1. RECESSZIÓBAN MARADT A MAGYAR GAZDASÁG
A KSH adatai szerint az első negyedévben 1,1 százalékkal zsugorodott a magyar gazdaság az előző év azonos időszakához viszonyítva. A statisztikusok szerint a visszaeséshez leginkább az ipar járult hozzá. Az előző negyedévhez képest is csökkent a GDP, ráadásul sorozatban harmadszor – ezúttal 0,2 százalékkal –, így Magyarország továbbra is recesszióban van. Az EU-n belül ezzel majdnem egyedül vagyunk, csak Litvánia van még szintén recesszióban, európai összevetésben a negyedéves csökkenést nézve pedig Magyarországot csak Ausztria, Hollandia és Litvánia múlta alul.
2. MEGTAKARÍTÁSOS BÉREMELÉS JÖN A KÖZSZFÉRÁBAN
A közszférában dolgozó orvosok, ápolók, pedagógusok, rendőrök, katonák után hamarosan emelik a kormányzati igazgatási szerveknél foglalkoztatott tisztviselők bérét is. A béremelés fedezetét a minisztériumokban úgy biztosítják, hogy az álláshelyek 10 százalékát megszüntetik, és az így felszabaduló bértömeget lehet béremelésre fordítani. Ez nem eredményez tömeges elbocsátást, leginkább a betöltetlen álláshelyek megszüntetését jelenti. A pedagógusok bére az év elején 10 százalékkal emelkedett, és azt ígéri a kormány, hogy amint megkapja az ország az uniós forrásokat, januárig visszamenőleges több éves béremelés következik, így 2025-ben a tanárok átlagbére 800 ezer forint lesz. Mindeközben a Magyar Honvédség annak ellenére igyekszik visszahívni különböző feladatokra friss nyugdíjas katonatiszteket, hogy nemrég tömegesen bocsátottak el nagy tapasztalatú szakembereket.
3. MEGINT ROBBAN A MAGYAR-UKRÁN BARÁTSÁG
Magyar kormányzati források szerint az ukrán elnök súlyosan sértő szándéka és kijelentése miatt blokkolja Magyarország az európai békekeret ukrán felhasználását. Zelenszkij a kiszivárgott Pentagon-iratok szerint még februárban zárt körben azt javasolta miniszterelnök-helyettesének, hogy robbantsák fel a Barátság-kőolajvezetéket, ezzel téve tönkre az oroszbarát magyarok nagy olajigényű ipari infrastruktúráját. A magyar kormányzat emellett az ukránok OTP-szankcióját – a háború nemzetközi szponzorainak listájára vételét – is magyarellenes lépésnek tartja, s ukrán korrekciót vár el. Maga az OTP is felháborodottan reagált, jelezve, hogy semmilyen aktivitást nem folytat Ukrajna oroszok megszállta területein.
4. KEZDŐDNEK A NYUGATI REPÜLŐLECKÉK
Hárommillió euró kenőpénz átvétele közben vették őrizetbe az ukrán legfelsőbb bíróság vezetőjét. Nem Vszevolod Knyazajev az egyetlen érintett az ügyben, a korrupcióellenes nyomozók más katonai és bíróságai vezetőkre is lecsaptak. Közben megint egy lépéssel közelebb kerültek az áhított nyugati repülőkhöz az ukránok. Bár gépekről továbbra sincs egyértelmű ígéret, a francia elnök bejelentette, hogy több más európai országgal közösen ukrán pilótákat fognak kiképezni. Emmanuel Macron szerint ugyanerre készül Amerika is. Ezalatt a CIA az orosz közösségi médiában indított kampányt, amelyben arra kéri az államapparátusban fontos posztokon lévő oroszokat, dolgozzanak az amerikaiaknak Putyin rendszere ellen.
5. ERDOGAN NÉMETORSZÁGBAN KÉTHARMADOT SZERZETT
Hogy nem elsősorban a szabad török sajtó hiánya és a megfélemlítés az oka Erdogan elnök vasárnapi választási győzelmének, az is mutatja, hogy a nyugati szabadságban élő törökök még sokkal nagyobb arányban támogatták a regnáló török államfőt, mint otthoni polgártársaik. A legnagyobb török kisebbség Németországban él, pontosan kétharmaduk (!) szavazott a húsz éve hatalmon lévő autoriter vezetőre és csak egyharmaduk az ellenzéki, nyugatbarát kihívóra. Franciaországban, Belgiumban, Ausztriában és Hollandiában is Erdogan mögé állt a nagy többség, ami persze azt is mutatja, mennyire mást gondolnak politikáról és demokráciáról az ezekben az országokban élő törökök, mint a többségi társadalom tagjai. Eközben teljes a letargia Törökországban az ellenzék soraiban: hiába lesz ugyan két hét múlva második forduló, alig valaki hiszi, hogy az első fordulóban öt százalékkal vezető Erdogan legyőzhető volna, hiszen a versenyben öt százalékkal harmadik helyen zárt és a második körben már nem induló ultranacionalista jelölt olyan feltételeket szabott a támogatásáért cserébe az ellenzéknek, amelyek elfogadásával viszont az eddig őket támogató kurd szavazókat vesztenék el. Így értékeli a helyzetet az Erdogan-féle gazdaságpolitikát már nagyon unó piac is: a tőzsde és a líra is gyengült.
