1. MOST A MAGYAR ELNÖKSÉG A SOROS
Újabb front nyílhat a magyar kormány és az Európai Unió között. Az Európai Parlament ugyanis arra készül, hogy elvegyék Magyarországtól a 2024 második félévében esedékes soros elnöki tisztet. Az összes nagy európai pártcsalád támogatását élvező nyilatkozattervezet alkalmatlannak tartja a magyar kormányt a szerepre, mert az folyamatosan megsérti az unió alapvető értékeit. A parlament ezért felszólítja a tagállamok vezetőiből álló Tanácsot (ennek a soros elnöke lenne Magyarország), hogy találjon megoldást erre a problémára, különben a parlament fog közbelépni. Június elsején fogadhatják el a határozatot, amely a fentiek mellett természetesen foglalkozik a befagyasztott uniós forrásokkal is, megállapítva, hogy Magyarországon az utóbbi időben még tovább romlott a jogállamisági helyzet.
2. KÖZELEDIK A 600 EZRES ÁTLAGBRUTTÓ
Gyorsult kissé a béremelkedések üteme márciusban, amikor is a KSH adatai szerint 578 ezer forint volt a bruttó átlagkereset Magyarországon, 16,6 százalékkal több, mint tavaly márciusban. A nettót nézve – kedvezmények figyelembevételével – 398 ezer forintot számoltak a statisztikusok. A mediánkereset – a sorba állított keresetek között a középső – ugyanakkor jócskán elmarad, mindössze 306 ezer forint volt, azaz a munkavállalók fele ennél kevesebbet visz haza. A reálkeresetek viszont 6,9 százalékkal voltak alacsonyabbak márciusban, köszönhetően a 25,2 százalékos inflációnak.
3. NYOLCSZÁZ EMBERCSEMPÉSZ MEHET, AMERRE LÁT
Az embercsempészetért börtönbüntetésre ítélt külföldiek közül 808 rab felelt meg annak az új törvénynek, amely úgynevezett regintegrációs őrizetbe, vagyis szabadlábra helyezte azokat a jogerősen elítélt és Magyarországról kiutasított fogvatartottakat, akik más bűncselekményt nem követtek el. Kedden 606 külföldi embercsempész távozhatott a börtönökből, további 202 rab követi őket a napokban. A szabadulásuk feltétele, hogy 72 órán belül el kell hagyniuk az országot. Rétvári Bence, a belügyi tárca államtitkára korábban azzal indokolta a döntést, hogy „Brüsszel nem járul hozzá a határvédelem költségeihez, viszont megbünteti hazánkat, ha túlzsúfoltak a börtönök.” Az osztrák kormány Ausztria biztonságát veszélyeztetőnek tartja Magyarország lépését, miután a csempészek jelentős része náluk köt ki.
4. SZENT VAGY SZÖRNYETEG A SZERZETES?
Nem ül el a vihar a legismertebb magyar ferences szerzetes, az árva gyerekeken segítő Böjte Csaba körül. Böjte egy hosszú interjúban magyarázta el, hogy akkora az általa irányított alapítvány és annyi helyen vannak jelen, hogy nem tudhatott arról a súlyos visszaélésről, amely az egyik otthonban történt. A szerzetesi nőtlenségben élő Böjte tagadta azt a pletykát, amely szerint szexuális kapcsolata volt az egyik alkalmazottjával, a nő szerinte bosszúból hazudik, mert nem engedte, hogy intézményvezető legyen. Ám azóta a nő nyilvánosságra hozott elég egyértelmű szexuális üzeneteket és hangfelvételeket. Ráadásul azt is állítja, hogy Böjte emberileg is borzalmasan bánt vele és másokkal is, és hogy a gyerekeknek is nagyon rossz a dolguk a dévai alapítvány intézményeiben.
5. SÚLYOSAN ELADÓSODOTTAK A MAGYAR KÓRHÁZAK
Április végére a kórházak adóssága csaknem 52 milliárd forintra nőtt, és továbbra is nagy ütemben emelkedik. Március végén már 39,3 milliárd volt, és április végére 12,3 milliárddal 51,6 milliárdra nőtt. Ha a kórházak ebben a tempóban növelik az adósságukat, miközben nem törlesztenek, év végére 100 milliárdot is meghaladná a tartozásuk, ha ezt továbbra is eltűrnék a beszállítók, akik most válságtanácskozást hívtak össze, bár úgy tűnik, megértőek a kormánnyal szemben, hiszen Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára a válsághelyzet kapcsán arról beszélt, hogy az adósság mostani alakulásában jelentős szerepe van a rezsiköltségek rendkívüli növekedésének. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta: a kormányzati elképzelésekkel ellentétben nagy szükség van az egészségügyi források bővítésére.
