1. ROSSZABBUL FOGUNK ÉLNI
Nem sok jóval kecsegtet minket a nemzeti bank legfrissebb előrejelzése. Eszerint idén az élelmiszerek éves összesítésben 26 százalékkal, az energia csaknem 40 százalékkal lesz drágább, mint tavaly volt. Ráadásul a jegybank csak az év második felében várja az infláció gyors csökkenését. Ehhez képest a bérek 2023-ban várhatóan mindössze 11-12 százalékkal nőnek 2022-höz képest.
2. NEM TUDUNK NEM ELSŐK LENNI
A legfrissebb európai statisztikák szerint január volt zsinórban a negyedik hónap, amikor az EU-ban Magyarország vásárolta legdrágábban az orosz földgázt. Mi köbméterenként 558 forintot adtunk érte, miközben kilenc uniós ország, amelyek velünk együtt az oroszoktól vette a gázt, ennél átlagban 30 százalékkal kevesebbet fizetett érte. De még a második helyezett szlovákok is sokkal jobb megállapodást kötöttek a Gazprommal, mint mi, nekik csak 481 forintjukba került egy köbméter. A jó hír az, hogy legalább ez a kiemelkedő ár is csak a fele a tavaly őszinek. Közben a budapesti orosz nagykövet egy interjúban értékelte ugyan Magyarország „pragmatikus hozzáállását”, de azt azért hozzátette, hogy a szankciók egyre negatívabb hatással vannak a két ország együttműködésére, és Moszkva bármikor alkalmazhat megtorló intézkedéseket.
3. A VADAK AZ OROSZ TÁMADÁS IGAZI NYERTESEI
Nem elég, hogy a boltban is egyre kevesebbet tudunk vásárolni a pénzünkért, már az sem megoldás, hogy helyette elmegyünk vadászni: az ukrajnai háború miatt ugyanis brutálisan megdrágult a vadászat. Mivel az európai lőszergyáraknak elsősorban a megnövekedett ukrán katonai igényeket kell kielégíteniük, vadászati lőszerből kevesebbet tudnak gyártani, ami elképesztő áremelkedéshez vezetett. Egy húsz darabos doboz lőszer, ami egy évvel ezelőtt húszezer forintba sem került, ma csaknem ötvenezer.
4. NEM KELL SIRATNUNK A MAGYAR BANKOKAT
A legnagyobb hazai bank, az OTP után a hamarosan a második helyre esélyes magyar bank is bőven termelte tavaly a nyereséget. A Magyar Bankholding 107 milliárd forintos profittal zárta a 2022-es évet. A különböző kormányzati intézkedések nélkül ez 177 milliárd is lehetett volna (ami csaknem ötven százalékkal több a 2021. évi eredménynél), azonban a bankadó 17 milliárddal, az extraprofitadó 29 milliárddal, a kamatstop pedig 23 milliárd forinttal rontotta az eredményt. A bankholdingos fúzió a május 1-jei hétvégén zárul le: hivatalosan ekkor olvad össze az MKB és a Takarékbank – az MKB a Budapest Bankot már tavaly elnyelte –, ezzel pedig létrejön az ország második legnagyobb bankja. A februári közleményük 11 ezer milliárd forintos mérlegfőösszeget említett, összehasonlításul: az OTP mérlegfőösszege 32 ezer milliárd forint feletti. Az elmúlt hetekben látott nemzetközi bankpara után tehát kijelenthető: a legnagyobb magyar bankok nem állnak rosszul, korábban az OTP is óriási, több száz milliárdos nyereségről számolt be.
5. ZÖLDEBB IS, OLCSÓBB IS
Áprilistól olcsóbban juthatnak lakáshitelhez az energiatakarékos otthont vásárlók. A jegybank programjának köszönhetően a bankok zöld hiteleknél folyósítási díjat és bizonyos más költségeket nem számíthatnak fel. A programban részt vevő egyes bankok pedig zöld kamatkedvezményt is kínálnak. Zöld hitelcélnak az számít, ha az új építésű ingatlan energiaigénye legfeljebb 80 kWh/nm/év, a besorolása pedig legalább BB, vagy használt ingatlannál a felújítás végén eléri a BB-t.
