1
Lengyelország és Szlovákia lett a két első ország, amely vadászgépeket ad Ukrajnának. Egyelőre nem korszerű nyugati gépekről, csak szovjet MIG-29-esekről van szó, és a nyugati NATO-tagországok siettek is bejelenteni, hogy nem követik a lengyel-szlovák példát, de a döntés akkor is áttörés a korábbiakhoz képest. A szlovák kormány azt is hangsúlyozta, hogy a gépeket az ukránok nem támadó hadműveletekre, hanem a saját országuk védelmére fogják használni, az ellenzék azonban így is háborúba lépést emleget. Közben a Nemzetközi Törvényszék elfogatóparancsot adott ki a háborús bűnökkel vádolt Putyin orosz elnök ellen. A lépésnek csekély a gyakorlati jelentősége, hiszen nem tudják őrizetbe venni Putyint, s nem várható, hogy elrettentő hatása lesz Moszkva szövetségeseire. Közülük a legfontosabb, a kínai elnök a jövő héten utazik Moszkvába, hogy találkozzék Putyinnal.
2
Azoknak lett igazuk, akik azt mondták, hogy a magyar kormány a törököknek akar szívességet tenni, amikor halogatja a svéd és a finn NATO-csatlakozást. A török elnök tegnap jelentette be, hogy támogatja a finnek felvételét, az Országgyűlés Fidesz-frakciójának vezetője pedig ma közölte: március 27-én szavaznak a finn felvételről, és egységesen támogatni fogják. A svédekről nem ejtett szót, mint ahogy Ankara is alkudozik még Stockholmmal, számos feltételt szabva a támogatásáért cserébe. Korábban szó sem volt Magyarországon arról, hogy külön kezelnék a két országot, mindig csak arra hivatkoztak, hogy finn és svéd politikusok is sokat bántották a magyar vezetést.
3
Az Eurostat jelentése szerint februárban az előzetes becslésnek megfelelően 8,5 százalékra csökkent az éves infláció az euróövezetben a januári 8,6 százalékról. Októberben még 10,6 százalékon állt. A februári adat kilenchavi mélypontot jelent, és jóval meghaladja az Európai Központi Bank 2 százalékos inflációs célját. Januárhoz képest 0,8 százalékkal nőttek a fogyasztói árak februárban. Az éves árindex emelkedéséhez leginkább az élelmiszerek, alkoholos italok és dohánytermékek járultak hozzá, a növekedés 15 százalékra gyorsult a januári 14,1 százalékról. Az energiaárak emelkedése 13,7 százalékra lassult februárban a januári 18,9 százalékról.
4
Bár Magyarországon is sok közgazdász vitatja, hogy az ársapkák bevezetése mennyire hasznos eszköz az infláció ellen, a jelek szerint a horvát vezetők nem nekik hisznek, ugyanis áprilistól ott is számos termék árát korlátozzák. Ide fognak tartozni az alapvető élelmiszerek a cukortól a tejen és a liszten át a csirkehúsig, de legfőképpen az áram és a gáz. Ezenkívül rengeteg egyszeri támogatást is kiosztanak. Sőt, a horvát kormány még abba is belevág, amibe a magyarnak is beletört a bicskája: júliustól jön a vasárnapi boltzár Horvátországban, a boltok évente csak 16 vasárnap lehetnek nyitva.
5
Úgy tűnik, hogy a győriek sem tarthatnak helyi népszavazást a Győrszentiván határába tervezett akkumulátorgyár megépülése ellen. A helyi választási bizottság elutasította a helyi népszavazás mindkét kérdését, az egyiket, melynek lényege, hogy akarnak-e a győriek akkugyárat, pongyolának ítélte, a másikat, a kisajátítási eljárásra vonatkozót pedig illetékesség hiánya miatt. Korábban már a 350 hektárnyi termőföld ipari park övezetbe sorolása miatt is volt tiltakozás. Amikor kiderült, hogy akkukumulátorgyárról van szó felforrósodott az indulat. Győr önkormányzata 10 milliárd forint kölcsönt kapott az államtól a termőföldek kisajátítására a „kiemelt jelentőségű” beruházáshoz.
