1. ÉRTÉKTELENEDNEK A MAGYAR BÉREK
Tavaly szeptember óta folyamatosan csökken a magyarok reálkeresete: a KSH adatai szerint januárban már 7,6 százalékkal ért kevesebbet a fizetés, mint egy évvel korábban. Az átlagkeresetek hiába nőttek 16 százalékkal, közben az infláció meghaladta a 25 százalékot. A statisztikusok szerint az átlagos hazai bruttó most 528 ezer, míg a nettó 364 ezer forint. Sokkal rémisztőbb adat a kedvezmények nélkül számolt nettó kereset mediánja, amely 294,5 ezer forint – azaz a dolgozók nagyjából fele kevesebb mint 300 ezer forintot visz haza.
2. REZSIVÉDELEMMEL MÓDOSUL A KÖLTSÉGVETÉS
Az Országgyűlés módosítja a tavaly júliusban elfogadott 2023-as költségvetést, mert azóta változtak a körülmények. A hazai felhalmozási költségvetés – 1851 milliárd forintos hiány mellett – 3,5 ezer milliárd forintra nő, az eredeti 3 ezer milliárdról. A nagyot hízó rezsivédelmi alap 2,6 ezer milliárd forintra bővül 670 milliárdról, az egészségügyre 232 milliárd forinttal, míg az oktatásra 619 milliárd forinttal biztosít többet a módosított költségvetés, amelynek zárószavazása pénteken lesz. A kormány az infláció alakulását továbbra is a háborúval és az oroszok elleni szankciókkal magyarázza. Eközben az MNB Monetáris Tanácsa mai ülésén változatlanul hagyta a jegybanki alapkamat 13 százalékos szintjét.
3. LESZ-E LÖVÉSÜK?
Folyamatosan érkeznek a legmodernebb német, amerikai és brit harckocsik Ukrajnába, ám a lőszerellátással továbbra is komoly gondok vannak. Az EU-ban most azon folyik a vita, a tagállamok hogyan igényelhetik vissza az ukránoknak adott lőszert, meg arról is, hogy egyáltalán az EU-s fegyvergyárak képesek-e ennyi muníciót gyártani. A kapacitásgondokat jól mutatja Norvégia esete is, ahol kiderült, hogy az állami lőszergyártó cég megígérte, hogy legyárt egymillió tüzérségi lőszert Ukrajnának, de közben ráébredtek, nem biztos, hogy erre képesek lesznek, ugyanis az ehhez szükséges pluszáramra már lecsapott egy adatközpont, amely a TikTokot szolgálja ki. Közben Oroszországban két év börtönre ítéltek egy orosz apát, akinek a kislánya egy olyan képet rajzolt, amelyen egy ukrán családot bombáznak az oroszok. Mivel a férfi egyedül neveli gyerekét, a kicsi állami gondozásba került.
4. NAGY-BRITANNIA SZÍNEI
Talán már csak egy angolt nem választanának meg skót miniszterelnöknek, mindenesetre az új skót kormányfő a pakisztáni muszlim családból származó, de már Skóciában született Humza Yousaf lett. Akinek felmenői anyai részről egyébként ugyanúgy tettek egy kelet-afrikai kitérőt az indiai szubkontinens és a brit szigetek között, mint a brit kormányfő hindu szülei. A 38 éves Yousaf a Skót Nemzeti Párt progresszív szárnyához tartozik, lelkes híve a skót függetlenségnek, az LMBTQ-jogoknak és különösen sokat bírálja a briteket, amiért nem lépnek fel még határozottabban a nem fehér bőrűek hátrányos megkülönböztetése ellen. Az eddig igazságügy-miniszterként szolgáló Yousaf egyébként azután került hatalomra, hogy elődje belebukott a transzneműek jogairól kirobbant polémiába.
5. AKINEK PROGRESSZÍV A MELEGEK HALÁLBÜNTETÉSE
A magyar elektronikus nyilvánosságot etikai kérdésekben felügyelő Médiatanács állampolgári panaszra vizsgálja a kormánypárti véleményvezér újságíró, Bencsik András Hír Tv-ben tett kijelentését. A Demokrata főszerkesztője a csatorna beszélgetőműsorában úgy kommentálta az ugandai parlament melegeket halálbüntetéssel sújtó új törvényét, hogy „van egy jó hírem, Ugandában LMBTQ-ellenes döntést hoztak, tehát a bubukat kivégzik, ha összeházasodnak”. Bencsik a múlt héten a magyar ellenzéki tüntetőket nevezte svábbogaraknak, s korábban azt is elmondta a televízióban, hogy az oroszoknak drukkol az ukrajnai háborúban.
