1
Váratlanul az elfoglalt területekre, azaz a Krímbe és Mariupolba látogatott az orosz elnök. A nyilvánosságra hozott felvételeken Putyint lelkesen fogadják, az újjáépítés pedig csodásan halad. Miután Putyin visszatért Moszkvába, rögtön fogadhatta is a kínai elnököt. Az nem kérdés, hogy Kína gazdaságilag továbbra is segít Oroszországnak (miközben persze ő is jól jár), az viszont igen, hogy hajlandó-e fegyvereket is adni az oroszoknak. Újra előkerülhet a kínai béketerv is, amely eddig nem váltott ki túlzott érdeklődést. Közben Putyin egyik leghéjább híve, Medvegyev volt elnök és kormányfő, már atomcsapással fenyegette meg a hágai nemzetközi törvényszéket, amiért az elfogatóparancsot adott ki Putyin ellen. Ebben a felfokozott hangulatban az egyetlen pozitívum, hogy török közvetítéssel sikerült meghosszabbítani az orosz-ukrán megállapodást a gabonaszállítmányokról, azaz Ukrajna fekete-tengeri kikötőit továbbra sem fenyegeti blokád, ami világszerte jót tesz az élelmiszeráraknak.
2
Az orosz agresszió az egész világot fenyegeti – jelentette ki Mateusz Mazowiecki lengyel kormányfő a heidelbergi egyetemen, párizsi nagykövete pedig ennél jóval messzebbre ment, amikor egy francia tévéinterjúban azt jelezte, ha Ukrajna nem lesz képes megvédeni magát, előállhat, hogy a lengyeleknek résztvevőként is be kell lépniük a háborúba. Ehhez képest jóval visszafogottabb a magas rangú katonából lett új cseh államfő, aki a háborút támogatva nyert idén a választáson: Petr Pavel szerint Ukrajna már csak egyszer próbálkozhat egy nagy ellentámadással, a következő tél után pedig nehéz lesz fenntartani a jelenlegi nyugati támogatási szintet.
3
Csak néhány nap és pár százmilliárd euró, pontosabban frank kellett hozzá, hogy Svájc legnagyobb bankja megmentse Svájc második legnagyobb bankját. Az alpesi állam hathatós közbelépésére a részvényesek megkerülésével pillanatok alatt megtörtént a UBS és a bajba jutott Credit Suisse összeolvasztása. Elemzők bizalmi válsággal – az USA-ban idén már három bank is csődbe ment – magyarázzák a Credit Suisse csődközeli helyzetét, mivel a bank likviditási és tőkemutatói alig voltak gyengébbek, mint az euróövezeti átlag. Az, hogy menteni kellett a bankot, nem kérdés, hiszen – a UBS-szel együtt – benne van a világ harminc rendszerfontosságú pénzintézetében, és esetleges összeomlása az egész pénzügyi rendszert megrázta volna.
4
A svájci bankvihar alaposan felkavarta a piacokat: a bankpapírok többsége jelentős eséssel kezdte a hetet, bár délutánra valamelyest korrigálni tudtak, és nem sokkal a tőzsdezárás előtt a legfontosabb európai indexek már erős pluszban álltak. A bankpánik viszont jót tett a bitcoinnak: a legjelentősebb kriptodeviza árfolyama 28 ezer dollár felett is járt hétfőn, amire legutóbb tavaly júniusban volt példa. Ez persze még mindig nagyon messze van a 2021. végi több mint 60 ezer dolláros árfolyamcsúcsától. Szárnyal az arany ára is.
5
Brüsszel egyre hibásabb, azaz hatékony a magyar kormány kommunikációja az inflációval kapcsolatban: a baloldalnak dolgozó Publicus Intézet kutatása szerint tavaly októberhez képest már 14 százalékkal kevesebben gondolják, hogy az Orbán-kabinet lenne a felelős az élelmiszerárak elszaladásáért. A felmérés azt jelzi, hogy csökkent az inflációs félelem, viszont hat százalékkal nőtt azok aránya, akik a brüsszeli háborús szankciókat okolják az áremelkedésekért. A propaganda nemcsak a kormánypárti szavazóknál és a bizonytalanoknál, hanem az ellenzéki szimpatizánsoknál is hat.
