1. MÁR MEGINT ALKALMATLANKODNAK
Ezúttal a magyar kormány ellenfeleinek lett kétharmados többsége, bár kérdés, hogy ennek lesz-e bármilyen következménye: az Európai Parlament óriási többséggel megszavazta azt az állásfoglalást, amely alkalmatlannak tekinti Magyarországot az EU soros elnöki tisztének betöltésére. Bármennyire is fenyegetőnek tűnik azonban a szélsőbaltól a jobbközépig tartó parlamenti összefogás, ebben a kérdésben a képviselőknek nincs jogosítványuk, csak a tagállamok vezetői tolhatnák későbbre a jövő év második felében esedékes magyar elnökséget, de ez a folyamat ott is olyan egybehangzó akaratot kívánna meg, amely egyelőre nem látszik. Ugyanakkor az ügy ismét alkalmas arra, hogy mutassa a magyar kormány negatív megítélését, és újabb problémával terhelje meg az EU és Magyarország kapcsolatát tovább nehezítve, hogy a kormány hozzájusson a visszatartott uniós forrásokhoz.
2. MEGKEZDŐDÖTT A KÖTELEZŐ AKCIÓK NYARA
Élesedett az árdrágítók elleni csodafegyver: megkezdődött a kormány által elrendelt kötelező akciózás a boltokban. Az áruházláncoknak június 1-jétől egészen szeptember végéig minden héten legalább húsz különböző fajtájú terméket kell minimum tíz százalékkal olcsóbban adniuk, mint a megelőző egy hónapban tették. Ez a gyakorlatban leginkább azt jelenti, hogy amit egyébként is akciósan adtak volna, most ebbe a kategóriába sorolják be. Az üzletekben az új jogszabályi kötelezettségről nagy kék feliratokon kell tájékoztatni a vásárlókat. Az Európai Unió tagállamai között Magyarországon volt az elmúlt időben a legmagasabb az élelmiszer-infláció.
3. TERELŐLÉPÉSKÉNT ELADOTT ADÓEMELÉS
Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt években számtalanszor elmondta, hogy kormánya „az adócsökkentések kormánya”, Varga Mihály pénzügyminiszter pedig az elmúlt napokban épp arról beszélt, hogy a megszorítást, mint szót sem ismerik. Ehhez képest szerda este (!) egy rendelettel (!) vezettek be új adót a megtakarítások egy részére: az eddig is érvényben lévő 15 százalékos kamatadó mellett még 13 százalékos szociális hozzájárulást (szocho) is fizetni kell a megtakarításokból származó jövedelem után – ezt a július 1-je után keletkező kamatok és az újonnan vásárolt értékpapírok árfolyamnyeresége után kell megfizetni. Az adó megfizetése alól csak az ingatlanalapok befektetési jegyei és az állampapírok mentesülnek. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint az új adó bevezetésével „terelőlépést” tettek azért, hogy az állampapírok iránti kereslet növekedjen.
4. REKORDVESZTESÉG AZ MNB-NÉL
A devizaváltásokon, tehát a gyenge forinton nyert (majdnem 800 milliárdot), a kamatkiadásokon viszont óriásit bukott (több mint 1060 milliárdot) a jegybank: összességében a Magyar Nemzeti Bank 402 milliárd forintos veszteséggel zárt 2022-ben, ekkora mínuszra pedig még sosem volt korábban példa. Az eddigi rekord a 2021-es 51,7 milliárd forint volt. A bődületes veszteséggel a jegybank saját tőkéje közel a harmadára, 255,9 milliárdra csökkent. Elemzők szerint az idei veszteség még nagyobb lehet – akár a 2000 milliárdot is meghaladhatja –, amellyel a saját tőke is negatívba fordulhat. Hogy ennek milyen hatása lesz a 2024-es költségvetésre, egyelőre homály fedi, mert a kormány nem tervezett be a büdzsébe fedezetet az MNB veszteségtérítésére.
5. ÜSTÖKÖSNEK INDULT, INKÁBB METEOR LETT
2019 decemberében még törvényt is módosítottak kinevezése érdekében, mert nem volt meg a diplomája, így lett fiatalokért felelős helyettes államtitkár 22 évesen Rácz Zsófia, korábbi ENSZ ifjúsági küldött, ám a sajtóval híresen rossz viszonyban lévő politikus karrierje egy ideje leszállóágba került. Előbb 2022-ben – az új Orbán-kormányban – posztjáról Csák János felmentette, aztán már csak miniszteri biztosi feladatot kapott Navracsics Tibortól, hogy „becsatornázza a fiatalok véleményét területfejlesztési ügyekben”, ám most lemondott erről a tisztségéről, és döntését nem indokolta. A ma már Bódi-Rácz Zsófia néven távozó politikus pozícióiban egy valami végig közös volt: helyettes államtitkári szintű javadalmazása.