6. CSEPELI FIDESZ-KANNIBÁLOK
Hiába számolt le a Fidesz országosan is erős embere csepeli riválisával, Németh Szilárd alelnök feje továbbra is fájhat, miután a pártból száműzött XXI. kerületi polgármester, Borbély Lénárdfüggetlenként jövőre is elindul a kerület vezetéséért. A csepeli polgármester és a csepeli fideszes vezető konfliktusa a helyi pártszervezet decemberi feloszlatásához vezetett, az újba viszont már nem vették fel a jelentkező polgármestert és alpolgármesterét. A Fidesz csepeli kilátásait nehezíti, hogy a kiszorított Borbély már kétszer nyert önkormányzati választáson, míg a pártban felülkerekedő Németh legutóbb két országgyűlési képviselő választáson is kikapott az egyéni mandátumért folyó versenyen.
7. NÉMETORSZÁG KÁROLY-LÁZBAN
Először beszélt brit uralkodó a német parlament előtt. A nemrég megkoronázott III. Károly útja több szempontból is szimbolikusra sikeredett, és egyszerre mutatta meg Európa erényeit és gyengéit. A király németül szólalt fel, és beszélt a két nemzet szövetségéről és barátságáról akként, hogy a történelmet nézve egyáltalán nem volt törvényszerű, hogy ez valaha megtörténhet. Egyébiránt III. Károlynak királyként azért lett ez az első külföldi útja, mert a Franciaországba tervezett látogatását le kellett mondania az országot megbénító tüntetések miatt, amelyek az európai demokráciák bajaira és törékenységére utalnak.
8. SZÁLLODA ÉS BÖRTÖN KÖZÖTT
Újra amerikai otthonában alhat a Hotel Ruanda című film és az alapjául szolgáló történet főhőse, aki négy évet töltött ruandai börtönben. Paul Rusesabagina a leghírhedtebb afrikai népirtás idején több száz tutszi nemzetiségű ember életét mentette meg, ám később egyre gyakrabban bírálta a népirtásnak véget vető (szintén tutszi) elnököt, Paul Kagamét, aki ezért egy titkos akcióval elfogatta és börtönbe zárta. Az akció nagy vihart kavart, és mélyítette az ilyen vezetőket amúgy is állandóan körülvevő vitát, nevezetesen, hogy erős kézzel békét és prosperitást teremtő államférfiról, vagy a hatalmához minden áron ragaszkodó diktátorról van-e szó.
9. VEZETÜNK ÉS FIZETÜNK
Továbbra sem nagyon zavarják a magyar autósokat a sebességellenőrzésre figyelmeztető táblák, s a rendőrség adatai szerint végképp túljutottunk a Covidon: pont ugyanúgy vezetünk, mint a járvány előtt, túl gyorsan. Tavaly új csúcsként csaknem 700 ezer gyorshajtásos bírságot szabott ki a rendőrség, összesen 22 milliárd forint értékben, ami napi átlagban 1884 szabálytalankodót és 60 milliós bevételt jelent. A felvételek 85 százalékát rögzített, azaz előre kitáblázott kamerák készítették.
10. DE KI JÁRT IGAZÁN JÓL?
Miközben az ingatlanpiac pang, egy élelmes magyar pár itthon új módszert vetett be, hogy eladja nyaralóját, bár nem biztos, hogy törvényesen tette. Egy balatonszemesi nyaraló tulajdonosai – miután nem tudták eladni a 90 milliósra becsült házat – meghirdették, hogy kisorsolják azok között, akik vesznek tőlük 20 ezer forintért egy e-könyvet. Összesen 120 millió folyt így be, és közjegyző előtt ki is sorsolták a nyertest, de az egyik vesztes feljelentést tett, úgyhogy most a hatóságok vizsgálják az ügyet.