6
Öt és fél évbe telt a 3-as metró felújítása, de végre végig lehet menni rajta: hétfőn 13 órától már a teljes vonalon – Kőbánya-Kispest és Újpest-központ között – lehet utazni. Üröm az örömben: a Nagyvárad téren és a Lehel téren még tart a felújítás, ezeken az állomásokon nem állnak meg a szerelvények. Hétvégenként pedig csak Újpest-központ és a Göncz Árpád városközpont között jár a metró, innen Kőbánya-Kispestig pótlóbusszal lehet ezután is utazni. A felújítás költségeiből 172,7 milliárd forint volt uniós pénz, 44,8 milliárdot az állami büdzséből, a maradék 7,1 milliárdot a főváros költségvetéséből finanszírozták.
7
Titkolózik a mentőszolgálat. Nem mondja meg, hogy Győr-Moson-Sopron, Szabolcs és Borsod megyékben hány háziorvos írta alá az új ügyeleti szerződést. Nemcsak az Országos Mentőszolgálat rejtegeti az adatokat, hanem az egészségügyi rendszert irányító Belügyminisztérium is. Az orvosi kamara február elején adta ki azt a iránymutatást, hogy a háziorvosok ne írják alá az új ügyeleti szerződésüket. Ezzel akartak tiltakozni a háziorvosi praxisok finanszírozását és az orvosok értékelési szempontjait érintő kormányzati intézkedésekkel szemben. Ugyanakkor béremelést és jövőbe mutató koncepciót is követeltek, mire a kormány válasza az volt, hogy eltörölte a kötelező kamarai tagságot. Eddig húszezer orvos – a kamarai tagok durván fele – jelezte, hogy továbbra is a kamarában marad.
8
Hiába nyilatkozta Mark Zuckerberg éveken át, hogy a Facebook soha nem lesz fizetős platform, a legnagyobb és legfontosabb piacon, az Egyesült Államokban megjelent a fizetős Facebook, sőt az Instagram is. Zuckerberg mentségére legyen mondva, ez csak egy plusz lehetőség, amelyért cserébe a használók hitelesíteni tudják a profiljukat. Ha az egyre kevésbé fényes számokat produkáló cégnek beválik ez a megoldás, akkor a havi nagyjából ötezer forintba kerülő kék pipák megjelennek majd Európában is.
9
Megnyerte a montenegrói államfőválasztás első fordulóját a regnáló elnök, Milo Djukanovic, aki – különféle tisztségekben – már 33 éve megkerülhetetlen politikai vezető a kis balkáni országban. A szerb- és oroszbarát jelölt csak harmadik lett, így a politikai középre tartó, Orbán Viktorral jó kapcsolatokat ápoló veterán elnök kihívója két hét múlva a mindössze 37 éves EU-barát gazdasági miniszter, Jakov Milatovic lesz. Montenegró NATO-tagként – tehát alighanem bármelyikük győzelme esetén – folytatja törekvéseit az EU-tagságra, miközben már két évtizede az eurót használja hivatalos fizetőeszközként.
10
Nem cáfolunk rá a sírva vigadó imázsunkra a legújabb boldogságkutatásban sem. A Gallup a világ több mint száz országában szondázta az embereket és a válaszok alapján továbbra is a nyugat – illetve még inkább az észak-európaiak a legboldogabbak. A tavalyi finn-dán-izlandi dobogós felállás idén sem változott. Magyarország 51. helyével a világon a középmezőnybe tartozik, de ugyanakkor az EU egyik legszomorúbb szeglete, s a szomszédos országok lakói, az ukránokat kivéve, mind boldogabbak nálunk.