6. FELJELENTETTÉK A HONVÉDSÉG ÚJ FŐPARANCSNOKÁT
A feljelentés szerint Böröndi Gábor megalázta és kínzásnak vetette alá a honvédség sofőrjeit. A történet május 5-én egy állománygyűlésen kezdődött, amelyen Böröndi arról beszélt, hogy a honvédség sofőrjei „pletykásak”, ezért „tanításnak” kell őket alávetni. A honvédelmi miniszter részvételével tartott gyűlés végén előzetes értesítés nélkül a jelen lévő 58 sofőrt autóbusszal Táborfalvára vitték, ahol hat napon át megalázó feladatokat végeztettek velük, miközben folyamatosan szívatták őket. Például volt, hogy hajnali 2 és 4 között egy fényjelző rudat kellett körbe adogatniuk, illetve Horthy Miklós életrajzát olvastatták fel velük. A minisztérium azt közölte, hogy a szolgálati szabályzat szerint „a katonáknak állandóan tökéletesíteniük kell felkészültségüket”.
7. NEM TUDNAK VESZÍTENI
Soha nem tejeltek ilyen jól a magyar kaszinók, mint tavaly. A nyereség pedig a Fidesz holdudvarának prominenseit gazdagítja. Az öt fővárosi kaszinót működtetű Las Vegas Casino Zrt. összesen 20,4 milliárd forint osztalékot fizetett a Garinvest Projektnek, amelyből végül a kormányfőhöz közel álló Garancsi István és Habony Árpád részesedhettek, előbbi 10, utóbbi 5 milliárd forintot zsebelhetett be. A vidéki kaszinótulajdonosok se panaszkodhatnak. Közülük például Borkai Zsolt jachtos botrányából ismertté vált ügyvéd, Rákosfalvy Zoltán cége a győri, a miskolci és a pécsi kaszinóiból 933 millió forintos osztalékot vett fel.
8. EURÓPAI HIRDETŐREKORDER A KORMÁNYHANG MEGAFON
A kormánypárti üzenetek felerősítésének első számú szócsöve, a fideszes véleményvezérek videóival operáló Megafon lett az egy politikai hirdetésre a legtöbbet költő szervezet egész Európában a mögöttünk lévő teljes egy év alatt. A listavezető hirdetés a YouTube-on jelent meg, a „háborúpárti baloldalról” szól, s nagyságrendileg 50-60 ezer eurót, azaz 20 millió forintot fizettek azért, hogy tízmilliónál is többen tekintsék meg. A Megafon költésnagysága azért is figyelemre méltó, mert 2022 májusa óta cseh, finn, szlovén, olasz, dán, svéd és osztrák választások is voltak. A Megafon hirdetése még az Egyesült Államok tíz legdrágább YouTube-hirdetése közé is beférne.
9. DRÁMA AZ ARÉNÁBAN, CSATA AZ UTCÁN
Óriási hangulat a stadionban, előtte verekedések a szurkolók között az utcán és mindent elöntő szemét a finálé után – ez a mérlege az első Magyarországon rendezett labdarúgó Európa-liga-döntőnek. A zsúfolásig megtelt Puskás Arénában büntetőpárbajban nyert a trófeát hetedszer elhódító Sevilla csapata, így viszont a vesztes Róma edzője, José Mourinho öt nemzetközi kupasikere után először kapott ki csapatával döntőben. Nem is viselte könnyedén a vereséget a portugál edzőlegenda, aki a rendkívül tisztátalan meccs után a bírót szidta, ezüstérmét pedig egy szurkológyereknek adta, mondván nem gyűjti az ezüstöket. Nem volt köztéri balhéktól sem mentes a 65 ezer embert megmozgató esemény, amelyre 20-20 ezer olasz és spanyol drukker érkezett, a legnagyobb csetepatét mégis a Slask Wroclaw lengyel ultrái okozták, akik tízéves ellentétet kiélezve támadtak neki a Sevilla szurkolóinak, voltak sérültek és előállítások is. Budapesten négyezer tő virágot tapostak le a drukkerseregek.
10. A KREML SZABAD LEVEGŐJE
Eddig jobbára csak levitézlett akciószínészek, szivárogtató számítógépes szakemberek vonzódtak a putyini demokráciához, most újabb célcsoporttal bővül a kör: az amerikai elnök által állítólag zaklatott nőkével. Az amerikai Tara Reade Moszkvába érkezése után kijelentette, hosszú idő óta először érzi szabadnak magát, és nagyon szeretne jó orosz állampolgár lenni. Az 59 éves nő azt állítja, hogy harminc éve az akkor még csak szenátor főnöke, Joe Biden zaklatta. A ma már elnök Biden mindent tagad, de Tarán kívül is számos nő került elő, akik a politikus több mint illetlen viselkedéséről számoltak be, bár ezek a vádak közel sem terjedtek el annyira a világsajtóban, mint Donald Trump hasonló ügyei.
