1. MÁR HÁZASODNI SINCS KEDVÜK A MAGYAROKNAK
Az elmúlt egy év alatt jóval kevesebben haltak meg, mint az ezt megelőző egy esztendőben, ami jó hír, ugyanakkor rossz hír, hogy ez idő alatt 11 százalékkal kevesebb gyerek született, és a jövőre nézve aggodalomra ad okot, hogy 21 százalékkal visszaesett a házasságkötések száma is. A statisztikai hivatal adatai szerint az elmúlt 12 hónapban összesen 88 354 gyerek született, 2510-zel kevesebb mint a korábbi egy év alatt. Ezzel szemben 131 513-an haltak meg, ami a születési adatokkal egybevetve elkeserítő, még akkor is, ha a tendencia javuló, hiszen 12 699-cel kevesebben haltak meg, mint egy évvel korábban. Egyre kevesebben adják a fejüket a házasságra, az elmúlt 12 hónapban 55 189 pár házasodott össze, egyötöddel kevesebben, mint a megelőző évben.
2. FÓTON ABBAN BÍZNAK, HOGY MÉGSE ÉPÜL AKSIGYÁR
Fót fideszes polgármestere szerint nem épül meg a helyeik által ellenzett akkumulátorgyár a településen. Vass György szerint a garancia erre a város melletti ipari parkot üzemeltető cég nyilatkozata, amelyben vállalta, hogy nem köt bérleti szerződést akkumulátorcellák gyártásával foglalkozó vállalattal. A kormányzati tervek szerint egymilliárd forintos állami támogatással a kínai BYD készül akkumulátorgyárat építeni Fótra. A cég Komáromban elektromos buszokat gyárt, a magyarországi elektromos buszok 42 százalékát tőlük vettük. Kérdés, hogy az ipari park üzemeltetőjének nyilatkozata elég garanciát jelent-e a Fótra tervezet beruházás meghiúsulására.
3. REKORDMAGASSÁGBAN A FOGLAKOZTATOTTSÁG
A statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint az idei második negyedévben 3,2-ről 3,9 százalékra ugrott a munkanélküliségi ráta az előző év azonos időszakához képest. A ráta növekedése ellenére a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 3 százalékkal így is 224 ezer főre csökkent június végére. Ezt a tendenciát erősíti, hogy a KSH egy másik adatsora szerint egy év alatt 51 ezer fővel 4 millió 766 ezerre nőtt a foglalkoztatottak száma. A foglalkoztatási ráta is rekordmagas, 74,7 százalékos. Érdekes adat még, hogy a közfoglalkoztatottak száma majdnem 10 százalékkal csökkent egy év alatt, míg a külföldön dolgozóké – a KSH ezt is beleszámolja a statisztikákba – több mint 7 százalékkal nőtt, meghaladja a 100 ezer főt, azaz körülbelül minden ötvenedik magyar külföldön dolgozik.
4. KARÁCSONY IS AZ ÚJ KRESZ HÍVE, DE MÍNUSZ TOLERANCIÁVAL
Nem támogatja a gépjárművezetésben az alkoholfogyasztásra érvényben lévő zéró tolerancia enyhítését a budapesti főpolgármester. Karácsony Gergely ugyanakkor egyeztetést kezdeményezett a közlekedési minisztériummal az új KRESZ kialakításáról, mert számos szabályt ő is elavultnak lát, ám összességében a szigorítások híve. Álláspontját erősíti az a tegnapi tragikus baleset, amelyben a Budaörsi úton meghalt egy 27 éves motoros, akit cserbenhagyott gázolója, egy szerb férfi, aki később feladta magát a rendőrségen, s akkor kiderült, hogy ittas állapotban vezette Mercedesét.
5. JÖNNEK A VISSZAVÁLTÓ AUTOMATÁK
A jövő évtől több ezer automatát telepítenek országszerte a fém-, az üveg- és az italcsomagolások visszaváltására. A programban körülbelül 1500 üzlet vesz majd részt. A január 1-jétől induló országos kötelező visszaváltási rendszerbe a 400 négyzetméteresnél nagyobb eladóterű boltoknak kellett bejelentkezni, a regisztrációs időszak már le is zárult. A hat liter térfogat alatti fém-, műanyag- és üveg csomagolásokat lehet majd visszaváltani a tejalapú italok dobozainak kivételével. Lesznek olyan üzletek is, amelyek csomagolóanyag-visszaváltó automatát is felállítanak. A rendszer minden bizonnyal vevőcsalogató lesz, mivel sokan fogják azt a boltot választani, ahol le tudják adni ezeket a hulladékokat, ráadásul kuponokat kapnak majd érte, amelyeket azonnal le lehet majd vásárolni.