6. BUDAPEST 24 MILLIÁRDDAL NÖVELI HITELEIT
A fővárosi önkormányzat közlekedési cége, a BKK 24 milliárd forint kölcsönt vesz fel arra hivatkozva, hogy enélkül a nyári hónapokban nem tudná finanszírozni a fővárosi közösségi közlekedést. Egy hónapon belül ez már a második hitelfelvétel, amiről a fővárosi közgyűlés döntött. Április végén 16,6 milliárd felvételéről határoztak. Ehhez azonban a kormánynak is hozzá kell járulnia, ami azonban még nem történt meg.
7. KIS LÉPÉS AZ EMBERISÉGNEK
Szimbolikus lépésnek szánták és végül annyira szimbolikus lett, hogy alig érzékelhető a hatása: mától Franciaországban nem működhetnek azok a légi járatok, amelyek olyan közeli városokat kötnek össze, amelyek vonattal is elérhetők két és fél órán belül. A francia közlekedési miniszter büszkén jelentette be ezt a klímavédelmi sikert, amelyről még két évvel ezelőtt döntött a parlament. A környezetvédők már akkor is bírálták, hogy az ambiciózusabb négy órás limitet levitték kettő és félre, de a kormány még ennek a számításánál is különösen nagyvonalúnak bizonyult, így végül csak a háromból egyetlen párizsi reptér (Orly) három járata (Lyon, Nantes és Bordeaux) szűnik meg, ami az összes belföldi járat 2,5 százaléka.
8. VÉGE A NETFLIX NAGYVONALÚSÁGÁNAK
A jövőben már nem nézi el az itthon is nagyon népszerű amerikai Netflix médiaszolgáltató online platform, hogy felhasználói megosszák előfizetéses fiókadataikat háztartásaikon kívül mások számára. A kaliforniai székhelyű, saját tartalmakat gyártó, filmsorozatokra specializálódott világcég, amely csak Kínában és Oroszországban nem érhető el, folyamatosan számolja fel az elnéző lazaságot, most más országok mellett a magyar előfizetők is levelet kapnak a hogyan továbbról, mely szerint az eddig használt vendégfiókok egyedi előfizetéssé alakíthatóak 990 forint/hó plusz összegért. Hogy miként ellenőrzi és szankcionálja majd a Netflix a szabályok alóli kibújásokat, nem részletezik.
9. DROGOS FELVIDÉKI HATTYÚK PUSZTÍTJÁK A MÁKOT
A klímaváltozás tette ópiumfüggővé azokat a Komárom környékén – a szlovákiai Csallóközben – áttelelő hattyúkat, amelyek a téli-tavaszi táplálék után kutatva előbb a repceföldeket pusztították, majd egyre nagyobb számban elkezdtek rájárni a mákültetvényekre is. Március óta érkeznek a bejelentések Izsa és Pat települések környékéről a drogtartalmú gubók fogyasztásától elhulló védett bütyköshattyúkról, amelyek a mákonytól először repülésképtelenné válnak. A bizarr helyzet megoldása nem lesz könnyű: a mákföldek tönkremennek, a hattyúk elpusztulnak, az ökológiai egyensúly felborul, talán a vadászat vagy az elriasztás vezet majd eredményre, de a gazdák addig is kártérítést várnak a minisztériumtól, amely törvény hiányában nem vállal felelősséget a pusztuló védett madarak okozta pusztításért.
10. BUDAPESTEN AZ ELSŐ FRANCHISE MADAME TUSSAUDS
Európában a nyolcadik, viszont a cég történetében az első franchise rendszerben működtetett Madame Tussauds panoptikum nyílt Budapesten, a Magyar Turisztikai Ügynökség és a pezsgőgyáros Kreinbacher József támogatásával. A legendás viaszfigura-kiállítás, amelynek londoni eredetije 1835 óta működik, a magyar fővárosban a Dorottya-palotában kapott helyet, s 51 szobor látható. A hírességek bábui között ott van Brad Pitt, Ferenc pápa, Peter Falk Columbo felügyelője, Chuck Norris és Bud Spencer – utóbbi három alakja csak a budapesti kiállításon látható a világon. Vannak magyar szobrok is, így Petőfi, Puskás, Mátyás király, kortársak közül pedig Hosszú Katinka, Palvin Barbara és Zámbó Jimmy.