6
A szemét a kukák helyett az utcán landol, a törvénytervezet a parlament helyett az államfő asztalán, aki alá is írja: folytatódik a Franciaországot hulladékkal is elárasztó sztrájkhullám a keresztülvert nyugdíjreform miatt, amely 62-ről 64 évre emeli a nyugdíjkorhatárt. A köztisztaságiak tiltakozása mellett közlekedésiek, tanárok, vegyipari dolgozók is tüntetnek munkabeszüntetésekkel. Idén ez a hatodik nagy tiltakozási akció, amit a franciák kétharmada támogat. Emmanuel Macron államfő viszont kitart, s többség híján, parlamenti szavazás nélkül hirdette ki tegnap a törvényt, amire az erős elnöki rendszerű francia közéletben lehetőséget ad az alkotmány, amennyiben a miniszterek többsége hozzájárul a nemzetgyűlés megkerüléséhez, és 24 órán belül a kormány nem bukik meg bizalmatlansági indítvánnyal – utóbbira viszont a baloldal és a radikális jobb is ígéretet tett.
7
Hiába a háborús szolidaritás, zárul a svájci szociális retesz: a hatóságok megunták egyes ukrán menekültek trükközéseit a segélyekkel, így a jövőben a támogatások odaítélésénél vagyonként számolják el a gépkocsikat, ahogyan más kérelmezőknél is Svájcban. A szigorítás szerint azoknak a segélyezett ukrán menekülteknek, akiknek autója meghaladja személyenként a 15 millió forintnak megfelelő, családonként a 40 milliós értékhatárt, meg kell válniuk luxusjárműveiktől.
8
A parlamenti választásokon már kipróbált ellenzéki összefogás most a magyar sajtóban is kipróbáltatik: négy hetilap – a Magyar Narancs, az Élet és Irodalom, a Jelen és a Magyar Hang – közösen indít pert a magyar kormány ellen a hirdetések egyenlőtlen elosztása, azaz a médiapiac torzítása miatt. Az ellenzéki orgánumok keresik majd igazukat bíróságon és hazai, valamint európai fórumokon, például versenyhivatali eljárásokban, valamint az Európai Parlament meghallgatásán is. A lapokat egy NGO, a Helsinki Bizottság ügyvédje képviseli, s a közös jogi aktivitás mellett összefognak előfizetési és hirdetésértékesítési ügyekben is.
9
A Schadl-ügy bírája kezdheti meg negyedszer is első fokona 9 éve a vádlottak padján ülő Simon Gábor, volt MSZP-s politikus perének tárgyalását. Még a 2014-es választás előtt derült ki, hogy öt évvel korábban 270 millió forintnak megfelelő eurót és dollárt helyezett el grazi és svájci bankokban, amelyek után nem fizette meg a járulékokat 128 milliós vagyoni hátrányt okozva a költségvetésnek. Emiatt vádolják költségvetési csalással, börtönbüntetést kérve rá. Simon közben a kárt megtérítette, így büntetése korlátlanul enyhíthető. Tóth Erzsébet az elnúlt év végén két nappal azelőtt kapta meg az ügyet, hogy az előző bíró a pert lezáró tárgyalást megtarthatta volna. Április 20-án lesz az első tárgyalás – immár a negyedik.
10
A tavasz első európai futballpillanata kiesést hozott az ősszel Európa Liga-csoportját megnyerő Ferencvárosnak, amely a Bundesliga 9. helyén álló Bayer Leverkusentől szenvedett kettős 2-0-ás vereséget, s egy szurkoló is kiesett: a Puskás Aréna tribünjéről, súlyosan megsérülve; a stadionban – ahol egyébként májusban az EL döntőjét rendezik – 50 ezer néző volt. Azóta sorsoltak a labdarúgó BL és EL negyeddöntőire, a 16 versenyben lévő csapatból 5 olasz, 3 angol, 2-2-2 német, spanyol és portugál, 1-1 pedig holland és belga.