6. HOSSZABB TÉLI/TAVASZI ISKOLAI SZÜNET JÖN, A NYÁRI ROVÁSÁRA
A következő tanévben hosszabbak lesznek az őszi, téli és tavaszi szünetek, viszont a nyári vakáció egy héttel később kezdődik – ez derül ki az oktatási évet meghatározó új rendelet tervezetéből. A téli szünet tavaly lett hosszabb az emelkedő energiaárak miatt, ezt most folytatják: december 20-tól január 8-ig tart majd. Az őszi szünet időtartama kilenc nap, október 27. és november 6. között lesz, a tavaszi pedig tíz napos, március 28. és április 8. között. A 2023/24-es tanév szeptember 1-én kezdődik és június 21-én fejeződik be.
7. ÚJABB BŰNCSELEKMÉNNYEL VÁDOLJÁK TRUMPOT
Nem könnyű eldönteni, hogy a magyar akkumulátorgyárak, a szaúdi ligába szerződő futballsztárok vagy a Donald Trump elleni vádak listája bővül-e gyorsabban. A legújabb vád a volt (és leendő?) amerikai elnök ellen egy korábbi ügyből nőtt ki, amikor is a floridai rezidenciáján tárolt titkos iratokat, s azokat többszöri felszólításra sem adta vissza. Egy friss tanúvallomás szerint Trump utasította a karbantartókat, hogy töröljék a biztonsági kamerák felvételeit, amelyeket az ügyészek meg akartak vizsgálni. Trump ezt az újabb vádat is tagadja, az ügyészt pedig hibbantnak nevezte. A bírósági tárgyalás a választás évében, jövő májusban kezdődik, a sokasodó vádak ellenére Trump továbbra is toronymagasan vezet a közvéleménykutatásokban a többi republikánus jelölt előtt.
8. OROSZ-AFRIKAI CSÚCS PUTYINNAL ÉS PRIGOZSINNAL
Az állami vezetők helyett egy civil keltette a legnagyobb feltűnést a szentpétervári Oroszország-Afrika csúcstalálkozón. Az esemény több afrikai résztvevője ugyanis találkozott Jevgenyij Prigozsinnal, az Afrikában olyannyira aktív Wagner zsoldossereg vezetőjével, akinek elvileg Fehéroroszországban kéne lennie száműzetésben, miután fegyvereseivel fellázadt az orosz hadvezetés ellen. Maga a csúcs egyébként nem volt nagy siker. A korábbi ilyen alkalmaknál jóval kevesebb afrikai állam képviseltette magát a legmagasabb szinten, mert nagyon sokan neheztelnek Putyin elnökre, amiért az felmondta a fekete-tengeri gabonaszállítási egyezményt, majd elkezdte szétlőni az ukrán kikötői infrastruktúrát. A világpiacról hiányzó ukrán export ugyanis áremelkedést és helyenként akár éhínséget is okozhat Afrikában, s ezt egyelőre nem ellensúlyozza a Kreml ígérete, hogy ingyen gabonával segít majd a leginkább rászoruló országokon.
9. A SPORTBAN IS UKRÁN-OROSZ HÁBORÚ
Ukrajna mégsem bojkottálná a 2024-es párizsi olimpiát. Az ország sportminisztere szerint akkor vennék fontolóra a részvételt, ha az orosz és fehérorosz sportolók kizárólag semleges színekben versenyezhetnének. A NOB egyébként már megfogalmazta javaslatát, az pedig az orosz nemzeti szimbólumok tiltását illetően egybevág a mostani ukrán felvetéssel, bár a döntés még nem végleges. Kijev jelenleg semmilyen sporteseményen nem engedi, hogy egy ukrán sportoló egy orosz vagy fehérorosz ellenféllel versenyezzen, ha utóbbi nemzeti színekben szerepel. Hogy mennyire bonyolult a helyzet, azt mutatja a milánói vívó világbajnokság esete, ahol egy ukrán vívónő legyőzte orosz ellenfelét, majd csak fegyverével tisztelgett, a meccs végi kötelező kézfogásra már nem volt hajlandó. A legyőzött orosz tiltakozott, a versenybíróság pedig ki is zárta a győztest a versenyből.
10. TELE ENERGIÁVAL AZ INTENZÍVEN
Tulajdonképpen az a meglepő, hogy az energiaitalok országában nem történik ilyesmi gyakrabban: egy 18 éves miskolci fiatalember – aki már családapa is egyben – koffeinmérgezést szenvedett és kómába esett, miután elfogyasztott 24 doboz energiaitalt. Jelenleg az életéért küzdenek a miskolci kórházban. A Magyar Energiaital Szövetség az eset kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy a mértéktelen fogyasztás minden élelmiszer, de még a víz esetében is veszélyes.
