítését. A tervek szerint palota neoreneszánsz kertje és egykori istállóépülete látogatható lesz, utóbbiban az Alkotmánybíróság turisztikai programokat is kínál majd. A testület 33 éves történetét megörökítő kiállítás is látogatható lesz. József főherceg palotája 1906-ban Korb Flóris és Giergl Kálmán építészek tervei alapján, az egykori Teleki palota átépítésével készült. A II. világháborúban megsérült, utána hagyták lepusztulni, végül 1968-ban lebontották. Újjáépítését 2021 júliusa óta a Nemzeti Hauszmann Program keretében végzik.
8
347 milliárd forintos profitot ért el tavaly az OTP. A bankcsoport pénteken ismertette a 2022-es eredményeit, amelyből kiderült, hogy a nyereség közel 600 milliárd forint is lehetett volna, azonban 246 milliárd forintot „elvitt” az orosz-ukrán háború és a kormányzati intézkedések: a háború negatív hatása 94 milliárd forint volt, míg a különadó, az extraprofit adó, a moratórium, a kamatstop és a Sberbank-végelszámolás összesen 138 milliárd forintot tett ki. A külföldi leányvállalatok nagyrészt kompenzálták azt a veszteséget, amelyet a háború és a magyar kormányzati intézkedések okoztak a csoportnak, így mindössze 24 százalékkal esett vissza az adózott eredmény tavaly az egy évvel korábbihoz képest. A korrekciós tételek nélküli adózott eredmény (593 milliárd forint) rekord a bankcsoport történetében.
9
Újabb csúf, de jellegzetes építmény tűnik el a fővárosból: a főpolgármester Terézváros polgármesterével együtt jelentette be, hogy még az idén elkezdik a Nyugati téri felüljáró elbontását. Ezzel egyrészt magát a teret lehet szebbé, élhetőbbé, gyalogos barátabbá tenni, másrészt megnyílik a lehetőség arra, hogy a villamosok a Deák-tértől egészen a Lehel-térig járjanak. Karácsony Gergely nagy nyomatékkal hangsúlyozta, hogy a kormány nem partner a környék fejlesztésében, de ők így is megcsinálják.
10
Katonadolog, de most már a katonai ügyészség vizsgálja, hogy a gyanú szerint két katonanőt is fizikailag bántalmazott tiszthelyettes felettesük egy szolnoki kiképzésen. Az egyik sértett katonanő által benyújtott panasza szerint tavaly októberben egy határvédelmi felkészítés során a két katonanő közül az egyiket úgy mellbe vágta gumibottal a felettese, hogy azóta rendszeres orvosi segítségre szorul. A másik nőnek a bántalmazás során a térde sérült meg. A katonanő a panaszbejelentésével nem jutott eredményre, ezért feljelentést tett a katonai ügyészségen. Az ügyészség alárendelt megsértésének bűntette miatt nyomozást rendelt el, ami folyik is, de gyanúsítottat még nem hallgattak ki az ügyben.
