1. TALÁN MAJD LEGKÖZELEBB
Magyarországot megint nem hívták meg a Washingtonban jövő héten rendezendő demokrácia-csúcsra, amelyen 120 Amerikával szövetséges ország vehet részt. Az amerikai kormányzat a rendezvénnyel az autokráciák térnyerését akarja megakadályozni. Ez a második ilyen csúcstalálkozó, minket 2021-ben az elsőre sem hívtak meg, és ugyanígy nem kapott sem akkor, sem most meghívót a hozzánk hasonlóan NATO-tag Törökország sem, amelynek első emberét szinten nem tartják demokratának Washingtonban. Vannak országok ugyanakkor, amelyek amerikai megítélés szerint eleget fejlődtek két év alatt és részt vehetne, mint például Mauritánia, Mozambik vagy Bosznia.
2. ZUHANÓREPÜLÉSBEN A DEUTSCHE BANK
Még meg sem száradt a tinta a két legnagyobb svájci bank fúziójáról szóló szerződésen – mentőakcióként a UBS vásárolta fel a Credit Suisse-t –, máris egy újabb bank miatt kell aggódniuk az európaiaknak: két nap alatt óriásit esett a Deutsche Bank részvényeinek árfolyama – a szerdai 10 euróról 8,5 euróra zuhant a pénteki zárásra. A legnagyobb német bank papírjai 15 százalékos mínuszban is jártak pénteken, végül több mint 8 százalékos mínuszban zártak. Olaf Scholz német kancellár sietett is nyugtatni a befektetőket, szerinte nincs ok aggodalomra, „a bank erős”, mert a DB modernizálta üzleti modelljét, és nyereségessé vált. A banknál valóban jelentős reformokat hajtottak végre, és a legutóbbi tíz negyedévben folyamatosan nyereséges volt – februárban például „rég nem látott nagy profitról”, éves szinten 5 milliárd eurós (közel 2000 milliárd forint) nyereségről szóltak a hírek, ami 2007 óta a legmagasabb. A németországi hírek nem voltak jó a hatással az OTP-re: a magyar bankpapír ismét 10 ezer forint alatt, több mint 5 százalékos veszteséggel zárta a napot.
3. EGY ORBÁNTÓL KÉRDEZETT, EGY MÁSIK VÁLASZOLT
Továbbra sem értik a svédek, miért kekeckednek a NATO-csatlakozásukkal a magyarok. A svéd kormányfő egy napilapban panaszkodott, hogy Orbán Viktortól is hiába kérdezte mostani brüsszeli találkozójukon az okokat, amiből ő arra következtet, hogy a magyarok a törököknek akarnak a kedvükben járni. Amint ugyanis a törökök rábólintottak a finn felvételre, a magyarok is így tettek. És most is úgy tűnik, hogy a svéd esetben is a török igent várják. A magyar kormány azonban nem ismeri el, hogy a törökök után menne. A kormányfő politikai igazgatója, Orbán Balázs a svédeknek a halasztás indoklására össze is gyűjtött egy idézetcsokrot az elmúlt évekből, amelyekben vezető svéd politikusok a magyar kormányt bírálják.
4. AHOVA A KIRÁLY GYALOG SE MEGY
Akkora a káosz Franciaországban, hogy az angol király látogatását is lemondták. III. Károly koronázása utáni első külföldi útján Párizsba és Bordeaux-ba utazott volna. Utóbbi helyen a városháza bejáratát is fölgyújtották a kormány nyugdíjreformja ellen tüntetők, a fővárosban meg a több hete összegyűjtetlen szemetet gyújtják meg a tiltakozók, akik továbbra is 62 évesen szeretnék megkezdeni hosszú nyugdíjas éveiket a megemelt 64 helyett. A látogatás elhalasztása roppant kínos a francia elnöknek, aki egyelőre hiába vár arra, hogy elfogyjon a tüntetők dühe és lendülete. S bár ilyen francia stílusú összecsapásokra aligha kell számítaniuk, de a németek is kezdhetnek felkészülni: ott hétfőre hirdettek sztrájkot a bérükkel elégedetlen közlekedési dolgozók, ami nyilván megbénítja majd a pályaudvarokat és a reptereket.