6. A NYOMTATOTT SAJTÓNAK ANNYI
Újabb mélypont a nyomtatott lapok magyar piacán: 2022 második felében a legolvasottabb print hírlap (Észak-Keleti Napló) is csak 50 ezer példányban kelt el. A 20 toplistás sajtótermékből 17 már a kormánypárti oldalhoz tartozik, a maradék három lap a bulvár Blikk, a hetilap HVG és a Népszava napilap. A Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség statisztikája alapján a legolvasottabb nyomtatott lapoknak egy év alatt is több ezerrel esett a vásárlási átlaga. A magyar nyomtatott lappiac csökkenése a ’90-es évek közepén kezdődött. 1994 II. félévében átlagosan 130 ezer példányszámot terjesztettek országszerte, 2022 II. félévében már csak 24 ezret. Az olvasók ma már leginkább online portálokról tájékozódnak. Ezek közül tavaly a bulvárossá alakított Origót olvasták legtöbben, egymillióan, szorosan mögötte a valódi bulvár Blikk online kiadása, majd az Index és a 24 követi ezeket – ugyancsak bulvárhírekben is gazdag tartalmat szolgáltatva – 800 ezres olvasótáborukkal.
7. VESZTESÉGES LETT A FELCSÚTI FOCI
Másfél milliárd forintos veszteséggel zárta 2022-t az NBI-es felcsúti futballcsapatot működtető gazdasági társaság, hét bőséges esztendő pozitív mérlegei után ismét – 2014-ben ehhez képest csak 127 milliós volt a mínusz. A gazdasági válság, a nehézségek nem szegték kedvét azonban a felcsúti sportvezetőknek, hiszen a bevételek amúgy nem részletezett zuhanása (4,8 milliárd után csak 2,89 milliárd) közben bőkezűen emeltek fizetést: az átlagbér tavaly húsz százalékkal emelkedett, így a dolgozói átlagkereset – a takarítótól a középcsatárig – bruttó 2,4 millió forint volt. Az élvonalbeli klubbal ellentétben a felcsúti fociakadémián 1,55 milliárdos nyereséget mutat a mérleg.
8. ISKOLAI TRANSZ-MÉSZÁRLÁS
Az amerikai iskolai lövöldözéseket eddig általában férfiak követték el (méghozzá jellemzően fiatalok és fehérek vagy kelet-ázsiaiak), a legújabb tragédia azonban részben rácáfol a sztereotípiákra. A Tennessee állambeli Nashville egyik protestáns általános iskolájában egy 28 éves, nőnek született transznemű korábbi diák ölt meg három gyereket és három felnőttet, miután gépkarabélyokkal felfegyverkezve betört az épületbe. Az elkövetőt megölték a rendőrök, akik egyelőre nem mondtak el semmit a tettes indítékairól. Miközben a baloldalról ismét a fegyvertartás korlátozását vetik fel, most néhányan a jobboldalról a nemváltás pszichés és hormonális veszélyeivel vágnak vissza.
9. FŐISPÁN A PUFAJKA ELLEN
Hiába a Magyar Tudományos Akadémia korábbi hasonló állásfoglalása, egyelőre nem enged Budapest ellenzéki vezetése a fővárosi kormányhivatal határozatának, a közgyűlés nem változtatja meg a Horn Gyula volt szocialista miniszterelnökről elnevezett angyalföldi sétány nevét. Sára Botond főispán döntése alapján 30 napon belül át kellene keresztelni az utcát, mert az önkormányzati törvény szerint önkényuralmi rendszerek fenntartásában részt vett személyről nem lehet közterületet elnevezni, márpedig Horn karhatalmista, azaz pufajkás volt 1956-57-ben, amint arra az MTA állásfoglalása is felhívta már a figyelmet egy Horn Gyuláról elnevezett szervezet kapcsán. Ennek analógiájára hivatkozott a fideszes főispán, aki most ebben az ügyben is állásfoglalást kért a testülettől. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes szerint viszont a főispán nem utasíthatja a közgyűlést, kifogásaival forduljon bírósághoz.
10. DRÁGÁN SUHAN AZ ALFÖLDI TRAM-TRAIN
Lázár János mintaprojektje, a Szegedet Hódmezővásárhellyel összekötő, uniós forrásból megépített vasútvillamos szép is, jó is, csak jóval kevesebben használják, mint ahogy azt megálmodói elképzelték. Az eredeti évi 800 milliós bevételi terv harmadát sikerült eddig elérni a jegy- és bérleteladásokból. A villamosvasút 80 milliárdból épült, naponta 1 millió forint körüli bevételt hoz, a MÁV szerint azonban az utasforgalom felfutási íve megfelel a vártnak. Csakhogy a megvalósíthatósági tanulmány 800 milliós árbevételének eléréséhez legalább kétszer annyi fizető utast kellene naponta szállítani.