6. A THAIOK NEM TÖRÖKÖK
A török választások mellett egy másik egykori demokráciában is választásokat tartottak: Thaiföldön azonban elsöprő ellenzéki siker született. A királypárti katonai diktatúrát támogató pártokat nemcsak a populista demokraták verték meg, akik ezt már más választásokon is megtették, hanem egy új, náluk sokkal liberálisabb, elsősorban az elégedetlen fiatalokra támaszkodó erő, az Előre párt. Ők már nem csak a katonák uralmát, de a király korlátlan hatalmát is megkérdőjelezik. Azonban hiába végzett a két reformpárt az élen, és hiába állnak készen a koalícióra lépni egymással, egyáltalán nem biztos, hogy a király és a katonák meg is engedik nekik, hogy hatalomra kerüljenek.
7. A MAGYARFALÓ JOUROVA TALÁLT NÁLUNK ROSSZABBAT
Ilyet még olyanok sem tettek, mint Magyarország és Lengyelország – példálózott a tervezett új cseh sajtópiaci szabályozás kapcsán a negatívnál egy fokkal pozitívabb értelemben Vera Jourova, az Európai Bizottság cseh alelnöke, mintegy bizonyítva a mindig van lejjebb mondás értelmét is. A jobbközép-liberális cseh kormány ugyanis megszorító gazdasági intézkedéseket vezetne be az újságok esetében is, a sajtót sújtó adókulcsot 10 százalékról 21-re emelve. Jourova a cseh médiatermékek likvidálásának nevezte a tervet, jelezve, hogy az a teljes ágazatot tenné tönkre, nemcsak a politikai ellenfél exkormányfő-milliárdos Andrej Babis lapjait. Az EU egyébként arra szólította fel a tagállamokat, hogy a nyomtatott sajtó esetében a lehető legalacsonyabb, akár a nulla százalékos adókulcsot alkalmazzák, amint azt a franciák és a németek meg is tették.
8. SCHADL GYÖRGY ELŐZETESBEN MARAD ÉS TAGAD
A korrupcióval vádolt Schadl Györgyöt, a bírósági végrehajtói kar volt elnökét ma hallgatta meg a bíróság, ugyanakkor arról is döntött, hogy nem engedélyezi szabadlábra helyezését. Schadl a mai tárgyaláson mindent tagadott továbbra is, a felelősséget igyekezett P. Bélára, a végrehajtói kar korábbi hivatalvezetőjére hárítani, azt is állította, hogy nem befolyásolta a végrehajtói pályázatokat, és csak azért kapott pénzt végrehajtóktól, mert korábban kölcsönadott nekik. Elmondása szerint Völner Pállal, a volt igazságügyi államtitkárral sem játszott össze, csak a közös érdeklődési körük – a hajózás, a vasút, a gasztronómia és a műszaki innovációk szeretete – miatt találkozgatott vele. A vád szerint Schadl százmilliókat szedett be azoktól a végrehajtóktól, akiket Völner segítségével neveztek ki. Az ügyészség Schadl Györgyre tíz év börtönbüntetés kiszabását kérte.
9. ELÍTÉLT EMBERCSEMPÉSZEKET ADUNK EURÓPÁNAK
Egy április 27-én hozott kormányrendelettel gyakorlatilag kiszabadították a börtönökből a szabadságvesztésre ítélt külföldi embercsempészeket. Közülük azok kérhetik büntetésük félbeszakítását, akiket az országból is kiutasított a bíróság. A szabadulásért cserébe 72 órán belül el kell hagyniuk az országot. A jogszabály arra vonatkozóan nem tartalmaz intézkedést, hogy az embercsempészetért elítéltek máshol letöltsék büntetésüket. Az embercsempészetért elítélt magyarokra nem vonatkozik a kedvezmény. A kormányinfón Gulyás Gergely a döntést a börtönök túlzsúfoltságával indokolta. A fogvatartottak több mint 13 százaléka külföldi, számuk 2600. A kiszabadultak nem meglepő módon nem térnek haza, inkább Nyugat-Európa irányába távoznak: egy 5 év fegyházra ítélt afgán például szabadulása után Franciaországba utazott, de román, szerb és bolgár embercsempészek is inkább Ausztriát választották saját hazájuk helyett.
10. MÁR ELON MUSK IS SOROSOZIK
Soros György a civilizáció szövetét akarja szétzúzni, s gyűlöli az emberiséget – a kemény kirohanás az amerikai pénzmágnás ellen nem egy autokráciába hajló illiberális ország vezetésétől érkezett ezúttal, hanem Elon Musk Tesla-vezér fogalmazta meg a tulajdonában lévő Twitter közösségi oldalán. Musk azután reagált, hogy ellenőrizetlen hírek terjedtek el a neten Soros szívrohamáról, amire a 92 éves üzletember jelezte, hogy él és jól van. Musk pedig azt posztolta, hogy Soros őt a Marvel-képregényekből ismert Magnetóra emlékezteti. Az ellentmondásos hős, a mutáns Magneto kilétét, élettörténetét és identitását is titokban tartja, bár az tudható róla, hogy holokauszt túlélő, s ez hajtja harcában előre.