5. UNIÓS FORRÁSOKRA VÁRVA
Optimistán nyilatkozott Orbán Viktor uniós megbízottja a Bloomberg hírügynökségnek a Magyarországnak járó 28 milliárd euró uniós forrás felszabadulásáról, szerinte közel állunk az unióval való megegyezéshez. A keretösszeget a magyar jogállamisággal és az alapvető jogokkal kapcsolatos aggályok miatt fagyasztották be. Az Európai Bizottság a jövő hét elején válaszol az igazságügyi reformokra kidolgozott magyar javaslatokra. Ha ezeket Brüsszel elfogadja, és az Országgyűlés április közepén törvénybe is iktatja, akkor már ez év második felében hozzájutunk 5,8 milliárd eurónyi uniós forráshoz.
6. TÖBBEN TALÁLTAK KÜLFÖLDÖN MUNKÁT, MINT ITTHON
A KSH jelentése szerint februárban 4 millió 691 ezren dolgoztak, 8 ezerrel kevesebben, mint januárban, viszont még így is 26 ezerrel többen, mint 2022 februárjában. A dolgozók száma az elmúlt félévben havonta csökkent néhány ezerrel. Ha a háromhavi átlagot nézzük, akkor az látható, hogy tavaly december és idén február között 15 ezerrel többen dolgoztak, mint 2021 decembere és 2022 februárja között. A versenyszférában 11 700-zal többen, míg a leépülő közmunka programban 10 ezerrel kevesebben dolgoztak. A Magyarországon dolgozókénál jobban nőtt a külföldön munkát vállalók száma: ők 13 500-zal vannak többen, mint egy évvel ezelőtt.
7. JÖN AZ ÚJ INFLÁCIÓKÖVETŐ ÁLLAMPAPÍR
Március 27-től új, hosszú futamidejű inflációkövető állampapírt lehet vásárolni, ugyanakkor lezárul a prémium állampapír értékesítése. Szakértők szerint az új megtakarítási lehetőség miatt nem változik a befektetők helyzete. Az új konstrukció 2030. március 20-án jár le. Kamatot évente fizetnek a papírok. A befektetett 10 millió forintra 2030. március 20-án összességében csaknem 17,2 millió forintot kaphat a befektető.
8. MILLIÁRDOS BÍRSÁGOT KAPOTT A VODAFONE
Végleg lezárult a Gazdaság Versenyhivatal nyolc éve (!) tartó eljárása az immár magyar tulajdonban lévő Vodafone Magyarország Zrt.-vel szemben. Az elmúlt években volt itt minden – bírósági ítéletek, kúriai döntés, alkotmánybírósági határozat –, végül csak megszületett a végleges döntés, és a mobilcég közel 1 milliárd forintot fizethet, amiért 2015-16-ban valótlan állításokkal népszerűsítette szolgáltatásait.
9. AZ NDK-BAN MINDEN EGYSZERŰBB VOLT
Szigorítják a transznemű sportolók részvételét a nemzetközi atlétikai versenyeken. Ezentúl csak azok a született férfiak indulhatnak női versenyeken, akik a serdülőkoruk után estek át nemváltáson. Ugyanakkor a nemzetközi szövetség azt is mondta, hogy a döntés nem biztos, hogy örökre szól, mert felállítanak egy munkacsoportot, amely nézi majd az új tudományos eredményeket.
10. EGYETEME LESZ A POPZENÉNEK
A kedden megalapított Petőfi Zenei Tanács már egy felsőfokú popzeneoktatási intézmény alapítását is tervbe vette azután, hogy Demeter Szilárd felvázolta „a kulturális közeg minőségelvű fejlesztésének” irányelveit. Könnyű belátni, ez nem fog menni „popzenei zeneművészeti főiskola”, sőt, egyetem nélkül. A tervek szerint a Kőbányai Zenei Stúdió lenne a szakközépiskola, és afölött lenne az egyetem, amelyet Póka Egonról, a legendás basszusgitárosról neveznének el – erről Németh Alajos, a Bikini basszusgitárosa beszélt az egyik lapnak.
